"kellő formára nyesve"
Kereső  »
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 21. (827.) SZÁM – NOVEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Mărcuțiu-Rácz Dóra
diszoklevel.pdf
MÁRTON EVELIN
„Szeretném hinni, hogy lehet tökéletes szöveget alkotni” Beszélgetés Döme Barbara íróval
Hellmut Seiler
Hellmut Seiler versei
Döme Barbara
Varró Eszter újra megmutatja
Patak Márta
Orvos akarok lenni
Máriás József
Szellemi otthonteremtés
FEHÉR IMOLA – SIMONFY JÓZSEF
Kétlelkes négykezesek
Antal Norbert
Antal Norbert versei
Zongor Andrea
Haláltánc
Luca Ștefan Ouatu
Luca Ștefan Ouatu versei
Codău Annamária
Gondolatok a szakadék mentén
Jenei Gyula
Légszomj 4.
Márton Ágnes
Márton Ágnes versei
Barazsuly Viktória
Képnapló
Aniszi Kálmán
A lélegző vonal és a lélegző betű szimbiózisa
RITTER GYÖRGY
A Nap gyermeke
Marton Orsolya
Potenciális bestseller
Tamás Dénes
Egyben a kettő
Lakatos Artur
Drámába zárt történelem
Lakatos Artur
Szól a rádió
Jakabffy Tamás
Kolozsvár régi-új orgonája
Láng Orsolya
Transzcendens materializmus
 
Lakatos Artur
Szól a rádió
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 21. (827.) SZÁM – NOVEMBER 10.

A kommunikációs szakemberként is ismert szerző tudományos igényességgel, mégis a kommunikációs szakember gyakorlatával fogalmazza meg a doktori disszertációként íródott munkáját. Forrásanyaga a sajátos körülményekhez képest gazdag, ugyanakkor – más történetírói ágazatokhoz viszonyítva – eléggé atipikus. A szakirodalmon kívül adások archívumai, kérdőíves felmérés és más különböző háttéranyagok segítették a kötet elkészültét.

 

Olyan intézménytörténettel állunk szemben, melynek során a szerző a Kolozsvári Rádió szűkebb értelemben vett esettanulmányán keresztül az egész romániai magyar rádiózás közelmúltjára és jelenére is reflektál. Ez kiderül a jól átlátható struktúrából is.

 

Rádiótipológia című bevezető fejezet a rádiózás műfajával kapcsolatos alapismereteket foglalja össze. A közszolgálatiság kapcsán kiemelendő az európai és amerikai fejlődési irány összehasonlítása – ez utóbbiban ugyanis magánvállalkozásként, gyakran amatőr kezdeményezésként indult be a rádiózás műfaja, és az ebből fakadó helyzetet szabályozta a későbbiekben a jogrend. A Médiaszabályozás magáról a rádiós működést biztosító jogrend – uniós és hazai jogszabályok – tartalmáról szól. Ez a fejezet önálló olvasmányként akár jogi-közigazgatási érdeklődésűek számára is használható. Történelmi értékkel is rendelkezik a következő három fejezet, de nem csak. Természetesen az elemzésben a legkomplexebb maga az esettanulmány, mely aktuális kérdéseket is tárgyal.

 

A következtetések elgondolkodtatóak, különösen az a rész, ahol a szerző a források hiányáról, elérhetetlenségéről, valószínűsíthető megsemmisüléséről beszél. Érdemes lenne a jövőben a kutatást továbbvinni, akár szociológiai szempontokat is figyelembe véve. Ez azonban nem von le semmit a már elkészült kötet értékéből.

 

 

Rácz Éva Mária: A közszolgálati rádió átalakulása. Kolozsvári Rádió 1989–2016. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2020.

 

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében