"hányszor vetődöm még ide?"
Kereső  »
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 8. (814.) SZÁM – ÁPRILIS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
HORVÁTH BENJI
hogyne.txt
Fehér Imola
„A vers lehetőség a tisztánlátásra” Beszélgetés Oláh András költővel
László Noémi
László Noémi versei
Száraz Miklós György
Egyszer fiúk, egyszer lányok
Guttmann Szabolcs
Mesék meséje épített környezetünkről (I.)
Luca Ștefan Ouatu
Luca Ștefan Ouatu versei
Szegő Márton
Feles
Magyar Boglárka
Reggeli
Körtesi Márton
Körtesi Márton versei
Werner Nikolett
Werner Nikolett versei
Codău Annamária
Hallgatás és paranoia
Kézdi Imola
Kézdi Imola versei
B. Mihály Csilla
B. Mihály Csilla versei
DOINA RUŞTI
A malom fantomja (Fantoma din moară) (részlet)
Papp Attila Zsolt
Nem minden gyógyítható
Francois Bréda
Színház és létezés (Fiinţă şi teatru) Részlet1
Biró Mónika-Anita
Vajon Nagyi Kolozsváron járt
Demeter Zsuzsa
Elkelne még egy télikabát
Jakabffy Tamás
Hangfelvétel-múzeum – 11.
MÁRTON EVELIN
Egy vizuális karanténregényről
 
Szegő Márton
Feles
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 8. (814.) SZÁM – ÁPRILIS 25.

Nem találom sehol. Többször visszatértem a bárszekrényhez, miközben minden lehetetlen helyet is megnéztem a lakásban, de sehol nincs a talpas feles pohárka. Inni akartam az emlékeddel, és már majdnem részeg vagyok.

 

Nem szeretem az alkoholt. Égeti a torkom, és öklendeznem kell, mikor lenyelem. Te sem szívesen ittál, de úgy érezted, muszáj. Magadtól sose mondtad, hogy töltsek, de mikor elhaladtam a tévé meg közted, a terasz felé menet, kabátban meg téli sapkában, egy megsodort cigivel, és rám néztél, mindig megkérdeztem, egy felest?, mert más nem jutott eszembe. Előredőltél, mintha csak a műsorvezetőt akartad volna jobban hallani. Egyedül nem, mondtad, mire odaléptem a bárszekrényhez, kihajtottam a fatábláját, és lecsavartam az ásványvizes flakonban lévő pálinka kupakját. Igyál abból, mondtad, miután teletöltöttem az apád felesét. Nem néztem rád, úgy tettem, mintha nem hallottam volna, csak megfogtam a kalinka-feliratos poharat, és teletöltöttem azt is pálinkával.

 

Mi jót nézel?, kérdeztem, miközben a feleseket ellenőriztem, hogy ugyanannyi van-e bennük. Áá, hülyeség, nem is nézem, csak megy, válaszoltad. A tévé felé fordultam, mintha érdeklődnék, pedig tudtam, hogy a Szerencseszombat van műsoron. Hülyeség, ismételted, olyan hangsúllyal, mintha a műsorvezetővel beszélnél. Na, kitöltötted?, kérdezted.

 

Odavittem neked a kalinkás poharat, te előredőltél, kinyújtottad a betegségtől eldeformálódott kezed, és nyögtél, mikor a csuklód megroppant a forgatásától, mert sehogy sem illeszkedett a pohár a kezedbe. Összeszorult a gyomrom, ahogy a pálinkát lötyböltem, míg te lehúztad. Mikor lenyeltem, próbáltam elfojtani az ellenérzéseimet, az arcom megfeszült, elöntött a forróság, aztán köhögtem meg krákogtam, mintha gyomron vágtak volna.

 

A te arcod is összegyűrődött, de rögtön kisimult, mikor leért az ital. A ráncok az arcodon elernyedtek, hátradőltél, és feltetted a lila színű véraláfutásos lábad a hokedlire. Megfeledkeztél a fájdalomról a testedben, nem sóhajtoztál meg jajongtál, csak ültél a tévé előtt, nézted a műsort, mint aki épp a stúdióban van.

 

Én kint dohányoztam a teraszon, és próbáltam nem rád gondolni meg a pálinkára, csak kifújni a füstöt, mintha egy kocsma előtt állnék. Elképzeltem, milyen lesz majd nélküled a lakás csendje, hogy szoktassam magam a hiányodra, mert azt akartam, hogy megszűnjön a fájdalmad, hogy vége legyen, de bármikor szó volt erről köztünk, azt mondtad, nagy dolog ez a meghalás.

 

Na, még egy?, kérdeztem, mikor bejöttem a teraszról, és nem mondtál semmit, csak ugyanúgy néztél rám, mint mikor először kérdeztem. Töltöttem magunknak, és lehúztuk. A másodiknál már úgy ittam, mint te. Apám is abból ivott, mondtad nekem, és a dohányzóasztalon álló fényképre mutattál, amelyen az apád a kezében tartva nézi a talpas feles pohárkát. Így pálinkázott, mondtad a fényképnek.

 

A flakon alján még van egy kevés. A számhoz emelem az üveget, úgysincs mibe kitölteni.

 

 

Szegő Márton 1996-ban született Budapesten, azóta ott él. Jelenleg néderlandisztika szakos, az f21.hu újságírója és bicikilis futár. Szövegeit többek közt a FÉLonline.hu, KULTer.hu és a Nincs Online publikálta.

 

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében