Reggel, játékok után
(Dimineaţa, după jocuri)
Ehető hártya ami
szétosztja a
szétosztja a hatalmat a
szétosztja a hatalmat –
a zseniális gyermeket savas nevetésével
hogy szaporodni hagyják a végtelenségig.
De amikor felébredsz
marad a könyörtelen és megosztott univerzum.
A nagylelkű kémia fényes
nyalábokra szóródott szét
kis mozgásra korlátozódva
egy alacsonyabb memória térképén.
Egy reggel egyedül
ébredsz Bukarestben
és nem nagyon van pénzed
se túl sok barátod
imádkozol egy balesetért
hogy kivonjon a forgalomból
valamiért hogy erősebben lökjön
előre, ki
ebből a törmelékből
amiből azt hitted kijöttél
pont mielőtt meglátod a lila rorschach-foltokat
a fejed fölött a plafonon
és afölött a fiú fölött aki fölötted
élt a matracon.
Bármit is mondott, elnyelte a folt.
Erőszakot
vagy elidegenítést
küldjön az isten
De a szakítást el ne felejtsem
amiért reggeltől
estig izzadok
amit valahova messzire képzelek
nem egy nyomornegyed fészkébe.
Elidegenítés gombnyomásra, pénzzel és nagy sebességgel.
vándorló – házi – állatok
elesett – különválasztott – törzsekben
(animale – domestice – călătoare
în triburi – separate – căzute)
A gazdagsághoz és csekély békéhez alkalmazkodva
oda vándorlok, ahova felgyűl a vagyon.
Lehet, hogy a vándoroknál elvesztődik az eredet,
ahogy folyton változtatják a vadászat helyszínét,
nálunk nem.
A genetikai örökség zaklató;
generációk felgyülemlett fáradtsága – mindenütt.
Ad hoc partnereket toboroztam,
szobrokat adtunk vízzel és fényekkel magunkhoz,
kis, abszolút változásokká sugalmaztuk magunkat
a tájakon.
A kísérletek folynak,
olykor veszélyesen, ahol a zúgás pusztít
és a vándorlás csak a jelenben van,
máskor finoman mozgatja meg őket
a lassú provinciálisok gyengédsége.
Kusza multirealitások
sietnek az odú felé.
Zavartan haladok egyik helyről a másikra,
városokban, felboncolva, a fény egyre szórtabb.
Értem szóltak telefonok
a világ minden tájáról.
A forgalomban, kocsik közt és az időn át,
könnyesen, orvosokkal és más
megmentőkkel a repülő piros kocsiban.
Időt nyer a zsúfolt város,
oázissá válik.
A nulladik pillanattól
a találkozásunkig
nem tettem magam érthetővé.
Felvettek a megmentő kocsival
és elvittek az ő világukba.
Olykor annyi bizonyosság van
az intézmények szívében,
a béke és az őrség
már levágná a lábadat.
Ne mozduljatok,
olvasni akarok az aurákból.
HORVÁTH BENJI fordításai
