"akár egy meghitt pipatórium"
Kereső  »
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 17. (823.) SZÁM – SZEPTEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
HORVÁTH BENJI
Két Charlie
Tóth Gödri Iringó
A kívülállásnak is vannak előnyei – Beszélgetés Felméri Cecília kolozsvári filmrendezővel
Molnos Lajos
Molnos Lajos versei
Lovász Krisztina
Lovász Krisztina rövidprózái
Pintea László
A száműzött (II. rész)
Dimény H. Árpád
Dimény H. Árpád versei
Aleą ©teger
Aleą ©teger versei
Erőss Réka
Erőss Réka versei
Mezei Zsófia
hotaru no uta – szentjánosbogarak éneke (első rész)
Vida Gábor
Csendes Don
Fehér Imola
Faggatók
Varga Borbála
Varga Borbála versei
Gömöri György
Madách angol fordítója: egy Tihamér, akiből Iain lett
Tar Károly
Tar Károly versei
Papp Attila Zsolt
2021: Filmodüsszeia, avagy Dácia legyőzi a járványt – Beszámoló a 20. TIFF-ről
Karácsonyi Zsolt
Harag-emlékkönyv, személyes változat
Zsidó Ferenc
Flash-próza, hosszúfénnyel
Mărcuțiu-Rácz Dóra
Menedék hétköznapokban
Juhász Tamás
Őszre hangolt Kádár-kor
Jakabffy Tamás
Hangfelvétel-múzeum 13.
DABÓCZI GÉZA
A világvégezet ikonjai
 
Mărcuțiu-Rácz Dóra
Menedék hétköznapokban
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 17. (823.) SZÁM – SZEPTEMBER 10.

Kertai Csenger Hogy nekem jó legyen című kötete a szerző második versgyűjteménye, előbbit (Mindig kivirágzik, 2019) Tolnai Ottó, utóbbit Simon Márton ajánlásával olvashatjuk. A fülszöveg szerint a versek „mintha a szemünkbe nézve is mindig valaki máshoz beszélnének”, és egy kötetnyi egyes szám második személyben írt vers valóban azt a benyomást keltheti, hogy az olvasó hívatlan betolakodóként hallgatózik ebben az őszinte feltárulkozásban.

 

A szerző verseiben darabokra szedi a konvencionális szerelmi líra elemeit (Úgy szeretlek, Utána visszatérek vagy A megváltó egy lány), majd mégis azok hátrahagyott darabjaiból építkezik. Ennek értelmében a jellegzetesen „kortárs” versek bőkezűen merítenek a „hagyományos” líra eszköztárából: akad bőven madárszimbolika (A másik bármi lehet; Hold; Irgalom), kert- és hegyvidék (Összeolvadás; Fent, a hegyen), virágtipológia (Aztán legyen béke bennem, Nem lesz béke benned, Kata), bibliai utalásrendszer (A helytartó és a rabszolga; A megváltásról; Folyton metszeni), mitológia (Ikarosz). Kertai Csenger második kötete a hétköznapok élhetetlenségéből keres menekülőutat, hogy legvégül egymásnak ellentmondó kijelentésekben és pólusokban találjon belső békére. Párbeszédbe lép a visszhanggal; nem uralni, csupán megérteni szeretné a csöndet. Legsikerültebbnek Balaton című versét tartom, amely nagyszerűen sűríti magába kötete esszenciáját, légkörét: „Ne bennem nyugodj meg – mondja a vitorlás, egyedül a tó közepén –, / nyugodj meg magadban, hogy bármi, bármikor elromolhat”.

 

A kötet érezhetően koncepciózus és homogén munka, melyben szinte egymásba torkollnak a képekben, hangulatban egységes versek. Nyomokban egy-egy Tolnai Ottó- és Borbély Szilárd-omázs tűnik fel, továbbá egy röpke utalás a korai József Attilára. A rövid és hosszúversek jól kimért tempóban váltakoznak, a líranyelv minimalista eleganciájához remekül illeszkedik a képi anyag is – Varga Lilla illusztrációi csodálatában még arról is megfeledkezünk, hogy miattuk a kötet tartalomjegyzéke kettő, de akár hat oldallal csúszik el magától a tartalomtól. Nem lehet azonban a műszaki hibákra hivatkozni, úgy olvasom a Hogy nekem jó legyent, mint egy rendkívül ígéretes elsőkötetet: Kertai Csenger verseibe olyan „almafák ragadtak” (A megváltásról), amelyekről túl korán szakították le a termést.

 

 

Kertai Csenger: Hogy nekem jó legyen. Kalota Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó, Budapest, 2021.

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében