"nem lehet tudni, mi történik"
Kereső  »
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 1. (807.) SZÁM – JANUÁR 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Mărcuțiu-Rácz Dóra
Vegyen mély levegőt és indítsa újra gépét
Zsidó Ferenc
Ami a történet által megmutatkozni vágyik. Beszélgetés Balázs K. Attila költővel, íróval
Markó Béla
Markó Béla versei
Balázs K. Attila
A hír
Vörös István
Vörös István versei
Biró Mónika-Anita
Homo artificialis, avagy Ádám modern köntösben
Sebők György
Sebők György versei
Oláh Péter
Oláh Péter rövidprózái
Horváth Eve
Horváth Eve versei
Dankó Tímea
Dankó Tímea versei
Traian T. Coșovei
Traian T. Coșovei versei
Tóth Mária
Piac
Cseh Katalin
Cseh Katalin versei
Pipics János
John Betjeman, a koszorús költő
Jakab-Benke Nándor
Hollywood alulnézetből
Karácsonyi Zsolt
Az ember(tömeg) tragédiája
Tankó Andrea
Ellenállni a mágusi rontásnak
Asztalos Veronka-Örsike
A humor árnyékában
Kapcsolatok újragondolása
Jakabffy Tamás
Amikor a fiúk összeálltak
HORVÁTH BENJI
Rétegződések. Interjú Sipos Sándorral
 
Asztalos Veronka-Örsike
Kapcsolatok újragondolása
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 1. (807.) SZÁM – JANUÁR 10.

A kötetborító vizuálisan mutatja meg azt a viszonyt, ami a peremek és középpontok között fennáll: a kapcsolatokat, kapcsolódási lehetőségeket. Boka László kötete az írások tárgyát tekintve nem csupán lazán összefogott tanulmánygyűjtemény, hanem belső működése alapján folyamatosan oszcilláló, táguló–szűkülő dinamikát felvevő, egymással párbeszédben álló kutatások együttese. Az Előszó ráerősít arra, hogy a szellemi csoportosulások, irodalmi központok és más kulturális jelenségek egymással szinkronban képzelhetők el, amelyekre egy-egy specifikus eset, írói profil, esemény kapcsán kínál rátekintést a szerző kánonkritikai és irodalomszociológiai kutatások mentén. Amire az egyik tanulmány utal, azt a másik kibontja. A vizsgálódások hasonlósága, de a perspektíva eltolódása, más oldalról való megfigyelése és értelmezése időszerűen közelít a 20. század magyar irodalomtörténetéhez, létrehozva egy olyan kötetet, amely nemcsak a szakterület kutatóinak lehet tanulságos, hanem a korszak iránt érdeklődők számára is megragadó olvasmányélménnyé válhat.

 

Új arca ismerhető meg Kuncz Aladárnak, akit eddig elmarasztalt az utókor irodalomtörténeti munkásságát illetően; Babits Mihálynak, aki tudatában volt annak, miért tartózkodik attól, hogy adystaként bélyegezze meg a kritika; Dutka Ákosnak, akit noha a 20. század elején befutott íróként tartottak számon, a nem kedvező körülmények, illetve a felmerülő (nem megalapozott) epigonság stigmája miatt mellőzik – és a sor még folytatható. De nemcsak a szerzői profilok kapnak hangsúlyos szerepet: a tematikus felosztás négy nagy egysége mind az irodalmi és társadalmi modernizmus körül felmerülő kérdésekről, mind az írók háborúhoz való viszonyáról, a kapcsolathálók számottevő erejéről, kanonizációs kérdésekről, visszaemlékezésekről is számot ad, ezáltal alakítva ki a szerző által is megjelölt célt, a hálózatosan való vizsgálódást. Ennek előnye pedig empirikusan érezhető – a kötetben való lineáris előhaladás egyre szélesíti és elmélyíti az előzőleg olvasottakat.

 

 

Boka László: Peremek és középpontok. Tanulmányok a 20. század első felének magyar irodalmáról. Balassi Kiadó, Budapest, 2018.

 

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében