"ideje csönd – teremtő messzeség"
Kereső  »
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 18. (824.) SZÁM – SZEPTEMBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
A nemhalottak
Soós Amália
„Építek egy templomot, és az nagyon más lesz, mint az előzőek” – Beszélgetés Nádasdy Ádámmal a Dante-fordításáról
László Noémi
La mia vita
Lövétei Lázár László
Széljegyzet az Isteni színjáték két sorához1
Egyed Emese
Érzékek. Dantét olvasva
Farkas Wellmann Éva
Dante töredékei Ravennából
Papp Attila Zsolt
Dante a Villa Diodatiban
Kelemen János
Dante, a laikus filozófus (1)
Pál József
A jelenlévő költő. Dante modernségéről
Tompa Gábor
Öltözői jegyzet a Divina Commediához
Karácsonyi Zsolt
Az új nép
Kercsó Franciska
Egy veszett róka
Lászlóffy Anna
Amit nem lát a webkamera
Mezei Zsófia
hotaru no uta – szentjánosbogarak éneke (folytatás előző lapszámunkból)
Radu Nițescu
Radu Nițescu versei
László Alexandru
Dante. 700 év távlatából
BÁNKI ÉVA
Kinek az igaza? (Kiválasztottságtudat és személyesség az Isteni színjátékban és az Új életben)
Gy. Szabó Béla
A Dante-illusztrálás nehézségei
Szántai János
És Dante pokla bemozdul
Alexandru Macedonski
Dante halála (Moartea lui Dante) Részlet
Demeter Zsuzsa
A Pokol nem hely: szellemi állapot
MÁRTON EVELIN
A magány kiterjedése
Mărcuțiu-Rácz Dóra
A vonat nem vár, az éhezők sem
Jakabffy Tamás
A Dante-szimfónia
Zakariás Ágota
„…illusztrátor legyen a talpán, aki fantáziáját követni tudja” Gy. Szabó Béla Dante-sorozata
 
Mărcuțiu-Rácz Dóra
A vonat nem vár, az éhezők sem
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 18. (824.) SZÁM – SZEPTEMBER 25.

Több mű is született a gyerekvonat-jelenségről magyar nyelven is, túlnyomó többségük azonban memoár, levélgyűjtemény, egyéb nem-fikciós műfaj. Viola Ardone új regénye ugyanezen alapszik: a Gyerekvonat a második világháború sújtotta Dél-Olaszországot mutatja be, ahonnan többszázezer gyereket menekítettek északra olyan családokhoz, akik hónapokig gondozták, etették és iskoláztatták őket.

 

Ardone regényének főhőse, a nyolcéves Amerigo (Amerì) Speranza szintén „vonatos gyerek”; egyedülálló édesanyja egy jobb élet reményében küldi északra. Tipikus beavatástörténetet látunk: a korábban használt ruhák és hörcsögnek hazudott patkányok árusításából élő Amerì élete azonnal megváltozik. Kezdetben gyanakodik az úttal kapcsolatban (azt pletykálják a vonaton, hogy Oroszországba viszik őket, ahol a kommunisták kemencében sütik meg a gyerekeket), és beilleszkednie sem könnyű (nem érti a helyi nyelvjárást, az osztálytársai azzal csúfolják, hogy halszagú). Ahogy azonban ez lenni szokott, a fiú felülkerekedik az akadályokon: kitűnő matematikus, tehetséges zenész lesz, később még a kommunisták is kitüntetik bátorságáért. Nem is az új környezethez való alkalmazkodás az igazi kihívás, hanem a nyomorba való visszatérés: így választania kell az „új világ” lehetőségei és otthona között.

 

Témája ellenére kivételesen humoros, meseszerű regénnyel találkozik az olvasó; a rövid fejezetekből álló próza könnyed olvasmányélmény. Ardone hitelesen szólaltatja meg gyerekfőhősét, Amerì tipikusan kíváncsi, fecsegő gyerek, aki magabiztosan hazudik, mégis rettenetesen fél az egyedülléttől. Édesanyja is hasonlóan valószerű szereplő: igyekszik adományok nélkül, méltósággal nevelni gyermekét, örökös cinizmusa néhol megrázó, néhol épp szórakoztató. Csupán legutolsó részében botlik meg a regény, és esik át valami váratlanul nyomasztóba. Az előző rész függő végét követően Amerì közel ötven év múlva hazalátogat szülővárosába, a meghatónak szánt revelációk azonban – például a hegedű felfedezése – inkább erőltetettek, mintsem megható fordulatok. Tónusában és témájában jelentősen különbözik műfajtársaitól, például Borbély Szilárd Nincstelenekétől, vagy Frank McCourt Angela’s Ashes (Angela hamvai) című életrajzi regényétől. Az olasz kultúra szerelmesei mindenképp értékelni fogják a Bella ciao partizándalt és az olasz népdalokat; talán épp ezek a kulturális mementók és a meglepő humor emeli ki a Gyerekvonatot a szegénységregények hosszú sorából.

 

 

Viola Ardone: Gyerekvonat, Ford. Todero Anna, Athenaeum Kiadó, Budapest, 2020.

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében