1. Nyomtat
2. Nagyobb
3. Könyvjelző

Gittai István:

Bimbózó dicséretre várva

Bimbó babona.
Delej-dalaj.
Kifutott
alólam a talaj.
Na, de azért
még bakter vagyok
s nagykövet,
ki ifjú Wertherként
mozdít el
egy nagy követ,
hogy a barátom,
az, ki bihari,
dicsérjen ismét Pataki.


A derűkirály dala
 
Hát aztán! Hát aztán!
Ha versenyt lódítok.
Szóbukfencezem is.
Sõt zacskóba ordítok.

Hát aztán! Hát aztán!
Döngöljetek égbe – földbe!
Barátaim, de előbb
Dugjatok egy asszonyölbe!


Pataki István: A lázadó

Koppány vagyok,
e földi lében lázadozom
s kiáztatva
s eláztatva
várom
a felvirradást

ó, hogy szotyoláznak
körülöttem
rendõrök
és csendõrök
s megannyi
buta szolganépség
lézeng itt
folyton,

de vigyázzatok,
mert eljön még
a nap
az óra
a perc
a másodperc,
amikor
a magyarok
a magyarok...

Legközelebb majd
elmondom nektek,
most tőlem
csak ennyi tellett.


Dénes László: Se veled, se nélküled

Ki tiltja meg, hogy mikor tiltsam meg,
hogy hányszor tiltsam meg neked,
hozzám való szerelmedet.

Ki tiltja meg, hogy mikor tiltsam meg,
hogy hogyan tiltsam meg,
hogy könyörögve ide gyere
más öléből elűzetve.

Ki tiltja meg, hogy mikor tiltsam meg,
hogy hányszor tiltsam meg neked
linkelõ, hízelgõ szófűzésedet.

Ó, bár megtilthatnám, hogy szeress,
de nem lehet, oly gyáva vagyok, beismerem,
hogy megtiltani se merem,
se veled,
se nélküled.

Barabás Zoltán: Uram, én itt éppen Adyt várom

Uram
miért
nem
telefonoztál?
hogy ma
te harangozol.

Uram
én itt éppen
Adyt várom,
s e várakozás
eléggé
ellustít.

Uram
egyre közelebb
tik-takkolja
az alkonyt
az idő
s a város
oly nehezen
szuszog,
mintha
valami
részeg
balkáni
bódulat
fertõzte
volna meg,

pedig
Uram,
még
nem is
süt
a hold.