"nyomtatott betűkké változik"
Kereső  »
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 9. (815.) SZÁM – MÁJUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Toronyból, csont nélkül
MÁRTON EVELIN
Beszélgetés Csabai László íróval
Csabai László
Gogolra várva (részlet)
Ferencz Imre
Ferencz Imre versei
GÜNTER KUNERT
Az írásról. Feljegyzések II.
Monostori Tibor
Monostori Tibor versei
Gerber Erika
Gerber Erika rövidprózái
Alex Văsieș
Alex Văsieș versei
Szijj Márton
Cherry Flavoured Apocalypse
Farkas Arnold Levente
a szó, a hiba
Horváth Adél
Horváth Adél versei
PÉCSI GYÖRGYI
Migráns, posztmigráns kor-irodalom
Balázs Imre József
Ég, varjakkal
Bálint Tamás
Máj hagymalekvárral – részlet –
Lakatos Aliz
Folyamatok és tendenciák az erdélyi magyar nyelvhasználatban
Murányi Sándor Olivér
Medveorr a fenyőtörzsből
Szántai János
Hej, Verkóczi, megsiratlak, valahányszor búcsúztatlak!
Bartha Réka
Online alámerülés női mélységekben
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA
Aspektuslátás (1)
Biró Mónika-Anita
Líra pintyekről és más tollasokról
Mărcuțiu-Rácz Dóra
Letekinteni az ég pincéiből
Jakabffy Tamás
Terényi tárcasorozata az Utunkban és a Helikonban
HORVÁTH BENJI
Mint akit rajtakaptak az emlékezésen
 
Horváth Adél
Horváth Adél versei
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 9. (815.) SZÁM – MÁJUS 10.

kontroll

 

 

bőröd és bőröm közé ékelt

milliméter az ösztönnél erősebb

az öncsalás biztonsága

elég közel vagy hogy az erek

suttogását hallani elég távol

hogy a szándékot tagadni lehessen

ettől még nem csorbul a gőg

csak meg ne mozdulj

 

 

zsigeri magány

 

 

hajnalra kihűlök és felriadok

hidegek a belső szerveim

azt mondják ez a cirkadián ritmus

 

 

 

szagelszívó

 

 

hiába feszülsz

ne is próbáld

nem fog menni

            még hogy könnyeimmel

            rothasztalak ki győz addig várni

tudom kicsit fáj

de most ez a lényeg

szükség az impulzus

            ha neked az tetszik lennék passzív

            csak ne vonzanának úgy az éles tárgyak

hideg asztal

nem libabőr ez

inkább a beleegyezés

            úgy ahogyan ő a hús jutalma volt

            értsd meg te is az vagy:

ne félj a színe csupán

egy darabig ilyen élénk

ettől akarlak

            perverz csend a szívizom utolsó

            összehúzódása és elernyedése között

 

 

Horváth Adél 1999-ben született Debrecenben. Jelenleg orvostudományt hallgat, emellett verset és prózát ír. Munkáit korábban a KULTer.hu, Csillagszálló, Zempléni Múzsa, PRAE és az Előretolt Helyőrség közölte.

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében