Földönfutás
Színről színre
színlel.
Számról szádra
számol.
Szóról szóra
szorít.
Szájból szájba
szalad.
Napról napra
apad.
Végtől végig
vetél.
Faltól falig
falod.
Házról házra
hagyod.
Fokról fokra
futtat.
Kézről kézre
kerít.
Kézen-közön
közös.
Messze Königsbergtől
két világon keresztül
hurcolok magammal egy kancsal kislányt
(mert muszáj).
rángatom, fésülöm, mosdatom,
néha pofon csapom. olyankor látnak:
ikonok esnek le szegekről, és
féllábú cigányzenészek csóválják a fejüket.
elviszem oda, ahol álmomban régi várfal
vett körül egy leégett házat.
egy pillanatra otthon vagyok.
Otthon tehát vagyok.
volnék, ha lenne ahol.
buszmegállóban kefélő hajléktalanok
gyakorolják a szabadság leckéjét,
én meg lassan a világ tetején is
bezárva érezném magam.
sem a poharak fenekén,
sem a hajnali tükörképekben,
sem az idegenek megbotránkozó,
zavart vagy elnéző tekintetében
nem rajzolódnak ki az arc körvonalai.
riadt őzpaták csattogása zavarja meg a déli emberek álmát.
szarvunkra mérgeskígyó tekeredik,
itt mindenki virágillatú,
narancs hull a fáról,
héja méreg, leve anyatej.
a kislány bal szemére meg fog vakulni.
keresgélek: se csillagos ég, se erkölcsi törvény.
Nincs min csodálkozni.
Hadüzenet
hétszentségek közt unalom
két véglet közé szorult szó
félárva némaság
gyomor – és kutyaszorító.
holnapra egynek képzelem magam,
ma még egy fél madár vagyok.
ártalmatlan. – gondoljátok,
de üvegszárnyat növesztek,
és utánatok repülök,
és olyat visítok,
hogy az erdei szatírok
menten zsebre dugják kezüket!
értelmet kerülőúton kereső
lapátkezeitek tapadnak a számra,
lefejteni nincs erőm.
láss csodát, kijött még egy számla.
azt a szentségit, tavasz ez
a legsajátabb-lenni-tudásában!
port iszom és sarat prédikálok
és csak egyetlenegyet bánok:
hogy elvesztettem a barna sapkám.
mi fogja össze ezután identitáscafatjaimat?
esténként szőrös hasú dzsinnek
énekét hallgatom.
szaggatott, durva lüktetés:
haragszom, mert nem szerettek,
s nem szerettek, mert haragszom.
lepedék vagytok,
torkomban lerakódó kétely.
rekedtes tőletek egész lényem.
egyszer úgy is felköhöglek!
tükörben felejtett jobbik részem
Desirével fütyül
a tükör mögül, amint épp
egy kád hideg vízzel folyik le
az önigazolás végső lehetősége.
Erőss Réka 1999-ben született Sepsiszentgyörgyön. 2021-ben szerzett diplomát a Babeș–Bolyai Tudományegyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. Jelenleg ugyanitt filozófiát tanul. A Helikon Amit nem lát a webkamera címmel meghirdetett pályázatának különdíjasa.
