"virraszt a metaforákban valaki"
Kereső  »
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 4. (810.) SZÁM – FEBRUÁR 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
MÁRTON EVELIN
Földművelési napló
Zsidó Ferenc
Egy jó versnek van akkora ereje, mint egy bombagólnak Beszélgetés Dimény H. Árpád költővel
DIMÉNY ÁRPÁD
Dimény H. Árpád versei
Nagy Lóránt
Tokány simoni szesszel
Bordy Margit
Bordy Margit versei
Vicente Ferreira Da Silva
A rácsodálkozás dialógusa (Folytatás előző lapszámunkból)
Codău Annamária
A szavak és a túlélés
Kovátsch Tamara
Kovátsch Tamara versei
Ștefan Manasia
Ștefan Manasia versei
Bájer Máté
Bájer Máté versei
Gömöri György
Szymborska versei és macskái
Ada Milea
Ada Milea versei
Pintea László
Éjszakai halászat
FERENCZI SZILÁRD
Színkezelt diplomaták és monokróm fegyencek
Karácsonyi Zsolt
Élő adás, előadás. Megoldás, persze, nincs
Tankó Andrea
Bárki – más is
Papp Attila Zsolt
Velencében nem szabad repülni
Mărcuțiu-Rácz Dóra
Háborúra nincs mentség, se magyarázat
Jakabffy Tamás
„Könyvek, Judit – könyvek, könyvek”
Túros Eszter
Festői jelek
 
Ada Milea
Ada Milea versei
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 4. (810.) SZÁM – FEBRUÁR 25.

A fűben

(Iarba)

 

Fekszem a fűben

Fekszem a fűben az erdő szélén

Ha borjú volnék

Esküszöm, mind megenném

Majd borjúból bosszúból lennék ember

Hogy megegyem a borjút, aki ehetett a fűből.

 

Fűszagot érzek a fűben ülve

El vagyok eléggé érzékenyülve

Nő a szakállam a fűben ülve

Zöld leszek, és belenövök a fűbe.

 

Fekszem a fűben,

Ha nézem, csak nekem zöldell – lakik egy

Pók a kocsimban,

Mindig beszélek hozzá, jófej.

Szól egy hang,

egy gyönyörű hang: legyek borjú,

Hogy értsem az embert, aki érti a pókot

            a kocsi mélyén…

 

Fűszagot érzek a fűben ülve

El vagyok eléggé érzékenyülve

Nő a szakállam a fűben ülve

Zöld leszek, és belenövök a fűbe.

 

Fekszem a fűben,

A fekvés a legfőbb művem.

A fű ott bennem

Hallja, hogy fekszem a fűben.

Az agyamban

béke van és egy borjú

s minden ködhalmazállapotú –

 

Repül a házam

Repül a szájam

Repül a kedvenc salátástálam

Repül az árnyam

Repül a lábam

Átmegy a falon, de jön is utánam

Repül az áram

Repül a májam

Zenél a szél, mint egy szimfóniában

Repül a váram

Repül a lázam

Repül az ágyam

 

Enyém a borjú

Megértem, mert ott lakik bennem

Enyém a fű is

Ami bent nő az emberekben

A természet betölt engem

Tetőtől talpig természet lettem

Hogy értsem a borjút bennem,

            aki megért engem

 

Fűszagot érzek a fűben ülve

El vagyok eléggé érzékenyülve

Nő a szakállam a fűben ülve

Zöld leszek, és belenövök a fűbe.

 

 

Felejtős

(Am uitat)

 

 

Ott feledtem a kisöcsém a vécén

Félig papucsban maradtam a végén

A fésűm is ott maradt a gubancos hajamban,

Amikor hívtál, ennyire rohantam.

 

Két bőröndöm maradt az állomáson,

Trikóban jöttem el a házból, de nagyon

            nem is fázom,

A bankkártya az ATM-ben, s a kulcs

            maradt a zárban,

Amikor hívtál, én egy percig se vártam.

 

Odakinn nagyon hull a hó,

Elakad a vonat s a kisautó.

Ahányszor hívsz, én nem tudok elérni hozzád,

S te annyit mondasz: Nem baj, így is jó.

 

Egyszer aztán arra jöttem rá,

hogy ez olyan trükk, amit direkt csinálsz,

Hogy neked akkor jó, ha nagyon hull a hó,

S csak akkor hívsz, ha nem lehet

            elérni hozzád.

 

Búvalbélelt lettem én,

És te – azonnal eltűntél.

Azt nem tudom, hogy hívtál-e azóta,

Mert csak eltűntél, s már mentem utánad

            nyomban.

 

A nyomodra még nem leltem,

De nagyon bíztam egy hepiendben…

 

 

A szomszéd

(Vecinul)

 

 

A szomszédom nem alszik éjjel

A motozása megöl

Mindenféle zörejek szűrődnek át

A lakása felől

 

A szomszédom nem alszik nappal

Követi a gyerekeket

Az iskola előtt leskelődik

Hogy miért, arra gondolni sem merek.

 

A szomszédom gyanús nagyon.

Feljelentést írtam – ezt nem hagyom.

A rendőrség azt mondja, ne túlozzak,

De közben gyűjtöm az adatokat.

 

A szomszédom sohasem alszik.

Valamin folyton ügyködik.

Egy profi gyerekmegfigyelő

Most már biztos: játékcsempész ő.

 

A szomszédom nem alszik éjjel

Ezért nem alszom én sem

Tengernyi játék zöreje szűrődik át az éjben

S ez szép, ez szép – táncolok rá, ahogy

            soha még.

 

 

Balázs Imre József fordításai

 

 

Ada Milea előadóművész, dalszövegíró, 1975-ben született Marosvásárhelyen. A besztercei Alan Rebreanu főiskolán szerzett diplomát, majd a vásárhelyi Színművészeti Egyetemen diplomázott. Tagja volt a vásárhelyi színtársulatnak. Jelenleg szabadúszó előadóművész. 1997-től jelennek meg lemezei.

 

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében