"mindig jövővé válhat a múlt"
Kereső  »
XVIII. ÉVFOLYAM 2007. 23. (493.) SZÁM - DECEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Egyed Ákos
Batthyány Lajos és Wesselényi Miklós
Lászlóffy Aladár
Egy feltaláló születésnapja
Demeter Zsuzsa
"Csipike velem együtt öregedett meg" - Beszélgetés a nyolcvanéves Fodor Sándorral
Szász István Tas
A Mezőség képekben
Bogdán László
Levelek Lídiának, nem csak a ködről
Szőcs István
Jegyzetek
Varga Borbála
A csavargó házassága
férjem!
Jégesőben hazáig
Készületben
Ízek, július, hóráskönyv
Szirmai Péter
A klán
Dankuly Csaba
életké(pe)k
Ted Hughes
A holló teológiája
Holló első leckéje
Holló megvilágosodik
Varga Melinda
Allegro
Kántor Lajos
S a Farkas utcán farkasok...
Szombati István
Látsz még fentről, Betti?
Terényi Ede
... és összecsendülnek-pendülnek a hangok - Hogy mennyire (nem) halljuk a zenét
Hírek
 
Dankuly Csaba
életké(pe)k
XVIII. ÉVFOLYAM 2007. 23. (493.) SZÁM - DECEMBER 10.

egy élet (1)

miután belenéztek
párszor, megállapították, hogy nem
lesz már belőle semmi.
kissé odébbmentek, hogy
megbeszéljék, mi legyen.
ebből bizony még balhé lesz. lehet...
közben jött egy másik, velük
egyenrangú, ő is belenézett
és rögtön látta ő is. szóvá
is tette: fiúk... de ők csak
legyintettek. illetve az egyik azt mondta
(elég idegesen, de foghegyről):
minek vered bele az orrod
mindenbe.
egy életről van szó, nem?
vagy volt.
ez már kifingott.
vagy majdnem.
pont ezt mondtam én is.
egy hulla.
nulla.
ugyan, ez hogy jön ide?
álltak, ketten egy ellen.
a berendezés hirtelen
dobbanásokat jelzett.
állnak földbegyökerezett
lábbal. a szívük ver, mint az állat.


egy élet (2)

amikor felépült, úgy
tűnt, megáll a lábán. mi több,
rendíthetetlen. mi több
kell? alapjában. másfelől
támadt a baj: leverte
képéről a mázt egy
legyintés. vagy mi. nem
készakarva, hisz nem neki
szólt. de ő nem tudta
másképp venni


zsebcsel

az egyik előhúz az egyik
zsebéből egy
zsebkendőt.
szétteregeti, belehajtogat
egy virágot.
igen, virágot.
a másik zsebébe
csúsztatja. aztán, abrakadabra,
előhúzza egy
másik zsebéből.
megrázza, szétnyílik, mire

a másik azt mondja:
mire jó ez az egész!


valami szöveg

nem tölt el, se be engem már
semmi. semmi gond. nyitottam
egy fájlt, ezt, hogy ezt legalább
leírjam. talán kicsit jobban
leszek tőle. (főleg ha egyszer
rákattintsz, sőt rákattansz.)

de nem leszek. jól
tudom, ez nem az első
eset. 1szer-2szer még
(ki)bírható, de mikor n-edszer
ismétlődik, hogy? hogy? hogy?
meddig folytatható ez?

meddig folytatható ez?
meddig folytatható ez?
meddig folytatható ez?
meddig folytatható ez?
meddig folytatható ez?
meddig folytatható ez?

hm. olyan, mintha hisztiznék.
pedig dehogy. csak elengedtem
a kezem. pésztelgetek. valami szöveg,
egy mondat, egy szó, egy jel vagy jelzés, bármi –
aztán nincs mit várni, nyomni kell, ameddig jólesik:
copy/paste, paste, paste, paste, paste

vagy még annyit se, csak ütni
a szpészeket. új lapról indíthatsz,
és a régi is tiszta marad... nem rossz
időtöltés. na de: töltök még (körülöttem a sok üres
üveg), mielőtt letöltök valami
zenét (pl.), hátha az feldob...


tanácsadás hölgyeknek

kitartóan masszírozza, hogy egészen
formásra izmosodjék.
végezzen további szőrtelenítést,
mert pőrén jobban hat.
őrizze vonalait: 100% csáberő
és kemény sorozatszám.
mert mindenkihez eljut.
mindenkit kétvállra fektet.
nehogy 1 is Ön nélkül boldoguljon.
avagy elfeledje.
netán Önre merné vetni a tekintetét,
mielőtt Ön megadná rá a jelet


átjárás

a kapun tilos az átjárás
felirat állt. kerültem hát
egyet, de bármennyit kutattam,
végig sehol más átjáró. (mióta
tudom ezt!...) ácsorogtam
egy darabig a fal alatt (túl magas
volt ahhoz, hogy átmásszak), az
átjutás esélyeit latolgatva
(alagutat ásni? lyukat robbantani
a falba? felszerelés és –szereltség
híján? ejtve): hátha jön valaki
és létrát tart. miután persze jól
megkentem. (de még így is veszélyes:
túlfelől a nyakamat törhetem.)

vaksötét szállt rám közben. vissza-
botorkáltam így a kapuhoz. tárva-nyitva.
mint mindig is. semmi nem állja
utad. még sincs más alternatíva:
el kell indulni, nem nézni
sem jobbra, sem balra, amíg
át nem jár az érzés, hogy túl vagy...

...ha utánad szól az őr (ezzel mindenképp
számolni kell!), ne fordulj meg,
rohanj! mert előbb figyelmeztet,
aztán a levegőbe lő – és csak
utána céloz rád. akkor is először a lábadra.
legalábbis ezt követeli a harci etika...

...és ha már a kapuban megállítanak, mi
több lefognak? akkor... akkor jöhet a... mi?
plan b?


diagnózis (1)

a vírus gyorsan terjed,
és ha nincs ellenszer,
ami meggátolja,
mindent felzabál,
ami az útjába kerül.
az ellenszer többnyire erős
en késik és sokba kerül,
ezért többnyire csak a módosak
számára garantált
az élet. a többire halál
vár.


diagnózis (2)

a vírus gyorsan terjed
ne, ha nem lenne ellenszer,
ami meggátolja,
hogy mindent felzabáljon,
ami az útjába kerül.
ám csak le kell töltsd
a legújabb és legerősebb
vírusvédőt, ami semmibe nem kerül,
és máris tied
a pálya. a krekkerekre
halál!


diagnózis (3)

a vírus gyorsan terjed,
és nincs ellenszer,
ami meggátolja,
hogy mindenkit felzabáljon,
aki az útjába kerül.
az ellenszer többnyire erő
és izlés kérdése, de alig kerül
valaki, aki elég
elszánt, hogy életre
halálra megküzdjön
érte.




egy élet (3)

azt mondják, agonizál.
pedig én csak
egy hajlott oszlopot meg egy lógó
(valamilyen folyadékkal teli)
zacskót látok.
kileng. nekicsapódik.
valaminek. minek
volna fontos, hogy minek.
szétdurran és kész.
skész.
vége.





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében