1. Nyomtat
2. Nagyobb
3. Könyvjelző

Szememben bár a szálka, ujjamat
is szúrja holmi forgácsféleség
s a padló; az, mitől a szám szabad,
bénít mikor melózni illenék.
Betelnének pohárral a lapok,
ha összetolnám ami torkomon
le-
folyt,
          de ha hóhérom én vagyok
talán a függöny-
                    bontást nem fogom
elizgulni, s mi biztos:
                            nem remeg
meg
        az üveg nyakán a két tenyér,
már régen el-
                veszett a fejszenyél.