"én hajnalom maradsz"
Kereső  »
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 19. (825.) SZÁM – OKTÓBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
A sárkány ébredése
Demeter Zsuzsa
Nincs írói elefántcsonttorony – Beszélgetés Botházi Mária íróval, újságíróval
Borsodi L. László
Borsodi L. László prózaversei
ZALÁN TIBOR
Könny és elhányt fogak
Botházi Mária
Nempercesek – Botházi Mária helyszíni rövidprózái
Döme Barbara
Nempercesek – Döme Barbara helyszíni rövidprózái
György Alida
Nempercesek – György Alida helyszíni rövidprózái
KORPA TAMÁS
Korpa Tamás versei
Demeter Ferenc
Demeter Ferenc versei
Kabai Henrik
Kabai Henrik rövidprózái
Codău Annamária
Elvárások labirintusában
Miroszlav Lajuk
Miroszlav Lajuk versei
Katerina Devdera
Katerina Devdera versei
Bangha Mónika
Meredith kutyája
Csontos Márta
Reményik Sándor szeretetlírája
Medgyesi Emese
Élet és halál mérleghintája
Bartha Réka
Meryl Streep és a lelki sztriptíz
Szalló Tünde
A test feladatai: félni és menekülni
Mărcuțiu-Rácz Dóra
A tieitek lőttek, vagy a mieink?
MÁRTON EVELIN
A haza édessége
Jakabffy Tamás
Egy kolozsvári kilenc-tizenegy
Túros Eszter
Kortárs hieroglifák
 
MÁRTON EVELIN
A haza édessége
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 19. (825.) SZÁM – OKTÓBER 10.

„Rendjén van az, hogy nem akarsz egy háborús bűnösnek segíteni békében meghalni? Még akkor is, ha az a háborús bűnös az apád?” – teszi fel a kérdést a Jugoszlávia, édes hazám című regény főhőse, Vladan Borojević. A regény szerzője Goran Vojnović szlovén író, forgatókönyvíró, költő, újságíró, rendező – korábban profi kosárlabdázó, aki több filmes, illetve irodalmi művében is azt kutatja, miért és mennyire mélyen gyökereznek a népek közötti sérelmek, amelyek lehetővé tették a testvér-, avagy polgálháborút, a nacionalizmus lángra lobbanását és pusztító tüzét, darabokra szaggatva a Jugoszlávia nevű konstrukciót, kulturális és sportéletével egyetemben. A Jugoszlávia, édes hazám Vojnović második regénye, amelyet a szakma – akárcsak korábbi műveit – díjazott, s amely heves érzelmeket is kiváltott. Vojnović regénye oknyomozó történet, „útikönyv” – leginkább fejlődésregény. Vladan Borojević gyermekkora „az 1991-es év egy egészen közönséges kora nyári napján ért véget, váratlanul.” A 11 éves fiú szüleivel a horvátországi Pólában élt, apja, a Jugoszláv Néphadsereg tisztje, ott szolgál, a család békés nyaralásra készül, ám ezt és minden további közös nyaralást és életet meghiúsít a háború. Vladan szlovén édesanyjával apja rokonaihoz Újvidékre, majd a biztonságosabbnak tetsző Lubljanába menekül. Az apa eltűnik a háború kavargásában, az utolsó hír szerint elesett. Vladan 17 évvel az események után szembesül azzal, nem ismeri a szüleit, és nincs tisztában sorsfordító cselekedeteik indítékaival, csak azok következményeivel. Egy Google-keresés után beigazolódik sejtése, apja, Nedjelko Borojević, nem halt meg, mint háborús bűnös elítélték és valahol a Balkánon bujkál. A fiú öregedő autójával útra kel, mint egy road movie-ban átszeli a néhai Jugoszláviát, hogy megkeresse apját Bosznia-Hercegovinában. Útközben egyre több kérdés merül fel benne: ki ő, lehet-e jobb, sikeresebb, boldogabb, mint a szülei, tudna-e szenvtelen és könyörtelen lenni saját apjával szemben? Goran Vojnovićnak sikerült új perspektívából megírnia azt, amit sokan próbálnak a volt Jugoszlávia utodállamainak írói közül. A kötet érdekessége – amely a fordításban sajnos elvész –, hogy az eredeti, szlovén nyelvű szövegben bosnyák, horvát és szerb kifejezések szerepelnek, ezzel is kiemelve egységet és különbséget, otthonosságot és idegenséget, utalva ezzel egy olyan, absztrakcióként megalkotott ország hagyományaira, amelyben ennyi hasonló és mégis más nyelvet beszélő ember él.

 

 

Goran Vojnović: Jugoszlávia, édes hazám. Fordította Rajsli Emese. Typotex Kiadó, Budapest, 2020.

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében