"egyetlen betű volt az előadás"
Kereső  »
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 13. (819.) SZÁM – JÚLIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Villásreggeli Vilniusban
Papp Attila Zsolt
Kezdetben vala a kép – Beszélgetés Bereményi Gézával
Kenéz Ferenc
Kenéz Ferenc versei
Simonfy József
Simonfy József versei
Magyary Ágnes
Egy férfi – Stilisztikai reváns Esterházy Péter Egy nő című művére (részletek)
Bordy Margit
Bordy Margit versei
Fancsali Kinga
Fancsali Kinga versei
Gothárd Krisztián
Gothárd Krisztián rövidprózái
ANDREI DÓSA
Andrei Dósa versei
Lövétei Lázár László
Szalontai Jank – Irodalmi játék
Marko Pogačar
Marko Pogačar versei
Nánó Csaba
Feljegyzések egy zsebfüzetből (részletek)
Mărcuțiu-Rácz Dóra
Milyennek láttuk a koronavírust? Rövid covidfilm-szemle
Bartha Réka
Bányaesszé, fordítástükör
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA
Világnézeti előzmény
RITTER GYÖRGY
Arról a bizonyos „itt élésről”
ANDRÉ FERENC
Előtérben traktor, háttérben Isten
Családtörténet élményterápia nélkül
Jakabffy Tamás
Az új kolozsvári minótaurosz-esemény
Túros Eszter
Még mindig csendben ülök
 
ANDREI DÓSA
Andrei Dósa versei
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 13. (819.) SZÁM – JÚLIUS 10.

álom animával

(vis cu anima)

 

 

Álmomban a hallgatásoddal küzdöttem.

Fogj kézen, mondtam, és próbáltam hozzátapadni

hippi színekkel díszített, könnyű, nyári dzsekidhez.

Bocsáss meg, a hallgatás agresszívvé, kompetitívvé tesz.

A dörzsölés általi tűz a specialitásom.

Fogj kézen, csúsznom segíts

kompakt vizek testében, hagyj sírni

fáradt korallok mellett. Csúszom, fekete, rombusz

alakú állat, farok helyett ostor. Homokot lélegzem,

és alatta nem találok, csak kétségbesetten öregedő műanyagot,

ahogy csak a műanyag tud öregedni.

Álmomban folyton meg akarsz halni –

a jelzőfényeket rendkívül könnyű követni, mondtad,

még ha az aurájuk valóban machiavellisztikus is.

 

 

 

not quite desirable

 

 

mit tudnék mondani hogy jobbá tegyem az életed?

hogy ne ess könnyen depresszióba

hogy ne pazarold energiádat olyanokra, akik nem érdemlik meg

bla bla nincs hatalmamban emberi sorsokat látni a repülőből

mint a cigány nő ma a tengerparton aki egy negyed pakk

            kártyából jósolt

a másik három negyed tudása a nagyanyjánál maradt

csak töredékeket ismerek abból ami felvidíthat

a fotók ahol a hátam látszik és ahogy a kezedet fogom

csodás tájakban nem feltétlenül jelentik azt hogy te valóban követsz

látlak virágesőben perzsa selyemfák alatt

de a varázslat bármely eleme könnyen visszaeshet a végtelenbe

a varázslat bármely más eleméhez viszonyítva akkor hol a varázslat?

 

 

 

kínos atrocitások

(atrocităţi penibile)

 

 

nincs az elutasítottak számára menedék

nincs bíróság ahol kiállhatnának

ügyükért

csak a mellkasi fájdalom és az önsajnálat

dagályos mozgása van

 

az ő kőbe vésett képe és az igazságtalan szavak

zengenek a lassan pusztító

hullámok felett

 

kínos atrocitásokat gondoltam el

hogy gyorsabban múljon a szenvedés

az egyszarvú pokoljárta könnyei

ahogy a szem sarkában feltűnnek újra

mint ciáncseppek

 

***

a kapcsolatra való koncentrálás csökken

izzadok a szálláson az extázis miatt

nagyon akarlak és nem vagy elég nekem

 

megvilágított beltér – bent azok

akik napi háromszor lemerítik

az akksijukat youtube a fülesekben

nem szólnak egy szót sem

 

elégedetlenség emészt jóakaratot

felismerem magam a szálloda

szar hámló vakolatában

 

ki fogad örökre

ilyen izzadtan készen rá hogy köpjek

sebekre vagy örömökre

 

megint önző módon értve

a befektetés szót: föld alatti felhőkarcolók

játéktermek sztriptízbárok

 

hol baszhatom egyedül

seggbe a lelkem örökre

 

a tengeren vagyunk épp

várj fordítsam meg a telefont megmutatom

 

ahogy leültünk

ehhez a családi portréhoz

napsugarunkkal a karjainkban

az az aranymetszés

 

 

 

i love peaches

 

 

a sugárhajtóművek hőhullámait fényképezem

ugyanaz a pazarlás és szóródás az égen a vizekben és a földön

megérkeztem a megfelelő világba azt hiszem maradéktalanul

            asszimilálni foglak

 

annyira szép vagy amikor wong kar-waiból mondasz valamit

és csillapítod az abszurd alkalmatlan tüzet az erotikus bánatot

ezeket a földtől és portól fekete mérlegsúlyokat emeled te fel

 

élhettünk volna düsseldorfban vagy akár berlinben

este amikor hazaértél volna fáradtan a számlázástól

megkérdeztelek volna warum bist du so seriöz

 

két elveszett szerotoninlevesbe olvasztott német

magas pofacsontokkal és teuton csontozattal

 

minél bársonyosabb

annál ijesztőbb

 

barack szőrével bevont

kifordított bőrű borjú

 

HORVÁTH BENJI fordításai

 

 

Andrei Dósa 1985-ben született Brassóban, jelenleg családjával ott él. Több fontos díj kitüntetettje, öt verseskötet és két regény szerzője, magyar és angol irodalmat fordít román nyelvre. Itt közölt versei az Expectativa luminoasă (OMG Publishing, Kolozsvár, 2020) című kötetből valók.

 

 

 

 


Legfrisebb híreink




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében