"nincs helye színlelésnek"
Kereső  »
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 22. (828.) SZÁM – NOVEMBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
HORVÁTH BENJI
Magyar átiratok: Ne félj (Pilinszky János: Ne félj)
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA
„Pilinszkyt hosszan, kitartóan kellene olvasni” – Interjú Hafner Zoltán irodalomtörténésszel
Szántai János
Újratervezés
Wirth Imre
A név kátyú, vaddisznódagonya, omladék, szerelem – 18.
Hanna Bota
a talpak (tălpile)
Kabdebó Lóránt
A „rettenetes” megfogalmazása és feloldása
Czegő Zoltán
Czegő Zoltán versei
Balla Eszter
Balla Eszter versei
Csoma Zsuzsanna
Emlékfürdő
Benedek Adrienn
Amit nem lát a webkamera
Hermán Dániel
Örökség
Deniz Otay
Deniz Otay versei
Lövétei Lázár László
Zöld Kráter
Fecske Csaba
Fecske Csaba versei
Szondy-Adorján György
Szondy-Adorján György rövidprózái
Papp Attila Zsolt
Kivezetés a Bond-univerzumból
Nagy Boróka
Akikben magunkra ismerhetünk
TŐTŐS DOROTTYA
Utas és homokszem
Zsidó Ferenc
Megérkezés a bolyongásba
Tankó Andrea
Örökpanorámáért cserébe – valódi kapcsolatok?
Vonyít a lét – tizenkét fosztóképzős történet
Jakabffy Tamás
Gershwin – Taillard tükrében
Kányádi Iréne
Ösztön
 
Tankó Andrea
Vonyít a lét – tizenkét fosztóképzős történet
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 22. (828.) SZÁM – NOVEMBER 25.

„Az emberi kommunikáció… ugatás” (15.) – jelenti ki Patrik a nyitónovellában, ezzel mintegy axiómaszerűen pozicionálva az elbeszélő(ke)t, a novelláskötet irányát és az ugatásmotívum jelentésmezejét is.

 

Farkas Balázs 2020-ban megjelent, Ugatás című novelláskötete az ugatás motivikus hálóját kibontva jelenít meg tizenkét kapcsolódási hibát, ellehetetlenülő kommunikációs kísérletet és töredező emberi kapcsolatot. A novellákban a nem emberi Másik megjelenéséhez hallucinatórikus, rém- és lázálomszerű epizódok kötődnek. Ahol jelen van a kutya, a kutya hangja, a macska vagy a bolha, mind-mind látótávolságon belülre helyeződik egy-egy emberi gyengeség, az egymásra való mély és koncentrált odafigyelés hiánya, erőteljes önreflexió. A nem emberi Másik tehát az emberivel ellentétes póluson helyezkedik el: „Ritkán figyelünk a másikra. Agresszív, tolakodó a kommunikációnk. Mint az ugatás. […] Nem, a kutyák is csendesek néha. Őszintén azok, ha pedig ugatnak, azt is őszintén teszik. Az emberek a kutyáknál jóval többet ugatnak.” (15.)

 

Az Ugatás tudatosan és érzékenyen építkezik. Mindennapi történeteket, egyszerű embereket vonultat fel úgy, hogy ráközelít életmozaikokra, amelyek a hiányt, a szomorúságot, az egymásban való csalódottságot hívják elő. Közben pedig felépít egy polemikus diskurzust is: hogyan határozódik meg az emberi és a nem emberi Másik? Kisajátítható-e az állat egy emberek által dominált világkoncepcióban? A Kánikulában szereplő gyermek például kétszeresen tapasztalja meg az állat ellen elkövetett erőszakot: nem tud szabadulni a folyóban szembeúszó kutya tetemének gondolatától, valamint attól sem, hogy apja elnéz a kutyagyilkosság ténye felett és tétlenül elmegy – az állaterőszak traumatikus élménye itt szervesen összekapcsolódik a család széthullásának, az apa csalásának tapasztalatával. Ezzel az érzékeny és reflexív viszonyulással mintegy ellentétesen lép fel a Macskák és kutyák díszállat-kereskedője, aki degradálóan, kisajátítóan néz a nem emberi Másikra: „Ember vagy. Felsőbbrendű lény.” (72.)

 

A kötet sok befejezetlen mondatot hagy maga után. Burkoltan is, de kérdez. Egyszerre vet fel létértelmező filozófiai kérdéseket, valamint kötetvilágon belüli ökokritikai vitahelyzetet is teremt. Mindezt pedig átszövi a sejtelmesség, a ghost-story, az illuzórikus és abszurd képi világ: „Emberek már nem is léteznek, valamikor kipusztulhattak, amikor az állatok átvették a hatalmat, vagy megegyezéses alapon lapulnak. […] A kezem tejből volt” (68.), amely ismerős lehet Farkas Balázs korábbi írásaiból is (ld. pl. Embertest).

 

Patrik zárlatban visszatérő jelenléte ad keretet és kilépési lehetőséget a novellában felvonultatott széthulló, sikertelen próbálkozásoknak, emberi kapcsolatoknak. Talán lehetséges az én újradefiniálása. Talán nincs minden eleve veszve. Talán van esély(ünk).

 

Farkas Balázs: Ugatás. Napkút Kiadó, Budapest, 2020.

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében