"vén fóliánsok nagyapa-tenyerén Anno Domini"
Kereső  »
XVIII. ÉVFOLYAM 2007. 15. (485.) SZÁM - AUGUSZTUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Király László
Találkozás - In memoriam Domokos Géza
Dávid Gyula
Domokos Géya ravatalánál
Bogdán László
Kötéltánc háló nélkül
Gálfalvi Zsolt
Domokos Géza könyvei
Szőcs István
Jegyzetek a NYELV ÉS LÉLEK témához (folytatás előző számunkból)
Balázs Imre József
Tervek, évek, könyvek - Kántor Lajos 70 éves
Balázs K. Attila
(itt ez az eltúlzott)
(kék és fehér kendőit lengeti)
(mondom nyár)
(roskadó kertkapuk mögött)
(ki mondja el)
(semmit)
(megint ez a statikus)
(lápon akár)
Flann O'Brien
Dalkey-i vallomások
Gyulai Levente
A megértés története
Gálla Edit
Este
Az utazó
Petrik Emese
Az önértékelés játéktere (folytatás előző számunkból)
Vári Csaba
(illeték)
(szégyentelenül)
(szakítás)
(várd ki)
(nők)
(készenlét)
(emlék)
(találkozás)
Terényi Ede
STRAVINSKY 125. - Le sacre du... DANSE
Hírek
 
Terényi Ede
STRAVINSKY 125. - Le sacre du... DANSE
XVIII. ÉVFOLYAM 2007. 15. (485.) SZÁM - AUGUSZTUS 10.

Stravinsky elhíresült pompás remekművének a címére játszottam rá a francia danse szót, így lett belőle a TÁNC megszentelése változat. A sokféle magyar címváltozat közül, amely többé-kevésbé az orosz eredetire próbál visszautalni, leginkább a Tavasz megszentelését tartom a legkifejezőbbnek, szemben a Tavaszi áldozat, Tavasziáldozás, Tavaszünnep, a lényeg körül ingadozó változatainál. Még a Tavaszszentelő két egymást követő sziszegő szóhangzását sem kedvelem, bár legközelebb áll az eredeti orosz nyelvű cím szószerinti fordításához: MEGSZENTELT TAVASZ. Az angol fordítás: The Rite of Spring (A tavasz szertartása) cím helyett Sravinsky kifejezőbbnek találta a Tavasz megkoronázása változatot. A mű végérvényesen a francia címadással terjedt el: és gyakran csak úgy emlegetjük, hogy Le sacre, vagy csak egyszerűen SACRE. Alighanem igaza van Stravinskynek a francia sacre (megkoronázás) valóban a mű lényegére utal. A művel kapcsolatban vallja a szerző: „A vad orosz tavasz, amely mintha csak egyik óráról a másikra tört volna ki, szétpattantva az egész földet, Ez volt legcsodálatosabb élménye gyerekkorom minden esztendejének.” Jellegzetes szóhasználattal él Stravinsky: „vad orosz tavasz” (az Előjáték eredeti címe: „Pogány éjszaka), „szétpattantva az egész földet”. Világosan utal arra a felszabadított ősi rituális energiára, amely az ember és a természet kapcsolatában még hibátlanul, eltorzítás nélkül ÉLT és HATOTT. Ehhez az ENERGIÁHOZ nyúlt vissza zenéjével Strvinsky, és ez az atomenergia az, ami a mű hallgatása közben olyan elementáris erővel tör rá a hallgatóra és ragadja, sodorja magával egy MÁS, ŐSI világba. Stravinsky teljes életműve energiafelszabadítás hangok segítségével. Ezt vette észre Gyagilev az első feltűnést keltő Stravinsky mű, a Tűzijáték meghallgatásakor. Felismerte Stravinskyban a kor emberét, az energia embert.
Az energiazene mozdulat-energiát szabadít fel. Energikus dobütésekre mindenki lábdobbantással, karlendítéssel válaszol hosszabb-rövidebb ideig együtt sodródva a ritmus varázsával (üti a ritmust). Gyagilev vitte bele Stravinskyt a mozdulatművészet bűvkörébe, amihez kiegészítésül társul (társulhat) a fény, a színek játéka is, de a lényeg a mozdulatok láncolatán van. Ezért sem illik a tánc vagy a balett megjelölés az energiazenék színpadi kivitelezésére. A Petruskát is úgy jelöli meg szerzője, hogy burleszk négy jelenetben, és nem úgy, hogy balett négy jelenetben. Ezzel a művével kapcsolatban tesz egy fontos megjegyzést: „A Petruskában már látható, hogy a zene szimfonikus alapon épül. Későbbi pártitúráimat már önálló zenei egységként fogalmaztam és építettem, színpadi céljuktól függetlenül. Ez az, amiért éppoly jelentőséget tulajdonítok hangversenyszerű, mint színpadi előadásuknak.” Ha Wagner az operát szimfonizálta, úgy Stravinsky a balettel tette ugyanezt. Mindkettőjük célja: zenéjük függetlenítése a zenén kívüli elemekkel szemben. Ezzel kapcsolatban jegyzi meg Stravinsky: „Felfogásom szerint a zene és a zenén kívüli elemek kapcsolata csak párhuzamos, vagy egyenrangú felek társulása lehet”. Innen egyenes út vezet a koreográfusok hosszú sorához, akik szinte minden Stravinsky-művet „lefordítottak” a mozdulatművészet nyelvére. Még olyan rövid kis műveit is színpadra vitték, mint a 4’30’’ másodperc időtartamú Elégia szóló mélyhegedűre. A koreográfus szerint (aki ezúttal is, mint oly sokszor George Balanchine): a zene folytonos és koncentrált változatosságát a színpad középpontjában mintegy legyökerezett két táncos ölelkező teste tükrözi, velük kel életre a koregráfiai cselekmény. Wagner zenéje kialakította a speciális Wagner-énekesek máig ható művészi és technikai koncepcióját.
Stravinsky életműve kialakította a Stravinsky-koreográfusok  szellemi világát FOKINE-tól napjaink sokszáz koreográfusig. Stravinsky zenéje nélkül ez a folyamat, a táncművészet MEGKORONÁZÁSA még sokáig késett volna a világ zenéjében.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében