"nyomtatott betűkké változik"
Kereső  »
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 9. (815.) SZÁM – MÁJUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Toronyból, csont nélkül
MÁRTON EVELIN
Beszélgetés Csabai László íróval
Csabai László
Gogolra várva (részlet)
Ferencz Imre
Ferencz Imre versei
GÜNTER KUNERT
Az írásról. Feljegyzések II.
Monostori Tibor
Monostori Tibor versei
Gerber Erika
Gerber Erika rövidprózái
Alex Văsieș
Alex Văsieș versei
Szijj Márton
Cherry Flavoured Apocalypse
Farkas Arnold Levente
a szó, a hiba
Horváth Adél
Horváth Adél versei
PÉCSI GYÖRGYI
Migráns, posztmigráns kor-irodalom
Balázs Imre József
Ég, varjakkal
Bálint Tamás
Máj hagymalekvárral – részlet –
Lakatos Aliz
Folyamatok és tendenciák az erdélyi magyar nyelvhasználatban
Murányi Sándor Olivér
Medveorr a fenyőtörzsből
Szántai János
Hej, Verkóczi, megsiratlak, valahányszor búcsúztatlak!
Bartha Réka
Online alámerülés női mélységekben
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA
Aspektuslátás (1)
Biró Mónika-Anita
Líra pintyekről és más tollasokról
Mărcuțiu-Rácz Dóra
Letekinteni az ég pincéiből
Jakabffy Tamás
Terényi tárcasorozata az Utunkban és a Helikonban
HORVÁTH BENJI
Mint akit rajtakaptak az emlékezésen
 
Biró Mónika-Anita
Líra pintyekről és más tollasokról
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 9. (815.) SZÁM – MÁJUS 10.

Nem kevesebb, mint negyven szárnyas elevenedik meg Balázs Imre József madarakat tematizáló (gyermek-)verseskötetében, amelynek lapjain a természetlíra „madárlírává” formálódik, s csipogva hirdeti kicsiknek-nagyoknak egyaránt a természet szeretetét, szépségét, de burkoltan rámutat megbecsülésének fontosságára is.

 

A verses „madárhatározó” koncepciója a magyar ábécé betűrendjén alapszik. Eszerint sorakoztatja fel a beválogatott fajokat (megidézve akár egy természetrajzi lexikont is), de az ábécé az elrendezésen túlmenően a nyelvvel való ismerkedés szempontjából is funkcióval bír. A sorrendet legtöbb esetben a madarak nevének kezdőbetűi adják, s olykor csak a fajta megnevezésében szerepel az adott betű: Csóka. Sőt a kötetben bemutatkozó Bodzapinty már teljes mértékben a fantázia szüleménye: „Bodzapintyem nincs nekem, / ez a madár névtelen. / Meglibbenti üvegszárnyát, / nincs neve, mert sosem látták.”

 

BIJ madárversei mindamellett, hogy találékony módon közölnek alapvető ornitológiai információkat (melyeket még kiegészít a kötet végén olvasható rövid, ismeretterjesztő jellegű madárhatározó), kifejezetten elmések és változatosak is egyben. Sok esetben dallamosak és hangzatosak, olvasás közben szinte halljuk magunkban, illetve szavalva vagy akár mondókaként is remekül érvényesülnek. Továbbá nem ritkák a versekben előforduló szójátékok és szóviccek sem: „A zsezsekabátnak van zsezsezsebe, / de a pénzéből nem fér a fele se be” (Zsezse). Különösen játékos fordulat még a „madár-les” egyfajta kifordítása is: „Ahányféle embert kell látni egy csíznek, / örülne egy emberhatározónak” (Csíz).

 

Kelemen Kinga kötetbeli madárrajzai merőben realisztikusak, nagyon alaposak, ám mégis túllépnek a klasszikus értelemben vett (gyermekkönyv) illusztráláson, egyenlő félként egészítik ki a verseket. Így válik kerek egésszé a kötet, s a grafikus is egyfajta szerzővé, mint maga a költő. A verseskötetbe ágyazott ábécéskönyv és madárhatározó a szemléletes rajzokkal kiegészülve válik képeskönyvvé, sőt kézikönyvvé is.

 

 

Balázs Imre József: MadárÁBÉCÉ. Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2020.

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében