"csak ennyit akarok írni: ma is feljött a nap"
Kereső  »
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 10. (816.) SZÁM – MÁJUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
valamiaversrol.rtf
Karácsonyi Zsolt
Közös tér, szabadság, egyén – Beszélgetés Tompa Gáborral
Adam Zagajewski
Adam Zagajewski versei
Sebestyén Mihály
A tábornok tévedése
VARGA LÁSZLÓ EDGÁR
nem akarok verset írni arról…
Guttmann Szabolcs
Mesék meséje épített környezetünkről (II.)
Oláh András
Oláh András versei
Tófalvi Előd
Tófalvi Előd versei
HORIA URSU
Sam Riviere versei
Sztaskó Richard
Nem zavarodottság
Molnár Dávid
Narancs és tengeri rózsa
Codău Annamária
Mennyi az elég?
Lovász Krisztina
Lovász Krisztina rövidprózái
Bánfai Zsolt
Bánfai Zsolt versei
Farkas Boglárka Angéla
Az vagyok, aminek látni akarsz
Bíró Béla
Korokba ágyazott Színháztörténet
Molnár H. Magor
Indulatok a könyvtárban
Jakabffy Tamás
Dupré
Iszlai József
Előre emlékezni
 
hírek

Meg­hí­vó
Fe­lek. Di­a­ló­gus a szom­széd­ság­ról

cím­mel a ko­lozs­vá­ri Ma­gyar Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Tan­szék vi­ta­na­pot ren­dez 2006. ja­nu­ár 21-én 10 órá­tól Ko­lozs­vá­ron a Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Kar Eminescu ter­mé­ben. A meg­hí­vot­tak (az EL­TE, a Pé­csi TE, a ko­lozs­vá­ri BBTE ok­ta­tói és doktoranduszai, ma­gyar és ro­mán írók, mé­dia­szak­em­be­rek) egy ko­lozs­vá­ri köny­ves új­don­ság alap­ján kö­ze­lít­he­tik meg a kér­dést: Un pahar cu lumină/Pohárnyi fény cím­mel je­lent meg Molnos La­jos szer­kesz­té­sé­ben a ko­lozs­vá­ri kor­társ köl­tők két­nyel­vű an­to­ló­gi­á­ja (Tinivár Ki­adó, Ko­lozs­vár, 2005), de ar­ra szá­mí­tunk, hogy a mű­vek itt hoz­zá­fér­he­tő idegen/otthonos/kölcsönös vi­lá­ga pretextusa és kon­tex­tu­sa is lesz egy szé­le­sebb ér­te­lem­ben vett, kö­zös (ma­gyar-ma­gyar, sőt ma­gyar-ro­mán) dol­ga­ink­ról va­ló, ér­dem­be­li esz­me­cse­ré­nek. Az EL­TE Mű­vé­szet­el­mé­le­ti és Mé­dia­ku­ta­tá­si In­té­ze­te ál­tal kez­de­mé­nye­zett be­szél­ge­tés-so­ro­zat har­ma­dik ta­lál­ko­zá­sa ez a mos­ta­ni, de el­ső ab­ban a te­kin­tet­ben, hogy (újabb ha­tá­rok át­lé­pé­sé­vel) az ed­di­gi­ek­től kü­lön­bö­ző szín­he­lyen és ro­mán ér­tel­mi­sé­gi­ek be­vo­ná­sá­val zaj­lik.
A vi­ta­in­dí­tó meg­tar­tá­sá­ra a Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem pro­fesszo­rát, Thomka Be­á­tát kér­tük fel. Ko­lozs­vár­ról re­mé­nye­ink sze­rint Adrian Popescu köl­tő, szer­kesz­tő, Mar­ta Petreu köl­tő, folyóirat-szekesztő, kri­ti­kus is hoz­zá­szól a szom­széd­ság-kér­dé­s­hez. Egye­te­mi hall­ga­tók tol­mács­ként is se­gí­tik a ren­dez­vény mun­ká­la­ta­it. Dél­után a be­szél­ge­tés a Tran­zit­ház­ban foly­ta­tó­dik (Malom/Bariţiu ut­ca sz.n.) nép­rajz­ku­ta­tók, szín­há­zi szak­em­be­rek jelenlétéban (Há­zi­gaz­da: Könczei Csil­la, a meg­hí­vot­tak kö­zött sze­re­pel Mona Chirilă ren­de­ző, a ko­lozs­vá­ri Puck Báb­szín­ház igaz­ga­tó­ja is).

EGYED EME­SE tan­szék­ve­ze­tő
Babeş-Bolyai Tu­do­mány­egye­tem
BTK, Ma­gyar Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Tan­szék
400202 Cluj-Kolozsvár Horea 31
fax.: +40264-432417
te­le­fon +40264-534948/5530-as mel­lék

HOL -

Élet­mű­díj­jal tün­tet­te ki Sűtő And­rást és Do­mo­kos Gé­zát az Er­dé­lyi Ma­gyar Iro­da­lo­mért Ala­pít­vány. A Székelyudvarhelyen meg­tar­tott ün­ne­pi ren­dez­vé­nyen Híd­ve­rő-díj­jal ér­té­kel­ték Görömbei And­rás iro­da­lom­tör­té­nész mun­kás­sá­gát. A dí­ja­zot­ta­kat Pomogáts Bé­la és Lőrincz György mél­tat­ta.

Fej­tő Fe­renc Pá­rizs­ban élő Szé­che­nyi­-dí­jas író, tör­té­nész, új­ság­író Nagy Im­re Ér­dem­rend ki­tün­te­tést ka­pott Só­lyom Lász­ló köztársasági el­nök­től az 1956-os for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc 49., va­la­mint a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság ki­ki­ál­tá­sá­nak 16. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból ok­tó­ber 22-én.

Idén no­vem­ber 4-én Ilia Mi­hály egye­te­mi ta­nár, a Tiszatáj cí­mű fo­lyó­irat egy­ko­ri fő­szer­kesz­tő­je ve­het­te át a Beth­len Gá­bor-dí­jat.

A vaj­da­sá­gi kor­társ ma­gyar iro­da­lom te­rén vég­zett sok­ol­da­lú mun­kás­sá­ga el­is­me­ré­se­ként a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság Ér­dem­rend tisz­ti ke­reszt­jét ado­má­nyoz­ta Végel Lász­ló új­vi­dé­ki ma­gyar író­nak, pub­li­cis­tá­nak Só­lyom Lász­ló köz­tár­sa­sá­gi el­nök.

A Hon­vé­del­mi Mi­nisz­té­ri­um és a Ma­gyar Író­szö­vet­ség iro­dal­mi pá­lyá­za­tá­nak díj­át­adá­sá­ra ke­rült sor a Ste­fá­nia Pa­lo­tá­ban. A hon­vé­del­mi mi­nisz­té­ri­um Kü­lön­dí­ját Csák Gyu­la A re­mény rab­jai c. al­ko­tá­sáért; a Hon­vé­del­mi Mi­nisz­té­ri­um hon­véd ve­zér­ka­ri fő­nök Kü­lön­dí­ját Hor­váth La­jos Ko­má­rom c. mun­ká­já­ért; a Ma­gyar Író­szö­vet­ség Dí­ját Ircsik Vil­mos 40 év né­ma­ság c. al­ko­tá­sáért ve­het­te át. A hon­vé­del­mi mi­nisz­ter Ní­vó­dí­ját Ba­sa Lász­ló A vá­sár­té­ri is­ko­la tör­té­ne­lem­köny­ve; Cirkl Zsu­zsa Egy al­föl­di kis vá­ros nagy nap­jai; Hor­váth La­jos Ilo­na (mo­nod­rá­ma Kubik An­na hang­já­ra); Kabai Csa­ba Asszo­ci­á­ci­ós héj­szer­ke­zet Vö­rös­mar­ty Mi­hály „A vén ci­gány” c. ver­sé­ben; Dr. Pázmándy Lász­ló Vö­rös­mar­ty; Pusz­ta­sze­ri Lász­ló A hon­vesz­tő c. al­ko­tá­sá­ért ér­de­mel­te ki. Di­csé­rő ok­le­ve­let Hor­váth La­jos A Rá­kó­czi­-sza­bad­csa­pat Er­dély­ben, Iszlai Zol­tán Re­kont­rák a vi­lág­hó­dí­tó­nak (Egy dip­lo­ma­ta ka­to­na­kor­ban); Ne­mes Já­nos A fa­nyü­vő uno­ká­ja (Em­lé­ke­zés Gör­gey Ar­túr tá­bor­nok­ra s az 1848–49-es ese­mé­nyek­re); Oláh And­rás Átok­ver­te cí­mű al­ko­tá­sért ka­pott.

De­cem­ber 2-án az Ung­vá­ri Hun­ga­ro­ló­gi­ai Köz­pont­ban Sza­bó De­zső tisz­te­le­té­re em­lék­ülést ren­dez­tek. Az író élet­mű­vét Pomogáts Bé­la mél­tat­ta. A meg­em­lé­ke­zés ke­re­té­ben fel­avat­ták a Kál­vá­ria ut­cá­ban az író em­lék­táb­lá­ját.

A Házsongárdi te­me­tő­ről tar­tott elő­adást Pá­pai Fe­renc az Ég­haj­lat Köny­ves Ká­vé­zó­ban.

HOL–
A Palatinus Ki­adó­nál meg­je­lent az Újabb er­dé­lyi el­be­szé­lők cí­mű kö­tet Nagy Pál vá­lo­ga­tá­sá­ban.
Az Ulpius-Ház ki­adá­sá­ban je­lent meg Bö­ször­mé­nyi Zol­tán Van­da örök cí­mű re­gé­nye.
A Har­gi­ta Ki­adó­hi­va­tal­nál je­lent meg Fo­dor Sán­dor Má­ria lá­bá­tól a sün­disz­nó­ál­lá­sig cí­mű pró­za­kö­te­te.
A Polis ad­ta ki Lászlófy Ala­dár Sza­bó Lő­rinc­ről szó­ló ta­nul­má­nyát.
Euró könyv­nap cím­mel vár­ta ol­va­só­it ok­tó­ber 21-én az Editio Plurilingua Ki­adó a lágy­má­nyo­si Tran­zit Kávéhézban. A ren­dez­vé­nyen 262 fo­rin­tért vá­sá­rol­hat­ták meg az ér­dek­lő­dök a könyv­mű­hely ki­ad­vá­nya­it.
A Házsongárdi te­me­tő­ről tar­tott elő­adást Pá­pai Fe­renc az Ég­haj­lat Köny­ves Ká­vé­ház­ban.
Az Író­szö­vet­ség klub­já­ban ren­dez­te meg a Ma­gyar Nap­ló fo­lyó­irat a Tribuna (Ko­lozs­vár) és a Vasko Könyv­ki­adó (Eper­jes) szer­kesz­tő­i­nek és szer­ző­i­nek est­jét. Kö­szön­tőt mon­dott Ka­lász Már­ton, az Író­szö­vet­ség el­nö­ke. A ren­dez­vény ide­je alatt Ovidiu Petca, a Tribuna fo­lyó­irat gra­fi­kai szer­kesz­tő­jé­nek mű­ve­it is meg­te­kint­het­te a kö­zön­ség.
A Pol­gá­rok Há­za dísz­ter­mé­ben tar­tot­ta kö­zös iro­dal­mi est­jét a NapSziget cí­mű fo­lyó­irat, a Szent Ke­reszt öku­me­ni­kus ma­ga­zin és a Ti­sza Hang Pol­gá­ri Kör. A mű­sor­ban köz­re­mű­kö­dött töb­bek kö­zött Jám­bor Já­nos, Cso­mós Ró­bert, Pósa Zol­tán író és Zász­lós Le­ven­te köl­tő.
Meg­ren­dez­ték a Fi­a­tal Írók Szö­vet­sé­gé­nek (FISZ) szo­ká­sos őszi tá­bo­rát Agár­don. A ren­dez­vény Gár­do­nyi Gé­za szü­lő­há­zá­nál kez­dő­dött, ahol Ka­lász Már­ton, az író­szö­vet­ség el­nö­ke, Balsay Ist­ván or­szág­gyű­lé­si kép­vi­se­lő és Bednanics Gá­bor, a FISZ el­nö­ke ko­szo­rút he­lye­zett el. A há­rom­na­pos ren­dez­vény­so­ro­za­ton iro­dal­mi kon­fe­ren­ci­á­ra, fel­ol­va­só­es­tek­re, va­la­mint a szer­ve­zet ren­des évi köz­gyű­lé­sé­re is sor ke­rült.
A lon­do­ni Poetry Caféban ke­rült sor szep­tem­ber 21-én Clive Wilmer for­dí­tói est­jé­re. Wilmer Gömöri Györggyel ké­szí­tett ma­gyar for­dí­tá­sa­i­ból ol­va­sott fel Kosz­to­lá­nyi­tól és Rad­nó­ti­tól Sza­bó T. An­ná­ig. Az est al­kal­má­val Szom­ba­ti Bé­la, a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság nagy­kö­ve­te át­nyúj­tot­ta Clive Wilmernek a Pro Cultura Hungarica ki­tün­te­tést.

HOL–MI
Tor­on­tó­ból Ma­gya­ror­szág­ra ér­ke­zett, és az író ha­gya­té­kát őr­ző Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um­ba ke­rült a Vö­rös­mar­ty Ki­adó­tól Márai Sán­dor nap­ló­i­nak kéz­ira­ta. Az 1956–1983 kö­zöt­ti idő­sza­kot fel­öle­lő fel­jegy­zé­sek­kel ki­e­gé­szül­ve így le­he­tő­vé vá­lik Márai nap­ló­i­nak tel­jes szö­ve­gű ki­adá­sa.
Idén no­vem­ber 16–19-én ke­rült sor Deb­re­cen Me­gyei Jo­gú Vá­ros Ön­kor­mány­za­ta ren­de­zé­sé­ben a Deb­re­ce­ni Iro­dal­mi Na­pok ren­dez­vény­so­ro­zat­ra a Vojtina Báb­szín­ház­ban. Az ese­mény ku­rá­to­rai Aczél Gé­za, Görömbei And­rás és Si­mon Zol­tán vol­tak. Az újabb ma­gyar ön­élet­írás  cí­mű ta­nács­ko­zá­son elő­adást tar­tott – töb­bek kö­zött – Do­mo­kos Má­tyás, Ferdinandy György és Tol­nai Ot­tó. Meg­ren­dez­ték az Al­föld-dí­ja­sok est­jét, a 2004. évi Mó­ricz Zsig­mond ösz­tön­dí­jas­ok fel­ol­va­só­est­jét és a Hol­mi fo­lyó­irat est­jét. Ket­té-tört élet­pá­lyák cím­mel meg­em­lé­kez­tek Ratkó Józsefről.
Az Ale­xand­ra Köny­ves­ház pó­di­u­mán Szőcs Gé­za köl­tő­vel, A Du­ná­nál cí­mű fo­lyó­irat főszekesztőjével Kőrössi P. Jó­zsef köl­tő, az est há­zi­gaz­dá­ja be­szél­ge­tett.
A zsámbéki mű­ve­lő­dé­si ház be­szél­ge­tés­so­ro­za­tá­nak ven­dé­ge volt Gyurkovics Ti­bor Kos­suth-dí­jas író, köl­tő, aki­nek Fi­gu­ra cí­mű ver­ses CD-jét is be­mu­tat­ták.
Bartis Fe­renc Az összmagyar esz­me – Meg­ma­ra­dá­sunk mód­szer­ta­na cí­mű köny­vét több szer­ző-ol­va­só ta­lál­ko­zón is­mer­tet­ték: a bé­csi Pázmáneumban dr. Or­bán Zol­tán elő­adó­mű­vé­szek köz­re­mű­kö­dé­sé­vel; Sá­tor­al­ja­új­he­lyen Szeredi Kál­mán; Szent­end­rén Dra­gon Pál és dr. Lo­son­ci Mik­lós; Ko­lozs­vá­ron dr. Bartha Zol­tán és dr. Málnási Fe­renc a Brassai Sá­mu­el Gim­ná­zi­um di­ák­ja­i­nak se­géd­le­té­vel, akik a szer­ző ver­se­it kó­rus­ra fel­dol­goz­va ad­ták elő; Keszt­he­lyen a Ba­la­ton Aka­dé­mia ke­re­té­ben dr. Szíj­ár­tó Ist­ván; Bras­só­ban Bencze Mi­hály; Szé­kes­fe­hér­vá­ron He­ge­dűs Nagy Ist­ván író a Szent Ist­ván Mű­ve­lő­dé­si In­té­zet­ben; Sze­ge­den Szil­ágyi Ár­pád a Ta­kács-dal­együt­tes köz­re­mű­kö­dé­sé­vel az Iro­dal­mi Ká­vé­ház­ban; a Ma­gyar Vi­lág Klub­ban pe­dig dr. Szíj Re­zső, Cs. Sza­bó Ist­ván, dr. Kosztin Ár­pád, Rozgics Má­ria és dr. Molnárfi Ti­bor is­mer­tet­ték, mél­tat­ták a ha­zai ma­gyar és a kül­föl­di ide­gen nyel­vű saj­tó­ban is nagy vi­tát ki­vál­tott leg­újabb Bartis-köny­vet.
A Mú­ze­u­mi be­szél­ge­té­sek so­ro­zat ré­sze­ként az Ernst Mú­ze­um­ban a nyá­ron el­hunyt Csaj­ka Gá­bor Cyprián köl­tő­re és gra­fi­kus­ra em­lé­kez­tek ba­rá­tai. Az es­ten köl­tő­tár­sak: Tóth Er­zsé­bet, Kemencky Ju­dit, Keszt­he­lyi Re­zső, Györe Ba­lázs, Marno Já­nos, Zelei Mik­lós val­lot­tak Csaj­ka Gá­bor Cypriánhoz fű­ző­dő ba­rát­sá­guk­ról. Az elő­adás után a kö­zön­ség Heltai Csa­ba fo­tó­it te­kint­het­te meg.

HOL-MI
Marosvásárhelyen március 31-én 79 éves korában elhunyt Kovács Ferenc dramaturg, színházi ren-dező.

A Szé­kely­föld 100. lap­szá­mát mu­tat­ták be már­ci­us 9-én a ko­lozs­vá­ri Café Bul­ga­kov Iro­dal­mi Sza­lon­já­ban. A telt­há­zas ren­dez­vé­nyen a lap szer­kesz­tői (Fe­ke­te Vin­ce, György At­ti­la, Lövétei Láz­ár Lász­ló, Mol­nár Vil­mos és Zsig­mond And­rea) ol­vas­tak fel és vá­la­szol­tak a je­len­le­vők kér­dé­se­i­re.

A Café Bul­ga­kov­ban, a ko­lozs­vá­ri Bretter György Iro­dal­mi Kör már­ci­us 13-i ülé­sén mu­tat­ták be François Bréda Mythologia cí­mű kö­te­tét. A szer­ző leg­újabb köny­vét Ka­rá­cso­nyi Zsolt mél­tat­ta.

A Ko­lozs­vá­ri Zsi­dó Hit­köz­ség már­ci­us 19-én tar­tot­ta a böl­csész­kar Eminescu ter­mé­ben a Purim – 5766 ren­dez­vényt, ame­lyen elő­ad­ták a He­ge­dűs a háztatőn hang­ver­seny vál­to­za­tát. A Tal­mud To­ra ének­kart Hal­mos Ka­ta­lin, míg a Mazel Tov ze­ne­kart Vasile Socea ve­zé­nyel­te.

Ba­ran­go­lá­sok Ba­las­si Bá­lint nyo­má­ban cím­mel je­len­tet­te meg Ko­vács Ist­ván, Szentmártoni Sza­bó Gé­za és Várkonyi Gá­bor új kö­te­tét a Ba­las­si In­té­zet. A szer­zők ar­ra vál­lal­koz­tak, hogy vé­gig­jár­ják a Ba­las­si-élet­út ál­lo­má­sa­it.

Az Író­szö­vet­ség klub­já­ban Laczkó And­rás iro­da­lom­tör­té­nész, fő­szer­kesz­tő mu­tat­ta be a Ma­gyar Jö­vő cí­mű iro­dal­mi fo­lyó­ira­tot, ame­lyet a Nap Ala­pít­vány ad ki. Utá­na Maczó Já­nos, az ala­pít­vány el­nö­ke be­szélt a ki­adó új kö­te­te­i­ről, Dé­nes Já­nos Őfel­sé­ge, a ma­gyar nép és T. Ágos­ton Lász­ló A két Lenkey cí­mű köny­vé­ről.

Orhan Pamuk tö­rök író vet­te át idén a né­met könyv­ki­adók és könyvkereskedők Bé­ke­dí­ját a frank­fur­ti könyv­vá­sár zá­ró­nap­ján.

Arthur Koestler, a dik­ta­tú­rák ta­nú­ja cím­mel a Ter­ror Há­za Mú­ze­um­ban nem­zet­kö­zi ta­lál­ko­zót ren­dez­tek, az író szü­le­té­sé­nek 100. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból. A ne­ves kül­föl­di elő­adók mel­lett Sár­kö­zi Má­tyás és Da­los György mél­tat­ta az író élet­mű­vét.

Át­ad­ták Harold Pinter No­bel-dí­jas brit író­nak az idei Franz Kaf­ka Iro­dal­mi Dí­jat, ame­lyet a szer­ző élet­mű­vé­ért ítélt oda a cseh fő­vá­ros­ban mű­kö­dő Franz Kaf­ka Tár­sa­ság.

Bukarestben március 30-án 75 éves korában elhunyt Balogh József költő, műfordító.

Hírek

Szombaton, május 27-én, 18 órától, a Bulgakov kávézóban mutatják be Szőcs Géza legújabb kötetét, az '56-os Forradalom egzotikumait tárgyaló LIBERTÉ 1956-ot. Az est szervezői az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy.

Április 5-én Marosvásárhelyen 82 éves korában elhunyt Papp Ferenc

Kiosztották a 2006-os Móricz Zsigmond Irodalmi ösztöndíjakat. Az ösztöndíj célja, hogy a tehetséges fiataloknak támogatást nyújtson a pályakezdéshez, kedvező feltételeket teremtsen a magas színvonalú alkotótevékenységhez
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ösztöndíjas pályázatát a 2006-os évre fiatal írók, irodalmárok részére írta ki, akik szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti munkájukhoz kértek támogatást.
Az ösztöndíjak odaítéléséről a nemzeti kulturális örökség minisztere által felkért szakmai kuratórium döntött. Ösztöndíjban részesülhet: évente 12 fő Pályázhattak: 1970. január 1. után születettek Az ösztöndíj bruttó összege: 70 000 Ft/hó
A 2006-os év nyertesei: Benedek Szabolcs, Darabos Enikő, Demény Péter, Jankó Laura, K. Kabai Lóránt, Kovács Béla Lóránt, Mócsai Gergely, Papp Sándor Zsigmond, Szentmártoni János, Vári György, Zsidó Ferenc, Zsille Gábor.

Nyilvánosságra hozták az AEGON Magyarország Zrt. által alapított Művészeti Díj idei, első díjazottjának nevét. Az AEGON Kálvin téri Székházában rendezett eseményt Eszéki Erzsébet, a Művészeti Díj és program szakmai tanácsadója konferálta fel, majd Dr. Kepecs Gábor vezérigazgató hirdette ki a nyertest. Az elismerésben Spiró György részesült a Fogság című regényéért.
A rangos Herder-díjhoz hasonlóan – amelynél a díjazott ösztöndíjast jelöl meg – az AEGON társdíjat is alapít, amelyre a díjazott író jelölhet kortárs magyar művészt.

Én nem vagyok modern? címmel tartottak Ady-konferenciát Budapesten, a költő: Új versek című kötete megjelenésének 100. évfordulója alkalmából.
A háromnapos, május 3 és 5 között zajló eseményen többek közöztt olyan rangos szakértők vettek részt, mint Eisemann György, Bíró Béla, és Tverdota György.

Hírek
Az erdélyi „Nagy Mesélő”, Méhes György Kossuth-díjas író 90. születésnapját ünneplő gálaműsort közvetített élőben a Duna Televízió május 14-én, vasárnap este a budapesti Nemzeti Színházból. Az est házigazdája Kaszás Attila volt. Közreműködött Básti Juli, Blaskó Péter, Jordán Tamás, a Kaláka Együttes, Sebestyén Márta, Sebő Ferenc és Selmeczi György. Jelen volt továbbá Faludy György, Kalász Márton, Orbán János Dénes, Csoóri Sándor, Szőcs Géza.
A kolozsvári Sapientia EMTE rendezésében került sor az Egységes magyar irodalom. Realitás vagy utópia? című rendezvényre. Előadók: dr. prof. Egyed Emese, Bóka László, dr. Kántor Lajos, Szilágyi István, dr. Balázs Imre József. A második nap előadói: dr. Bréda Ferenc, dr. Szakács István, dr. Németh Zoltán, Orcsik Roland, dr. Balázs Imre József. Felolvasás: Balázs Imre József, Böszörményi Zoltán, Egyed Emese, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Gáll Attila. Király Zoltán, Király László, László Noémi, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Márkus-Barbarossa János, Molnos Lajos, Muszka Sándor, Orbán János Dénes, Papp Attila, Szántai János. A házigazda Karácsonyi Zsolt volt.
Május 12-én és 13-án került sor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Korunk Stúdió, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia rendezésében a kolozsvári Szabédi Napokra. Kiállításmegnyitók: Paulovits László Erdélyi íróprtrék; Cs. Szabó László és Kolozsvár; Cseh Gusztáv rézkarcai; Balázs Péter emlékszobra. A kiállítást megnyitotta Kántor Lajos, közreműködött Boér Ferenc színművész. Ezt konferencia követte az Unitárius Püspökség Dávid Ferenc Dísztermében; köszöntőt mondott főtisztelendő Szabó Árpád, az Unitárius Egyház püspöke, valamint Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke. Előadások 1956, Erdély és a magyar írók cím alatt (levezető elnök Balázs Imre József): Antal Árpád 1956, ahogy egy fiatal tanár megélte; Dávid Gyula Írott művek, kiadói tervek az „olvadástól” a megtorlásig; Pomogáts Béla Egy mondat a zsarnokságról, több mondat a szabadságról; Kántor Lajos Szabédi László, 1956 – 1959; Mózes Huba „Egyes kérdések még megoldásra várnak”. Május 13-án a Házsongárdi Temetőben megkoszorúzták Szabédi László sírját; beszédet mondott Egyed Emese egyetemi tanár.
Május 17-én a kolozsvári Római Katolikus Nőszövetség Szt. Rafael Körében A világ operairodalmának nagy szerepei című rendezvényt tartották meg. Albert Annamária, a Kolozsvári Magyar Opera örökös tagja nyilatkozott dr. László Ferenc muzikológusnak. Közreműködött Kirkósa Júlia és Marton Melinda operaénekes, zongorán kísért Nagy Ibolya.
A Transindex és a Jakabffy Elemér Alapítvány két éve látott hozzá az Erdélyi Magyar Adatbank (www.adatbank.ro) internetes tartalomfejlesztéséhez. Eddig döntően a romániai magyar társadalomról rendelkezésre álló bibliográfiai, statisztikai, történeti és társadalomtudományi ismereteket jelenítették meg. Elkezdték az erdélyi magyar irodalmi alkotások digitális megjelenítését is. A cél: 15 már befejezett irodalmi életművet és ma is alkotó irodalmár munkásságát megjeleníteni az interneten.

Hírek
Hétfőn, május 29-én, 18-órától a kolozsvári Café Bulgakov vendége volt Faludy György. Az est házigazdája Orbán János Dénes. Az est szervezői az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy.
Szombaton, május 27-én, 18 órától, a Bulgakov kávézóban mutatták be Szőcs Géza legújabb kötetét, az '56-os Forradalom egzotikumait tárgyaló LIBERTÉ 1956-ot. Az est szervezői az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy.
Május 11-én a kolozsvári Phoenix Könyvesházban került sor Pomogáts Béla Együtt Európában  című könyvének bemutatójára. A kötetet Kántor Lajos, a KOMP-PRESS főszerkesztője méltatta.
A Székelyföld 5. számában verset olvashatunk Király Lászlótól, Buda Ferenctől, Borsodi L. Lászlótól, Luzsicza Istvántól; prózai írást jegyez Bogdán László (Hutera Béla utolsó utazása) és Vincze Ferenc (A macska esete az öregasszonnyal). Scripta Mundi: Pomogáts Béla A kereszténység és a magyar költészet). Academica Trassylvanica: „A visszatekintő emlékezetben minden átrendeződik, leegyszerűsödik...” (Bányai Éva beszélgetése Horváth Andor irodalomtörténésszel). Ködoszlás: Szekeres Lukács Sándor A székely jogról. Ujjlenyomat: Nagy Pál Falu a korhány alatt. Műtermés: Szakolczay Lajos Nagybánya fényei. A szentendrei MűvészetMalom kiállítása. Szemle: Demény Péter A költői korda mágiája (Bogdán László:  P. a ketrecben); Fekete J. József „Nem sok az egy kicsit egy érző kebelnek? Bogdán László: Bűbájosok); Borcsa János Pomogáts, a küldetéses ember (A Pomogáts-emlékkönyv margójára); Bakcsi Botond A kezdet és a végzet nyomában (Horváth Andor: A szent liget). Vendégház: Miklós József Találkozás Tamási Áronnal. A lap illusztrációit a nagybányai festők műveiből válogatták.
A Látó májusi számának Amerikalátó oldalait Gyukics Gábor A vendégszerkesztő előszava vezeti be. Verset olvashatunk benne Philip Lamantiától (E szavakat álmodom; Phi, Oraibi, Álmában csapdába esett állat – Gyukics Gábor fordításai), Ira Cohentől (Az éjfél sörényével, A mészárszékek partjairól, Hallom amint a Semmi a Semmi vackára szólít – Gyukics Gábor fordításai), Rita Dove-tól (Öt elefánt, Geometria, Demeter imája Hádeszhez), Will Alexandertől (Rézsútos érzéki vadság, Élet a Szókratész utáni biológiában – Gyukits Gábor fordításai), Carter Revardtól (Fairfax fölött, nyomot hagyva, Amit a költő Tucson-i kunyhója mondott, Az Újvilág felfedezése, Euterpé tanácsa – Gyukics Gábor fordításai), Mary Oliver (Vakondok, Gombák, Büdös káposzta – Gyukits Gábor fordításai), John Ashbery (Magánmondattan, Máskor, Helyhez kötött létezés – Gyukits Gábor fordításai). Jan Garden Castro interjút készít Quincy Troupe-pal (Gálfalvi Ágnes ford.); Prózai írást közöl Allen Hibbard Úton Abbasszijába (Nagy Imola fordítása), Bonny Finberg A maradék maradéka (Filéti Janka fordítása), William T. Vollman Cuki (Hegedűs Péter ford.), Jonathan Lethem Téglák (Bart Dániel fordítása), Andrei Codrescu Virrasztás (Rákai Orsolya fordítása).
A Hitel májusi száma hozza Bertha Zoltán Emberi szavak és Ablonczy László „Valahogy”: Tamási Áron harmadszori újrakezdése című tanulmányait, valamint Szász László „A helyi és az egyetemes érdek együttlátása” című írását Páskándi Gézáról

Hírek
Június 1-én, a Düne Galéria és az Írószövetség közös szervezésébe Máriási Masznyik Iván festőművész (1928–1998) kiállításának megnyitása „Mosolygó Parnasszus” címmel. Az est házigazdája Kalász Márton, megzenésített verseket énekelt Székács Barbara, zongorán kísért Lejtényi Ágnes.
Június 2-án, Baranyi Ferenc OPERA-B-C (zenei írások) és Németh István Péter Kalitkám is madár. (Czigány György költészete – tanulmányok). A könyveket ismerteti Baranyi Ferenc és Czigány György, a szerzőkkel Kaiser László, a Hungatovox Kiadó vezetője beszélgetett.
Június 6-án A Felsőmagyarország Kiadó bemutatta az Ünnepi Könyvhétre megjelent köteteit. Szerzők: Ács Margit, Albert Gábor, Bakonyi István, Bálint Péter, Deák Mór, Fazekas István, Gere István, Magyari Barna és Vasy Géza. Az est háziasszonya: Pécsi Györgyi irodalomtörténész.
Június 7-én, szerdán, délután 5 órakor a Helikon kiadó bemutatja Kontra Ferenc „Wien” c. regényét. Az íróval Ambrus Éva és Bíró Gergely beszélget.
Június 9-én Veszelka Attila „Pipás Pista”, az árokházi tanyavilág hóhéra” – A Bába Kiadó (Szeged) gondozásában megjelent tötetet Temesi Ferenc mutatta be.
Június 12-én a Bábel Kiadó gondozásában megjelent Tomaž Šalamun: „Megrozsdáll a szerelem, ha követelik” c. művét Lackfi János mutatja be.
Június 13-án, A Ráció Kiadó Filip Tamás kötetét mutatta be.
Június 14-én FISZ-rendezvény volt, a KÖNYVHÉTRE megjelent kötetek szerzőinek bemutatásra került sor.
Június 16-án A Napkút Kiadó rendezésében a klub vendége Lauri Otonkoski, finn író, költő, műfordító, zenész, irodalom-és zenekritikus, a „Tengermélységből lehulló angyalok” c. mű szerzője, valamint fordítója, Domokos Johanna és Szondi György, a kiadó igazgatója.
Június 17-én „Ötórai tea” – Nagyvilág folyóirat vendége volt Makkai-Kiss Nóra költő, beszélgetőtársa Bartis Ferenc író.
Június 19-én Lakatos Menyért születésnapi köszöntése. Az est házigazdája Rostás-Farkas Görgy.
Június 29-én Vasadi Péter születésnapi köszöntése.
Július 7-én „például” címmel fiatal költők felolvasóestje az Erzsébet téri GÖDÖR KLUBBAN: Kollár Árpád, Pallag Tibor, Prágai Tamás Végh Attila, az est házigazdája: Zalán Tibor 8 órától jazz-koncert.
Karácsonyi Zsolt legújabb, a Magvető Kiadónál megjelent A nagy Kilometrik című versekötetének hármas könyvbemutatójára került sor Kolozsváron, június 2-án.
A Café Insomniában Szántai János méltatta a kötetet, a könyvbemutatót Lőrincz Gyula filmje, az Orális szex az ország méhecskéivel 2. színezte. A Café Bulgakovban: Papp Attila Zsolt mutatta be a könyvet. Bartos Csaba és Kelemen Csongor előadásában részleteket hallhattunk Karácsonyi Zsolt Golmagóg, a rettenetes című készülő drámájából. A hármas könyvbemutató utolsó állomásán, az Aux Anges-ban dr. Bréda Ferenc beszélt a szerzőről, aki közel félórás vers-improvizációval lepte meg a közönséget.

Hírek
Az idén – szeptember 21 és 24. között – negyedszer került sor a Szárhegyi Írótábor megrendezésére. (Emlékeztetőül: az írók eddig Szárhegyen 1980-ban, 1990-ben és 2000-ben találkoztak.) A rendezvény programjából kiemeljük a „Körkép a magyar irodalom jelenségeiről” címmel megtartott előadásokat (Előadók: Thomka Beáta, Demény Péter és Elek Tibor.), az „Erdélyi költőnők előadóestjét”, valamint az Éneklő Borz fellépését.
A Kortárs Kiadónál az idén jelent meg Sigmond István Csókavész című novelláskötete.
A démon női alakot ölt címmel jelentette meg a Mentor Kiadó Bogdán László „lírai naplóját”.
Székely Hornyák Gyöngyi rendezte sajtó alá Sorsmorzsák címmel Hornyák József emlékezete alcím alatt a prózaíróról szóló cikkeket, kritikákat; a kötet a Polis kiadásban látott napvilágot.
A Székelyföld 7. számának Szépirodalom rovatában jelentek meg Jász Attila Belső kocsma című jegyzetei, Bánki Éva prózái, Balázs Imre József versei, Nagy Koppány Zsolt Jozefát úr téblábolásai című regényrészlete, Nagy Attila versei, továbbá Szabó Tibor, Kocsis Csaba, Papp Kincses Emese és Fábián Lajos verse, prózai írása. A Forgószínpadban Jó hangulatú munkák címmel Péter Beáta készít portrét Csíky Ibolya színművésznőről; a Literata Hungaricában Nagy Pál Wass Albert a Helinkonban cím alatt emlékezik a nemrégiben elhunyt íróra. Az Aranyágban Keszeg Vilmos, az Ujjlenyomatban Gazda József, a Szemelében Péter Árpád kritikája, Pécsi Györgyi és Bakcsi Botond írása Borcsa János Irodalmi horizontok című könyvéről.
A Forrás 9. számában olvashatók Fekete Vince Két daltöredék, Megeshet, Bolondok leszünk, Éjfél, homályos óra, Népdal, Méreg, Test, lélek, Egyszer, Ököl, szemöldök, Napló-négysorosok, Hommage, Kimarad mind című versei. Sigmond István színművét Hazudnak rendilétesen címmel közli a lap.
A Hitel szeptemberi száma Gál Éva Emese Játék, Atlasz és Pengeélen című verseit hozza.
A Bárka 2006/4. számában Demény Péter Tenger és Sivatag című versei, valamint Molnár Vilmos A falvédőn című elbeszélése olvashatók.

Hírek
Szeptember 21-én, a Magyar Írószövetség Klubjában Sobor Antal József Attila-díjas író, képzőművész kiállításának megnyitójára került sor. A kiállítást Kalász Márton, az írószövetség elnöke nyitotta meg. A megnyitó után bemutatkozott és felolvasóestet tartott az írószövetség tavasszal újjáalakult Közép-Dunántúli írócsoportja. Résztvevők: Fenyvesi Ottó, Kilián László, Széki Patka László, Bakonyi István, Bobory Zoltán, László Zsolt. Házigazdák: Sobor Antal, az Írócsoport elnöke és L. Simon László, az Írószövetség titkára.
Szeptember 26-án Márai-estre került sor a Helikon Kiadó rendezésében. A könyv szerzőjével, Mészáros Tiborral Tábori László beszélgetett.
Szeptember 27-én, a Nap Kiadó 1956 kerek évfordulójára megjelent könyveinek bemutatóján Ágh István: Októberi forradalom, Dallos Szilvia: Utószinkron, Sebestyén László: Szárszó, Petőfi Párt, Magyar Őstörténet című köteteit ismertették.
Szeptember 27-én Londoni Magyar Kulturális Központban Kabdebó Tamás Bloodletting című drámájának bemutatójára került sor. A mű a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban az eredeti Köpölyözés címmel volt látható október 23-án.
Október 6-án és 7-én Írószövetségek a demokráciáért és a nemzeti függetlenségért című kétnapos nemzetközi tanácskozást tartottak a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Október 20-án, pénteken, délután 6 órakor A Nagy Lajos Társaság Bartók-emlékestet rendezett a FÉSZEK Klubban. A társaság tagjainak műveiből a szerzők, illetve Papp János és Cs. Németh Lajos színművészek olvastak fel. Közreműködtek a Zeneművészeti Egyetem hallgatói. Az est házigazdája Szepes Erika, a társaság elnöke volt.
A számos magyar írót és több ’56-os könyvet is bemutattak az ötvennyolcadik Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron.
Az ittlévő magyar írók közül ez alkalommal a legnagyobb név Nádas Péter volt, annak ellenére, hogy az ő sikere már másfél évtizedes a német könyvpiacon.
A magyar standon a hangsúly az ötvenedik évforduló kapcsán 1956-os forradalom irodalmának bemutatásán volt. A stand összegyűjtötte és megjelenítette az 1956-ról szóló könyveket, s számos beszélgetés zajlott le a magyarországi forradalomról. Az 56-os program egyik csúcspontját jelentette annak a dokumentumfilmnek a bemutatása, amelyet az 1956-os Intézet Igazgatója, Rainer M. János állított össze "Forró ősz-hidegháború" címmel, s amely a forradalom nemzetközi vonatkozásait tárgyalja, több ország archívumából szerzett anyagok alapján.

Hírek
2006. november 24–25-én az Erdélyi Múzeum Egyesület megtartotta a Magyar Tudomány Napja Erdélyben idei (5.) fórumát. A rendezvénysorozat központi témája: Az 1956-os magyarországi forradalom hatása Erdélyben, fővédnök Vizi E. Szilveszter, az MTA. elnöke. A Fórum programját november 24-én megnyitott Egyed Ákos, az EME. elnöke, köszöntöt mond Hámori József, az U.T.A alelnöke. Meghívott előadók: Pomogáts Béla irodalomtörténész, Gyarmati György egyetemi tanár, Fischer Ferenc egyetemi tanár, Pál-Antal Sándor ny. főlevéltáros, Dávid Gyula irodalomtörténész, Novák Zoltán Csaba tudományos kutató, Csendes László kuratóriumi tag, Tófalvi Zoltán ELTE, (TDI), Buzogány Dezső egyetemi tanár, Vekov Károly docens, Bura Lászó irodalomtörténész, Olti Ágoston ELTE, (TDI), Lázók Kata ELTE, (GTDI), Ioanid Ilona kutató, Benkő Levente kutató,
November 25-én az EME szakosztályai tartják tudományos ülésszakukat.
Budapesten, november 10-én az Alexandra Könyvesházban bemutatták Sigmond Istvánnak az Irodalmi Jelen regénypályázatán első díjat nyert Varjúszerenád című regényét. A könyvet bemutatta Lászlóffy Aladár.
A kolozsvári Bretter György irodalmi Kör november 20-án tartotta legutóbbi összejövetelét a Bulgakov kávéházban. A meghívott Pethő Loránd verseihez Varga Melinda írt vitaindítót.
November 13-án a BBTE Filológiai Karán az Erdélyi Terasz rendezésében került sor Mester Béla Szilágyi István munkásságáról írt monográfiájának bemutatására. Az est házigazdája Vári Csaba volt.
November 15-én az Előretolt Helyőrség Irodalmi Páholy szervezésében mutatták be a kolozsvári Café Bulgakovban a magyarországi Prae folyóirat kiadásában megjelent Udvariatlan szerelem című, középkori obszcén versekből válogató antológiát. Győrei Zsolt, Balogh Endre, Szálinger Balázs, Pál Daniel Levente és Karácsonyi Zsolt (az est házigazdája) olvasott fel a kötetből.
Novenber 9–10-én, a Romániai Magyar Könyves Céh Marosvásárhelyen megrendezte a tizedik. Nemzetközi Könyvvásárt. Ez alkalommal került sor Marosvásárhelyen és Csikszeredán író olvasó talalálkozóra is, melyen Csaplár Vilmos, Láng Zsolt, Márton László és Szilágyi István olvastak fel műveikből.

Hírek
Kilencvenhárom éves korában, 2006 november 27-én elhunyt Határ Győző. A költőt, aki 1957 óta élt Angliában, a londoni St. George’s kórházban érte a halál.

November 30-án az Erdélyi Terasz és a Kolozsvár társaság vendégeként a Békéscsabán megjelenő Bárka irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat szerkesztői, Elek Tibor, Grecsó Krisztián, Kiss László és Kiss Ottó Kolozsváron léptek fel.

December 7-én a kolozsvári Phoenix Könyvesboltban került sor Lászlóffy Csaba A maszk mögötti ájulat  című verses és A cáranyuska álma című kötetének bemutatójára. A Napkút Kiadónál megjelent könyveket Tibori Szabó Zoltán mutatta be. Hegedűn közreműködött Béres Melinda és Márkos Albert.

Évzáró irodalmi fesztivál zajlott 2006. december 11–17. között a kolozsvári Bulgakov Kávéházban, az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében. A rendezvénysorozat házigazdája Orbán János Dénes volt.
December 11.-én a Bretter György Irodalmi Körön Bréda Ferenc  Az elszállt szitakötő (AB-ART) című könyvét mutatták be. A Bulgakov Kávéház Irodalmi Szalonjában December 12.-én Balázs Imre József: Vidrakönyv (Koinónia – Éneklő Borz) című verseskötetét, december 13.-án Selyem Zsuzsa: 9 kiló. Történet a 119. zsoltárra (Koinónia) című regényét, december 14.-én Nagy Koppány Zsolt: Jozefát úr, avagy a regénykedés (Alexandra – Irodalmi Jelen Könyvek) című kötetét, az Irodalmi Jelen regénypályázatának díjnyertes művét mutatták be. 21 órától Szőcs Géza műsorát hallgathatták a jelenlevők.
December 15.-én Noszlopi Botond Csendrappszódia (Erdélyi Híradó, Előretolt Helyőrség Könyvek – Irodalmi Jelen Könyvek) című első kötetét, és Sigmond István Varjúszerenád című regényét (Alexandra – Irodalmi Jelen Könyvek) – Az Irodalmi Jelen regénypályázatának díjnyertes művét mutatták be. Sigmond Istvánnal Kötő József és Orbán János Dénes beszélgetett.
December 16.-án Kukorelly Endre szerzői délutánja után került sor az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) díjkiosztó Gálaestjére. Az elmúlt év Méhes György-, Irodalmi Jelen- és Avantgarderobe-díjainak átadására a Toldi vendéglőben. Az est házigazdája Márkus-Barbarossa János és Orbán János Dénes volt.
December 17.-én Irodalmi Humorest zárta a fesztivált, amelyen a XIII Marha Légiója (Burus János Botond, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, György Attila, Kukorelly Endre, Lakatos Mihály, Lövétei Lázár László, Márkus-Barbarossa János, Molnár Vilmos, Nagy Koppány Zsolt, Orbán János Dénes, Szántai János, Székely Csaba) és a SZOMSZÉD NÉNI PRODUKCIÓS IRODA  szórakoztatta a közönséget.

Hírek
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából a Petőfi Irodalmi Múzeum ösztöndíjas pályázatot hirdet fiatal írók, irodalmárok részére, akik szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti munkájukhoz kérnek támogatást 2007-re. (Az ösztöndíj egy naptári évre szól, de benyújtható max. három évre szóló munkaterv is, mely esetén az ismételt odaítéléséről a kuratórium évente dönt az ösztöndíj ideje alatt végzett tevékenységről szóló beszámoló alapján.) Ösztöndíjban részesülhet évente 13 fő. Pályázhatnak: 1972. január 1. után születettek. Az ösztöndíj bruttó összege : 70000 Ft/hó.
 Az ösztöndíj legfeljebb három alkalommal nyerhető el. Az ösztöndíjasnak vállalnia kell, hogy az ösztöndíj lejártakor egy kb. 20-30 flekkes, az ösztöndíj elnyerése előtt nem publikált dolgozattal (szépirodalmi művel) ad számot a támogatás idején végzett munkájáról.
A pályázati kérelemhez csatolni kell: a pályázati adatlapot, szakmai önéletrajzot (fel kell benne tüntetni, ha a pályázó korábban már részesült Móricz-ösztöndíjban, illetve a meghirdetett időszak alatt pályázott vagy elnyert más támogatást, ösztöndíjat) publikációs jegyzéket, részletes munkatervet, nem kötelező, de hasznos lehet a szakma elismert képviselőinek ajánlása.
 A pályázatokat a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz (1053 Bp. Károlyi M. u. 16.) kell benyújtani személyesen munkaidőben vagy postai úton. Beadási határidő: 2007. február 28. Az elbírálás határideje: a fenti határnaptól számított legfeljebb 40 munkanap. Az ösztöndíj megvonható vagy részlegesen visszatartható, ha az ösztöndíjas vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, beszámolója elégtelen. Az ösztöndíjat a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus folyósítja.
A pályázati kiírás és adatlap letölthető a minisztérium honlapjáról (www.okm.gov.hu) és a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapjáról (www.pim.hu)

A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör idei első, január 22.-i ülésén: Demeter Ferenc Nulladik lépés című első kötetét mutatták be a Café Bulgakov Irodalmi Szalonjában. A könyvet François Bréda méltatta.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyilvánosságra hozta a 2006. évi határon túli magyar irodalmi ösztöndíj nyertes pályázóinak névsorát.
Székely János költészeti és drámaírói ösztöndíj: Bogdán László, Csehy Zoltán, Farkas Wellmann Éva, Hizsnyai Zoltán, Papp Attila Zsolt és Pénzes Tímea.
Gion Nándor prózaírói ösztöndíj: Farkas Wellmann Endre, György Norbert, Mirnics Gyula és Nagy Koppány Zsolt.
Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíj: Beke Zsolt, Dánél Mónika, Németh Zoltán, Zsigmond Andrea.
Benedek Elek gyerekirodalmi ösztöndíj: Budaházi Attila, Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, M. Csepécz Szilvia.

A Magyar Napló szerkesztősége és az Írott Szó Alapítvány regénypályázatot hirdet. A pályázat tárgya olyan regény vagy kisregény (legalább száz oldal, azaz százötvenezer betűhely), amely hőseinek sorsában és a társadalmi élet jelenségeiben megmutatja az 1989-90-es rendszerváltozás és az azóta eltelt időszak társadalmi változásait, kulturális, morális tendenciáit. Pályadíjak: I. díj : 400 000 forint; II. díj: 200 000 forint; III. díj: 100 000 forint.
A pályázó a kézirathoz mellékelt zárt, jeligés borítékban adja meg nevét és címét.
Beküldési határidő: 2007. március 15. Eredményhirdetés: 2007-es Könyvhét, Magyar Napló-hajó.
A pályaművet A/4-es papírra, lehetőleg számítógéppel kinyomtatva vagy írógéppel írva, jól olvasható formában, 2 példányban kérjük beküldeni a Magyar Napló szerkesztőségébe. A szerkesztőség címe: 1062 Budapest VI., Bajza u. 18. Postacím: 1406 Budapest, Pf. 15.

Hírek

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Drámaírói Kerekasztal kezdeményezésére Katona József produkciós pályázatot hirdet színházak és színpadi szerzők részére.
A pályázat célja: kortárs magyar színművek színpadra kerülésének támogatása hazai és határon túli magyar színpadokon, függetlenül attól, hogy az adott művet korábban bemutatták-e vagy sem. Pályázni csak eredeti színpadi művel, vagy a szerző saját regényének, elbeszélésének, forgatókönyvének stb. dramatizált változatával lehet. Kortárs drámának minősül minden élő szerző magyar nyelven íródott színpadi műve.
Pályázni jogosult minden hazai és határon túli magyar nyelven játszó – fenntartóval rendelkező, vagy fenntartóval nem rendelkező, hivatásszerűen működő – színház, illetve társulat. A pályázó színház annyi drámával pályázhat, ahány állandó játszóhelye van. A játszóhely besorolása (nagyszínpad, kamraszínpad, stúdiószínpad) nemcsak a terem nagyságától, hanem a bemutatásra kerülő dráma jellegétől is függ (szereplők, helyszínek száma, szcenikai igénye stb).
Pályázni a 2007. szeptember 1. és 2008. augusztus 31. között bemutatandó produkció tervével lehet. A pályázatok 2007. március 30. 24h-ig nyújthatók be kizárólag postai úton az NKA Igazgatóságának címére (H - 1388 Budapest, Pf. 82). A határidőn túl érkező pályázatok érvénytelenek. Az eredményhirdetésre 2007. május 31-ig. kerül sor.
Ősbemutató esetén a szerző - a színházzal kötött szerződéstől függetlenül - 500 ezer Ft, új bemutató esetén 250 ezer Ft szerzői támogatásban, a színház pedig a bemutató jellegétől függetlenül nagyszínpadi előadás esetén legfeljebb 3 millió Ft, kamara-előadásnál legfeljebb 2 millió Ft, stúdió-előadásnál pedig legfeljebb 1 millió Ft produkciós támogatásban részesülhet.
A szerzői támogatásnál, személyi kifizetések esetén a kapcsolódó járulékos költségek is megpályázhatók.
További részletek az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján találhatók (www.okm.gov.hu).

Bartók Béla kolozsvári szerzői estjének 85. Évfordulója alkalmából megemlékezést tartanak február 27-én, kedden du. 5 órakor a Kolozsvár Galériában (Főtér 22/8. szám). Benkő Judit Bartók Kolozsváron – kolozsváriak Bartókról és Fodor Attila A bartóki válaszút tükröződéséről a Csodálatos mandarin zenéjében címmel tart előadást, Béres Melinda és Márkos Albert hegedűművészek előadásában válogatás hangzik el Bartók Béla 44 duójából. 

Hírek
Családtagjai, barátai, pályatársai és tisztelői vettek végső búcsút Méhes György írótól, műfordítótól április 20-án Budapesten, a Farkasréti temetőben. Beszédet mondott: Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke, Bogyay Katalin, a kulturális szaktárca államtitkára, Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, Kányádi Sándor és Szőcs Géza. Az írót Tőkés László református püspök búcsúztatta a református egyház szertartása szerint. A temetésen több százan búcsúztak Méhes Györgytől, köztük több fiatal erdélyi költő, valamint számos közéleti személyiség, mások mellett Csoóri Sándor író, Jordán Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Lezsák Sándor fideszes képviselő.

Orosz nyelvű Balassi-verseskötet jelent meg az Orosz Tudományos Akadémia Nauka kiadójának rendkívül rangos Irodalmi emlékek c. sorozatában. Ez a legelső olyan idegen nyelven (sőt, világnyelven) kiadott modern fordításkötet, amelyben a teljes Balassi költői életmű napvilágot látott.

A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör április 23.-i ülésén, a Café Bulgakov Irodalmi Szalonjában mutatták be Sütő Csaba András Szent és érthetetlen, valamint Szalai Zsolt Sörülökazerkélyen című verseskötetét. A szerzőkkel Burus János Botond és Király Zoltán beszélgetett.

Lövétei Lázár László kapta a Tehetséges Magyarországért Alapítvány szépirodalmi pályázatának első díját – közölte az alapítvány kuratóriumának elnöke. Kállai Gábor elmondta: az erdélyi író Arany János munkásságáról szóló esszéjéért részesült az elismerésben. A második helyezett Csiszár Mónika, a harmadik Benedek Szabolcs lett.

A Látó Irodalmi Színpadán, a marosvásárhelyi Bernády Házban, 2007. április 28-án, a Látó szerkesztői és meghívottjaik Dsida Jenőre emlékeztek, a költő születésének századik évfordulója alkalmából.

Költészetnapi felolvasáson vettek részt  április 11-én, a Bulgakov Kávéházban, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tagjai. Verseiből felolvasott: Balázs Imre József, Bréda Ferenc, Farkas Wellmann Endre, Gáll Attila, Karácsonyi Zsolt, Király László, Király Zoltán, László Noémi, Márkus András, Márkus-Barbarossa János, Molnos Lajos, Orbán János Dénes, Papp Attila Zsolt és Szántai János.

A XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál április 15.-i zárónapján átadták az Év kiadója és az Év kereskedője díjakat, amelyeket a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése tagjai titkos szavazás alapján ítélnek oda. Idén az Év kiadója az Európa Könyvkiadó lett, az Év Kereskedője címet a Libri Kft. érdemelte ki.

Hírek
Május 18-án gálaünnepség keretében került sor a Communitas Alapítvány fiatal írók, művészek számára odaítélt 2007-es ösztöndíjainak átadására Kolozsváron a Kriza János Néprajzi társaság székházában. A rendezvényen Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, az Alkotói Ösztöndíjbizottság elnöke köszöntőbeszédet mondott, majd Németh Júlia a Barabás Miklós Céh alelnöke nyitotta meg a 2006-os képzőművész-ösztöndíjasok tárlatát, amelyet az irodalmi, a zene s a színjátszás ösztöndíjasainak művészi műsora követett.
A Communitas Alapítvány 2007-es ifjú irodalmár-ösztöndíjasai a következők: Bálint Tamás költő, Bartha Katalin Ágnes irodalomtörténész, Gyulai Levente irodalomkritikus, Király Kinga Júlia író, műfordító, Márkus András költő, Muszka Sándor költő,
Ungvári László Zsolt költő, Varga Borbála költőnő.

A száz éve született Dsida Jenő emlékére közös ünnepi rendezvényt szervezett a Kolozsvári Társaság és a Bölcsész- és Római katolikus Hitoktatói kar. Május 17-én délelőtt a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták a költő síremlékét, majd rövid verses, zenés összeállítás hangzott el. Délután 5 órakor a kolozsmonostori apátsági templomban az áldozó csütörtöki szentmisén Kádár István plébános emlékezett a költőre, majd Cs. Gyimesi Éva tartott előadást, melyet versösszeállítás követett; közreműködött a Schola Gregoriana Monostoriensis. Este a Báthori-líceum dísztermében Merre száll? címmel zenés versösszeállítás hangzott el, előadást tartott Orbán Gyöngyi egyetemi tanár.

Idén a Szabédi Napok alapgondolata: „Utak – törésvonalak költők centenáriumán.
A rendezvénysorozat május 19-én reggel a Szabédi Emlékház ünnepélyes átadásával kezdődőtt, melyet irodalomtörténeti konferencia követett, ahol Pomogáts Béla, Poszler György, Kántor Lajos és Balázs Imre József előadásai hangzottak el. A résztvevők délután megkoszorúzták a Szabédi László sírját, beszédett mondott Orbán János Dénes költő az EMIL elnöke, majd a Dsida Jenő sírjának megkoszorúzására került sor, ahol Katona Tamás történész mondott beszédet. Ezután a Dsida egykori kolozsvári lakása falán elhelyezett emléktáblának az avatása következett, ahol Markó Béla költő, Láng Gusztáv irodalomtörténész, Czirják Árpád érseki helynök és Muzsnay Árpád az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi alelnöke mondtak beszédet.

Hírek

Kolozsváron 2007. június 20-án tragikus hirtelenséggel elhunyt K. Jakab Antal kritikus, irodalomtörténész, a Helikon szerkesztője.

K. Jakab Antal Marosvásárhelyen született 1942. június 26-án, a szatmárnémeti Kölcsey Gimnáziumban érettségizett 1959-ben, egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Filológiai Fakultásán végezte. 1964-től az Utunk belső munkatársa; 1990-től a Helikon szerkesztője.

Halála rendkívüli vesztesége irodalmunknak. 

 
Az utolsó maszek című, Szilágyi Domokosról készült portré- és kordokumentumfilm bemutatójára, és az azt követő kerek asztal beszélgetésre, május 31-én este 7 órakor került sor. A film operatőre: Kötő Zsolt, rendezője: Maksay Ágnes, Marius Tabacu. Helyszín: Kolozsvár, Tranzit ház, Baritiu utca 16. szám.

Az Emberi Piramis. Beszélgetések a pártállami diktatúráról címmel a Tranzit Alapítvány nyilvános beszélgetéssorozatot kezdeményez. A tervezett sorozat olyan közbeszéd része és alakítója kíván lenni, amely felvállalja a közelmúlt és a jelen kritikai vizsgálatát, a társadalom működésének, azon belül pedig az irányítási technikáknak és az ellenállási lehetőségének az elemzését. Az első részre Szilágyi Domokos szimpozion  címmel június 2-án, szombaton került sor a kolozsvári Tranzit Házban. Program: Szabó Levente: A hallgatás alakzatai; Balázs Imre József: Értelmiségi szerepkatalógus Szilágyi Domokos műveiben; Demény Péter: Miért Kolumbusz? Magány és színvonal összefüggései Szilágyi Domokos költészetében; Berszán István: Szilágyi Domokos képe és árnyéka; Antal Balázs: A politikai olvasás kudarca; Láng Zsolt: Laios; Stefano Bottoni: A hosszú ötvenes évektől a rövid hatvanas évekig. Szilágyi Domokos nemzedékének viszonya a politikai hatalomhoz. Vita. Moderátor: Selyem Zsuzsa. Este: film Szemből halál. Szilágyi Domokos halálának harmincadik évfordulóján címmel B. Nagy Veronika és Sánta Ádám filmjének vetítésére került sor, melyet beszélgetés követett, meghívottak voltak: Láng Zsolt, Stefano Bottoni, Szilágyi Júlia, moderátor: Könczei Csilla. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy szervezésében Gazda József A tűz októbere (1956 magyar sorsokban) című könyvét mutatták be június 15-én a szerző jelenlétében, a kolozsvári Café Bulgakov Irodalmi Szalonjában, a szerzővel Benkő Levente beszélgetett. Az est házigazdája Orbán János Dénes volt.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy szervezésében Gazda József A tűz októbere (1956 magyar sorsokban) című könyvét mutatták be június 15-én a szerző jelenlétében, a kolozsvári Café Bulgakov Irodalmi Szalonjában, a szerzővel Benkő Levente beszélgetett. Az est házigazdája Orbán János Dénes volt.

A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vendége volt május 28-án, a Café Bulgakov Irodalmi Szalonjában Hellmut Seiler erdélyi származású német költő. Vitaindítót mondott Király Zoltán. A meghívott verseiből Laczkó Vass Róbert olvasott fel.

Verőcén, a Csattogó-völgyben rendezik meg augusztus 18. és 20. között az erdélyiek első világtalálkozóját, amely egyben kulturális fesztivál lesz, képzőművészeti- és fotótárlattal, könnyű- és népzenei előadásokkal. A fesztiválon jelen lesz Erőss Zsoltot, aki a magyarok közül elsőként hódította meg a Himaláját.

Hírek
A Magyar Írószövetség 2007 szeptember 22.-ére tűzte ki közgyűlését, mely alakalommal a testület szakmai tanácskozást rendez, majd megtartja tisztújítását. A közgyűlés kezdésének időpontjáról és helyszínéről a szövetség titkársága a tagságot később értesíti

Jancsó Miklós a Megfizetett taps című könyvét mutatták be június 25-én Kolozsváron a Katolikus Szent Mihály Caritas összejövetelén. A kötetet Tőkés Elek A Stúdium kiadó igazgatója ismertette. A szerző a könyvbemutatón színházi anekdotákat elevenített fel, közreműködött Rekita Rozália színművésznő, majd zenei műsor következett, felléptek: Albert Szilárd, Dioszeghi Benjamin, Krejcsik Ágnes és Kolcsár Péter.

Június 24-én A sámán és a táltos címmel Szőcs István tartott előadást a kolozsvári Hídelvei Galériában, ahol Forró Ágnes keramikus kiállítására is sor került.

Az „Emberi piramis – beszélgetések a pártállami diktatúráról” című rendezvénysorozat III. részének Tamás Gáspár Miklós volt a meghívottja. A vendéggel Magyari László Nándor beszélgetett június 23-án Kolozsváron a Tranzit Házban.

Látogatottsági rekordot ért el a Munkácsy- képek Erdélyben című csíkszeredai kiállítás. A csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban szemlélhető tárlat május 5-én nyitotta meg kapuit, és július 15-ig volt megtekinthető meg. A tárlatot több mint negyvenezren tekintették meg.

A Kárpát-medencei magyar pályázók kulturális és egyházi célokra több mint 450 millió forintnyi támogatásban részesülnek a Szülőföld Alap forrásaiból. A pénzből romániai, szlovákiai, szerbiai, ukrajnai, horvátországi, szlovéniai, ausztriai és a szórványban élő  magyar pályázók részesülnek.

A kolozsvári Toldi vendéglőben mutatták be június 28-án Marosán Tamás Legyőztem az egészséget! című humoreszkkötetét. A könyvet Bréda Ferenc ismertette.

Hírek
A Magyar Írószövetség szeptember 22-én a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartotta háromévente esedékes tisztújító közgyűlését. A tagság szavazatai döntöttek a választmány ötvenhat tagjának és négy póttagjának személyéről. Az ily módon felálló választmány Vasy Géza irodalomtörténészt választotta meg a szervezet elnökének. Az új elnökség tagjai: Ács Margit, Ágh István, Jókai Anna, Kalász Márton, Szörényi László és Vári Fábián László.
Alapításának 450. évfordulóját ünnepelte a kolozsvári Unitárius Kollégium szeptember 21–22-én. Csak a 20. század folyamán olyan írók-költők kerültek ki padjaiból, mint Balázs Ferenc, Jakab Géza, Szabédi László, Mikó Imre, Bözödi György, Kormos Gyula, Jánosházy György, Sánta Ferenc, illetve a nem unitáriusok közül Ligeti Ernő, Indig Ottó és a Helikon-alapító Kemény János. Az 1948-as „tanügyi reformmal” bezárt tanintézet egyetlen ma is élő tanára Létay Lajos. A kollégiumépületben az 1-es majd 7-es számú állami fiúlíceum működött, mely 1957-ben felvette Brassai Sámuel nevét, s az 1970-es évekig Kolozsvár egyik legjobb és legnagyobb magyar iskolája volt. 1993-ban újjáalakult a felekezeti iskola, mely a János Zsigmond Unitárius Kollégium nevet viseli, az épületet is visszakapta az egyház 1999-ben. Az évfordulós ünnepségen több könyvbemutatóra került sor. Többek közt Gál Kelemen-Benczédi Gergely-Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből című munkáját és Sánta Ferenc első erdélyi kiadású novelláskötetét (Isten a szekerén. Stúdium Könyvkiadó) vehették kezükbe az ünneplők.      (Gaal György)
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), anyaországi és határon túli magyar kulturális szervezetek közös szervezésében, minisztériumi, önkormányzati és civil szférabeli támogatással Kolozsváron rendezték meg a XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat. A szeptember 20-i ünnepélyes megnyitón a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben a részvevők köszöntésekor Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke emlékeztetett: a tizenkét évvel ezelőtt a budai várban elkezdett rendezvénysorozat három éve már az anyaország határain túli régiókban folytatódik. A Felvidék és a Délvidék után idén Erdélyen, Kolozsváron és környékén volt a sor.
Október 10–16. között Kolozsváron és Nagyszebenben zajlik a Transilvania Jazz Fesztivál, amelynek során a műfajt kedvelő közönségnek alkalma lesz meghallgatni nagynevű hazai és külföldi jazz-zenészeket. A fesztivál „húzóneveinek" többsége Franciaországból érkezik.
A Kolozs Megyei Tanács döntése nyomán a Kolozsváron megjelenő Művelődés kulturális folyóirat az intézmény hatáskörébe került. A közművelődési folyóirat már évek óta nem kap támogatást a román kulturális minisztérium támogatásából.

Hírek
A Svéd Akadémia Doris Lessing brit írónak ítélte idén az irodalmi Nobel-díjat. 1901 óta Doris Lessing a tizenegyedik nő az irodalmi Nobel-díj történetében. Az 1919-ben Perzsiában született, és Rhodesiában felnőtt írónő – aki 1949 óta él Londonban – az elnyomott népek és nemzetiségek szószólója, regényeit éles társadalombírálat és a rasszista megnyilvánulások elítélése jellemzi. Az akadémiai testület indoklása szerint a 88 éves író műveiben „kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt” Regényei közül több magyarul is megjelent: Az ötödik gyermek, az Énekel a fű, Az arany jegyzetfüzet és az Eldorádó című kisregény.

A Bretter György irodalmi kör szervezésében 2007. október 19-én L. Simon László Versenyhátrány – A (kultúr)politika fogságában és Ambrus Lajos Én szőlőhegyem című köteteit mutatták be. A köteteket Király Zoltán és Burus János Botond méltatták.

Az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és az Erdélyi Magyar Írók Ligája szombaton, október 20-án este 7 órakor a Bulgakov Kávézó Irodalmi Szalonjában mutatta be György Attila: A boszorkányok feltámadása – Harcosok könyve című kötetét. A könyvbemutatóval egyidőben nyílt meg Csomortáni Gál László festőművész Gyöngyharmat Palkó (I. m. Méhes György) című kiállítása. Az est házigazdája Orbán János Dénes volt.

Tízéves születésnapját ünneplelte 2007. október 19-től a kolozsvári Insomnia kulturális kávéház. A tíznapos rendezvénysorozat programjában tárlatnyitók, felolvasóestek, koncertek, előadások és filmvetítések szerepeltek. A 10 év Insomnia! 10 nap Inspiratio! című rendezvény irodalmi estjein többek között Bréda Ferenc, Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt olvastak fel műveikből.

A 7. Filmtett Fesztivál keretében (2007. október 18-21) a kolozsvári Győzelem filmszínházban többek között levetítették a Magyar Filmszemle legjobb rendezői díját elnyert Szász János filmjét, a Csáth Géza nyomán készült Ópiumot, az Erdélyben forgatott Bodor Ádám-adaptációt, Kamondi Zoltán Dolináját. A Janovics Jenő nevével fémjelzett kolozsvári némafilmes korszak felidézésével záruló 7. Filmtettfeszten az 1910-es, 1920-as éveket megidéző plakát- és fotókiállítás várta az érdeklődőket a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, majd bemutatták Janovics Jenő A világrém (1920) és Az utolsó éjszaka (1917), valamint Fekete Mihály A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) című restaurált filmjeit.

A Látó Irodalmi Színpad októberi meghívottja Bodor Ádám volt, akivel 2007. október 20-án a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Stúdiótermében Kovács András Ferenc beszélgetett.

Kelemen Lajosra, Erdély kiváló történészére és az Erdélyi Unitárius Egyház egykori főgondnokára emlékeznek születésének 130. évfordulóján, október 24-én. Emlékbeszédet mond Molnár B. Lehel, az unitárius egyház központi levéltárosa. Sas Péter, a kötet gondozója bemutatja Kelemen Lajos Művelődéstörténeti tanulmányok című kötetét.

Megemlékező ünnepséget rendezett könyv- és dokumentumkiállítás kíséretében az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága és a heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány október 23-án.

Hírek

A ROMÁNIAI MAGYAR KÖNYVES CÉH tizenharmadszorra rendezte meg november 8. és 10. között Marosvásárhelyen a nemzetközi könyvvásárt. A szervezők 34 kiadó és kereskedőcéget vártak, köztük a magyarországi Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületét is. Az idei rendezvény címe Nemzedékek az új magyar irodalomban volt. Az idősebb nemzedéket Várady Szabolcs költő, a középkorosztályt Závada Pál író, a legfiatalabbakat pedig Dragomán György író és Szabó T. Anna költő képviselték. Tamási Áron Ábel a rengetegben című könyvének felolvasását Závada Pál író kezdte el.

LÁSZLÓFFY CSABA HIÁNYZOL-E MAGADNAK? című új prózakötetét (Napkút Kiadó, Budapest) november 8-án, csütörtök délután 6 órakor Józsa István, Dániel Károly és Korpa Tamás mutatta be a Phoenix könyvesboltban (Szentegyház/I. Maniu u. 10.). Közreműködik a Béres Melinda–Márkos András hegedűduó.

ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓT tartott az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a kolozsvári Alternatíva Egyesület november 9-én pénteken Magyarlónán 17 órától a református tanácsteremben, illetve november 9-én pénteken Tordaszentlászlón 19 órától a polgármesteri hivatal tanácstermében. A rendezvényeken felolvastak: Farkas Wellmann Endre, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, Molnos Lajos, Muszka Sándor és Orbán János Dénes. A moderátor: Mátis Jenő megyei tanácsos volt.
ÍRÓK AZ 1956-OS FORRADALOMBAN címmel a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tárlatából válogatott kiállítás megnyitójára került sor november 9-én, pénteken fél kettőkor a Korunk Galériában Bevezetőt mondott Benkő Andrea művészettörténész (PIM). András Sándor és Lászlóffy Aladár verseiből felolvasott Rekita Rozália színművész. A zenei műsorban közreműködött a Concordia Vonósnégyes (Márkos Albert, Botár Gerő, Olimpiu Moldovan és Ortenszky Gyula) Orbán György V. Vonósnégyesét adja elő.


SZÁZÉVES A REFORMÁTUS SZEMLE, az Erdélyi és Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Zsinat-presbiteri Evangélikus Egyház folyóirata. Ebből az alkalomból a szerkesztőség november 9-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel jubileumi nyílt ülést tartott az Erdélyi Református Egyházkerület püspöki székházának tanácstermében. A 100 éves lapot Marjovszky Tibor, ifj. Fekete Károly, Bodó Sára és Fazakas Sándor debreceni,valamint Dienes Dénes és Győri István sárospataki teológiai tanárok értékelték ki. A Református Szemle szerkesztősége centenáriumi elismeréssel tüntette ki Tőkés István, Gálfy Zoltán és Bustya Dezső volt főszerkesztőket.


2007. NOVEMBER 14-18. között tartották az immár hagyományos Debreceni Irodalmi Napok rendezvénysorozatát, amelynek idei tematikáját az Irodalom és zene cím összegezte. A résztvevők többek között megtekinthették a Kodály-év alkalmából meghirdetett rajzpályázat alkotásaiból nyílt kiállítást is. A tudományos tanácskozáson neves akadémikusok tartottak előadást, többek között Imre László, Szegedy-Maszák-Mihály, Szkárosi Endre, Czeizel Endre.

NOVEMBER 15-ÉN osztották ki a 2007-es év Alföld-díjait. Az idei díjazottak Dérczy Péter József, Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, Siró György, Kossuth-díjas író, illetveVasady Péter József Attila-díjas költő. A díjakat a Debreceni Irodalmi Napok keretében adták át.


Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Egyetemi Bizottság november 23-24. között tartotta a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 6. fórumát. A rendezvény fővédnöke Vizi E. Szilveszter, az MTA fővédnöke volt.

Hírek
A stockholmi székhelyű Erdélyi Könyv Egylet szervezésében 2007. november 30-án Budapesten mutatták be a Jelképes jelenléteink Emlékhelyek – extra Hungariam című könyvet.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája díjkiosztó gálaestjére és Mikó András, a tragikus körülmények között 19 éves korában elhunyt fiatal költő halálának 10. évfordulójára rendezett megemlékezésre került sor december 15-én – az E-MIL és a Mikó András Alapítvány szervezésében – Brassóban. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Méhes György--nagydíjban részesítette Bogdán Lászlót, a Méhes György--debütdíjat Bálint Tamás kapta. Az Irodalmi Jelen irodalomtudományi díját Pécsi Györgyi, a költészetit Muszka Sándor kapta. A folyóirat prózadíjában Veress Anna részesült. Avantgardrobe-díjat a Bretter
György Irodalmi Kör, valamint Murányi Sándor Olivér, illetve Kiss Budai Tibor kapott. E-MIL különdíjban Mátis Jenő részesült, a Mikó-díjat Magyary Ágnes kapta meg.

A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozatának Pro Literatúra 2007-es díjazottjai: Irodalmi publicisztika kategóriában Podmaniczky Szilárd, irodalomkritika kategóriában Balázs Imre József, esszé kategóriában Szilágyi Ákos, műfordítás kategóriában M. Nagy Miklós, kispróza kategóriában Balázs Attila, irodalomszervezés kategóriában Ferenczes István. A díjakat Bauer István, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete elnöke adta át.

A Szentendrei Új Kulturális Központ drámapályázatot hirdet. A pályázaton mindazon drámaírók indulhatnak, akiknek legalább egy színdarabját valamely hivatásos társulat már bemutatta. Egy szerző csak egy művet nyújthat be. A darabokat két – írógéppel írt vagy számítógéppel nyomtatott – példányban kell elküldeni. Olyan groteszk-abszurd művet várnak, melyben a következő – Szentendréhez szorosan kötődő – tizenegy személynek kell szerepelnie: Apor vezér, Fulco deák, Dumtsa Jenő, Ábrányi Emil, Barcsay Jenő, Ignjatovics Jakov, Ilosvai Varga István, Vujicsics Tihamér, Marosvölgyi Lajos, Dr. Katona Gyula, Dr. Soós János Ányos atya.
A tizenegy személyről szóló ismertető letölthetö doc. formátumban a központ honlapjáról, valamint postai úton válaszborítékot mellékelve kérhető a Szentendrei Új Kulturális Központtól (2000 Szentendre Dunakorzó 11/a). A pályázat jeligés: az író nevét, címét, telefonszámát, valamint publikációs listáját külön lezárt borítékban kell a pályaműhöz mellékelni. A pályamunkákat kizárólag "Drámapályázat" feliratú postai küldeményként lehet a Szentendrei Új Kulturális Központ címére eljuttatni, legkésőbb 2008. március 27-i határidővel. A beérkezett pályaművek elbírálását, és a díjak odaítélését öttagú szakmai zsűri végzi. A zsűri tagjai: Szakonyi Károly (elnök), Békés András, Alföldi Róbert, Dobák Lívia, Kriaszter Attila. A zsűri döntését 2008. április 15-ig meghozza. Az első díjat nyert színmű a 2008-as 50. Szentendrei Nyár programjaként bemutatásra kerül. Első díj: 1 500 000 Ft, második díj: 1 000 000 ft, harmadik díj: 500 000 Ft.
A bírálóbizottságnak jogában áll egyes díjakat megosztani vagy nem kiadni. A díjazott művek kizárólagos előadási joga 2009. augusztus 31-ig a Szentendrei Új Kulturális Központot illeti, amely az arra érdemes darabot bemutatja.

Hírek
A Nyugat folyóirat száz évvel ezelõtti indulásának évfordulójára 2008-ban megrendezésre kerül a Nyugat-emlékév. A budapesti Petõfi Irodalmi Múzeum (PIM) nagyobb rendezvényeit a Nyugat-évforduló köré szervezi. A 100 éves a Nyugat című kiállítás 2008. március 27-én nyílik, középpontban a Nyugat-os szerzők életművével. A Nyugat-év saját honlapot is kapott, melyen a játékos kedvűek Ignotus és Osvát Ernő mellett szerkeszthetik a folyóirat 2008-as számát: a Nyugatban megjelent publikációk közül szavazhatnak kedvenceikre, az eredmény alapján év végén a PIM kinyomtatja a Nyugat 2008-as számát, az eredeti tipográfiával. Az oldal hamarosan elérhetõvé válik a www.nyugat100.hu internetes címen.


Január 22-én 10 órától az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében (Napoca /Jókai u. 2-4. sz.) a magyar kultúra napja köszöntése a következő tudományos előadásokat hallgathatták meg az érdeklődők: Hunyadi Mátyás királlyá választása és koronázása (Lupescu Radu), Egyetemi felvételi tájékoztató – a XVIII. századból (Egyed Emese), A kisebbségi magyar nyelvváltozatok megjelenítése az újabb szótárakban (Benő Attila).Ugyanaznap a Bölcsészettudományi Kar Popovici termében (Horea út. 31 – Marianum) 17 órától Ápriliy-versek és -műfordítások hangzottakk el. Előadták: Jancsó Miklós és Rekita Rozália színművészek.

A Magyar Kultúra napján a Magyar Tudományos Akadémián átadták a második alkalommal odaítélt Magyar Kultúra Követe címet. Az elismerésben Eötvös Péter zeneszerző-karmester, Esterházy Péter író, Kányádi Sándor költő, Julia Marton-Lefevre magyar származású környezetvédelmi és tudományos szakdiplomata, Palya Bea énekes és Schiff András zongoraművész-karmester részesült. Márai Sándor-díjat kapott Bogdán Lászlónak szerteágazó irodalmi munkássága elismeréséül; Darvasi Lászlónak műveivel elért nemzetközi sikerei elismeréséül; Petőcz Andrásnak Idegenek című kiemelkedő regényéért.

Január 20-án a Himnusz megírásának 185. évfordulóján, illetve a Magyar Kultúra Napján a Kölcsey Társaság Szilágyi Istvánnak adta Kölcsey-emlékplakettet. Az ünnepségre a szatmárcsekei református templomban került sor.

Január 26-án a vásárhelyi Ariel Bábszínházban adták át a Batsányi-emlékplakettel és pénzjutalommal járó Látó-nívódíjat. A tavalyi Látó-évfolyamban publikált legjobb művek szerzői, Bálint Tamás a legjobb indulásért debüt-, Fekete J. József esszé, Lövétei Lázár László vers, Zalán Tibor pedig dráma kategóriában bizonyultak a legjobbaknak. A díjazottakról Gálfalvi György, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Vida Gábor mondott laudációt.

Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából meghirdetett Reneszánsz Évadot január 21-én nyitotta meg Hiller István kulturális miniszter Budapesten a Néprajzi Múzeumban. A programsorozat keretében 2008-ban olyan fontos beruházások kezdõdnek, mint Vitéz János egykori, esztergomi dolgozószobájának felújítása, valamint a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálása.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatot hirdet a Móricz Zsigmond irodalmi, Babits Mihály műfordítói, valamint Örkény István drámaírói ösztöndíj elnyerésére fiatal írók, irodalmárok részére, akik szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti munkájukhoz kérnek támogatást 2008-ra. A pályázat leadásának határideje 2008. február 25.

Hírek

A január 29–február 5. között zajlott a 39. Magyar Filmszemle, amelyen a nagyjátékfilmek között az erdélyi Lakatos Róbert Bahrtalo! Jó szerencsét! című alkotása, a dokumentumfilmes blokkban Bálint Arthur rendező-operatőr Poros öltöny, a kisjátékfilmes mezőnyben Felméri Cecília Kakukk című alkotása képviselte az erdélyi filmesek táborát. Felméri Cecília filmjével elnyerte az Országos Diákzsűri A legígéretesebb fiatal tehetség díját. Az ez évi versenyprogramban 103 alkotás - 18 játékfilm, 33 dokumentumfilm, 3 kreatív dokumentum-játékfilm, 36 kísérleti és kisjátékfilm, 13 tudományos és ismeretterjesztő film – szerepelt. A szemle nagydíját Mundruczó Kornél Delta című alkotása nyerte el.

A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör februári vendégei Király László költő és Egyed Emese költő, irodalomtörténész volt.  Február 11-én Király Lászlónak a Míg gyönyörű késemet fenem című kötete került bemutatásra. A könyvet Karácsonyi Zsolt mutatta be. Február 18-án Egyed Emese költő, irodalomtörténésszel Bréda Ferenc beszélgetett. A beszélgetés témája a „a XVIII. századi írók (kerek) asztala" volt.

A Látó Irodalmi Színpad február 16-i vendége Szilágyi István író volt, akivel Láng Zsolt beszélgetett.

Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából meghirdetett Reneszánsz Évadot január 21-én nyitotta meg Hiller István kulturális miniszter Budapesten a Néprajzi Múzeumban. A programsorozat keretében 2008-ban olyan fontos beruházások kezdõdnek, mint Vitéz János egykori, esztergomi dolgozószobájának felújítása, valamint a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálása.

MAGYAR NOBEL-DÍJASOKRÓL Szilágyi Pál egyetemi tanár (EMTE) és Vízi Ildikó (BBTE) tartott előadást a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Körének rendezvényén, február 20-án, szerdán du. 5 órakor. Az összejövetelen fellépett Kolcsár Péter zongoratanár.

A 80 ÉVES BÁLINT LAJOST köszöntötték a Szabédi-estek sorozat idei első rendezvényén, február 20-án, szerdán este 6 órakor a Szabédi Emlékházban. Köszöntő beszédet Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli emléke mondott.

KORUNK AKADÉMIA. A Korunk Akadémia februári előadására – „... az lehetne legkedvesebb lakóhelyünk még, ha élhetnénk”. Várak, tornyok, kastélyok a reneszánsz Erdélyben címmel – február 21-én 18 órakor került sor a Kolozsvár Társaság székhelyén. A meghívott előadó Kovács András művészettörténész professzor volt.

Hírek

Aktuális Japán címmel Hukaya Sitosi professzor tartott előadást magyar nyelven március 13-án, csütörtökön du. 6 órától a Bulgakov kávézó irodalmi szalonjában. Az est első felében a japán nyelv, majd a kultúra és társadalom került bemutatásra, ezt követően pedig az előadó a közönség kérdéseire válaszolt.

Szabadsajtó-díjat kapott a Transindex hírportál március 15-én Budapesten a Politikatörténeti Intézetben. A díjakat Földes György, a Szabad Sajtó Alapítvány elnöke, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója adta át.

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrendet. A háromfajta kitüntetésről szólva Sólyom László hangsúlyozta: a különböző díjak nem jelentenek rangsort, a három díj a három különböző grémium válogatása nyomán azt eredményezi, hogy valóban reprezentatív lista kerül az elnök elé. Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje: Csiky András és Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas színművészek mellett Dr. László Ferenc zenetörténész, a Gheorghe Dima zeneakadémia nyugalmazott professzora, valamint Gergely István szobrászművész is részesült a kitüntetésben. A Sólyom László köztársasági elnök által adományozott érdemrendet Cseh Áron főkonzul adta át a kolozsvári magyar főkonzulátuson. A tíz nappal ezelőtt elhunyt Gergely István szobrászművész kitüntetését özvegye, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet vette át. László Ferenc munkásságát Almási István népzenekutató, Csiky András és Bogdán Zsolt érdemeit Visky András dramaturg, író, Gergely István tevékenységét pedig Németh Júlia művészettörténész, a kolozsvári Szabadság napilap szerkesztője méltatta. Kossuth-díj: Baranyi Ferenc József Attila-díjas és Nádasdy Kálmán-díjas költő, író, műfordító, Kertész Ákos József Attila-díjas író, forgatókönyvíró, dramaturg, Dr. Rába György, az irodalomtudomány doktora, Széchenyi-díjas író, költő, műfordító. Széchenyi-díj: Dr. Kenyeres Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, az irodalomtudomány doktora. Dr. Gerő András történész, az MTA doktora.

Jászai Mari-díjjal tüntették ki március 15-én Budapesten értékes képzőművészeti munkájáért Vinczeffy László sepsiszentgyörgyi festőművészt Munkácsy Mihály-díjjal, kiemelkedő színművészeti tevékenységéért Györffy Andrást, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészét és Fülöp Zoltánt, a csíkszeredai Csíki Játékszín színművészét

Rövidfilmeket mutattak be a Bretter György Irodalmi Kör hétfői vendégei, Jakab-Benke Nándor és Oláh-Badi Levente, március 17-én, 19 órától a Bulgakov Kávéház irodalmi Szalonjában. A beszélgetőtárs Papp Attila Zsolt volt.

Kollektív jelenségek..., amikor a SOK más, mint egyedek összege címmel tartott előadást dr. Néda Zoltán egyetemi tanár, az MTA külső tagja, az Értékek Akadémiája előadássorozat keretében, március 18-án, kedden du. 6 órától az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. Az előadássorozat szervezője az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága volt.

Bódis Kriszta magyarországi író, dokumentumfilm-rendező volt a nagyváradi Törzsasztal beszélgetéssorozat meghívottja 2008. március 21-én. Az íróval Kőrössi P. József beszélgetett délután hat órától a Bihar Megyei Könyvtár amfiteátrumában. A találkozón a rendezõ Barisej címû filmjét láthatta a közönség.

A Látó Irodalmi Színpadának márciusi meghívottja Márton László volt, akivel 2008. március 22-én, szombat délután 6 órától a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Stúdiótermében Láng Zsolt beszélgetett.

 

Hírek
Irodalmi konferenciát és költészetnapi felolvasóesteket szervezett az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) április 12-13-án Kolozsváron, Kánon(ok). Pantheon(ok). címmel. Április 12-én délelőtt az erdélyi magyar irodalmi lapok vezető szerkesztői beszélgettek a magyarországi szerzők erdélyi irodalmi folyóiratokban való jelenlétéről. A rendezvényen részt vett Orbán János Dénes (Irodalmi Jelen), Szilágyi István, Karácsonyi Zsolt (Helikon), Kántor Lajos, Balázs Imre József (Korunk), Fekete Vince és Lövétei Lázár László (Székelyföld), a beszélgetést Egyed Emese vezette. Az eszmecsere „ikerrendezvényeként” délután az ELTE két professzora, Margócsy István és Tarján Tamás irodalomtörténész beszélgetett az erdélyi szerzők magyarországi recepciójáról. Ugyanaznap este Karafiáth Orsolya, Havasi Attila és Szálinger Balázs felolvasóestjén vehettek részt az érdeklődők a Bulgakov kávéházban.
A költészetnapi rendezvénysorozat másnap az E-MIL közgyűlésével folytatódott, és erdélyi magyar költők felolvasóestjével zárult. A Bulgakov kávéházban verseiből olvasott fel Balázs F. Attila, Bréda Ferenc, Egyed Emese, Farkas Wellmann Endre, Gáll Attila, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, László Noémi, Lászlóffy Csaba, Márkus András, Márkus-Barbarossa János, Muszka Sándor, Orbán János Dénes és Papp Attila Zsolt.
Az ünnep tiszteletére szervezett események sorába illeszkedett a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Koinónia Könyvkiadó közös rendezvénye, amelyre a színház emeleti előcsarnokában került sor, április 11-én. Ugyanott megnyitották Kaiser Ottó budapesti fotóművész Határtalan irodalom című fotókiállítását, bemutatkozott a Hungaricum című folyóirat, és felolvasott Kovács András Ferenc József Attila-díjas költő.

Az ARTISJUS Irodalmi Alapítvány Irodalmi Díjával tüntették ki Vida Gábor írót, a marosvásárhelyi Látó szerkesztőjét a Költészet Napján. Az Irodalmi Nagydíjat Oravecz Imre kapta, Irodalmi Díjjal jutalmazták továbbá Bertók Lászlót, Majoros Sándort, Marno Jánost és Mesterházi Mónikát.

A Román Színházi Szövetség (UNITER) a Kolozsvári Állami Magyar Színház Ványa bácsi című produkcióját nyilvánította a tavalyi év legjobb előadásának. A Csehov-darab rendezője Andrei Şerban, aki a legjobb rendezőnek járó UNITER-díjat vehette át. Még egy díjat besöpört a kolozsvári előadás: Hatházi András, a kolozsvári társulat színésze a Ványa bácsi címszerepével elnyerte a 2007 legjobb férfialakításáért járó kitüntetést. A kolozsvári előadást öt kategóriában jelölték díjra a kritikusok.
Szinte egyidőben a román színházi szakmának a bukaresti Nemzeti Színházban megtartott „Oscar-gálájával”, a Kolozsvári Állami Magyar Színházat teljes jogú tagként beválasztották az Európai Színházi Unióba (UTE).

A 90 éves Hubay Miklós, a magyar drámaírás klasszikusa, a Magyar Írószövetség és a PEN Club volt elnöke, a firenzei egyetem egykori tanára volt a Korunk Akadémia vendége április 15-én a Kolozsvár Társaság székhelyén. A találkozó házigazdája Kántor Lajos volt. Hubay Miklós drámaírói munkásságáról Kötő József színháztörténész beszélt, közreműködött Boér Ferenc színművész.

Hírek
Április 24. és 27. között rendezték meg Budapesten, a Millenáris Parkban a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. A fesztivál díszvendég-írója idén Bret Easton Ellis amerikai prózaíró, az Amerikai Psycho, a Glamoráma, a Nullánál is kevesebb és más népszerű művek szerzője volt. A könyvbarátok százötven külföldi szerzővel találkozhattak, és harminc ország hatszáz kiadójának könyveiből váloghathattak. A fesztivál díszvendége idén Kína, a kínai irodalom volt. Az erdélyi kiadók három standon kínálták könyveiket, a Romániai Magyar Könyves Céh (RMKC) az Irodalmi Jelen, a Koinónia, a Komp-Press, a Kriterion, a Mentor, a Pallas–Akadémia, a Polis és a Pro Print kiadók könyveit vitte el Budapestre.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) szervezésében került sor április 30-án a kolozsvári Bulgakov kávéházban A Magyar Írószövetség a rendszerváltás után című előadásra. A találkozón részt vett Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke és L. Simon László költő, a Magyar Írószövetség titkára. A meghívottakkal Király Zoltán beszélgetett.

Korunk–JAK közös irodalmi estet tartottak május 8-án a kolozsvári Bulgakov kávézóban. Mesterházi Mónika, Harcos Bálint és Krusovszky Dénes olvastak fel műveikből,  a szerzőkkel Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszélgetett. A JAK szerzői másnap, május 9-én a marosvásárhelyi G Pont Caféban léptek fel, a Látó folyóirat vendégeiként. A beszélgetést Szabó Róbert Csaba moderálta.

A Hitel folyóirat és a Magyar Írószövet-ség közös kolozsvári estjére került sor május 9-én a Kolozsvár Társaság székhelyén. A házigazdák Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke és Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője voltak, az érdeklődők találkozhattak Görömbei Andrással, a Hitel főszerkesztő-helyettesével, Márkus Béla egyetemi tanárral, valamint Falusi Márton és Papp Endre szerkesztőkkel. Ugyanaznap este a Bulgakov Kávéházban közös estet tartott a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Írócsoportja és az Erdélyi Magyar Írók Ligája, amelyen Orbán János Dénes, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, Dienes Ottó, Bobory Zoltán és L. Simon László léptek fel.
Május 7-én és 8-án dr. V. Gilbert Edit pécsi egyetemi docens tartott előadásokat a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Filozófia Karán és Bölcsészkarán, a következő témákról: Dosztojevszkij köpönyege; Orosz író, orosz filozófia; Boldogítók és kivonulók. A Nagy Inkvizítor-történet rezgései; Jézus-projektek. Járatok A Mester és Margarita holdsugárösvényén; Orosz irodalom – napjainkban.

A Nyíregyházi Főiskola és a Miskolci Egyetem bölcsészei május 15-én közös konferenciát rendeztek Szilágyi István műveiről. Ünnepi köszöntőt mondott Jánosi Zoltán, a Nyíregyházi Főiskola rektora, az ülésszakok elnökei János István és Kabdebó Lóránt főiskolai, illetve egyetmi tanárok voltak. A konferencia előadói: Mester Béla (Bp. Filozófiai Intézet), Antal Balázs és Karádi Zsolt  (Nyíregyházi Főiskola), Takács Péter (Debreceni Egyetem), Nagy Csilla és Szabó Edina (Miskolci Egyetem). Este Szilágyi István a Móricz Zsigmond Könyvtárban olvasóival találkozott.

Hírek
Szőcs Géza a Limpopo – avagy egy strucckisasszony naplója című könyvéért a Romániai Írók Szövetsége díját vehette át a bukaresti könyvfesztiválon, a Bookfesten 2008. június 5-én Bukarestben.

A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör június 2-i vendége Szántai János volt. A vitaindítót Bréda Ferenc tartotta. Az est helyszíne a Bulgakov Kávéház Irodalmi Szalonja, kezdési idopont 19 óra.

A Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet, az Erdélyi Kör és a Magyarok Világszövetsége salgótarjáni szervezetének Ünnepi Könyvhete 2008. június 9-én vette kezdetét. A könyvhét vendége Lászlóffy Csaba József Attila-díjas költő, író, drámaíró volt, akivel június 9-én 17 órától Handó Péter, a Palócföld folyóirat szerkesztője beszélgetett.

Sánta Ferenc Kossuth-díjas író, A Ma-gyar Írószövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája tagja 2008. június 6-án elhunyt. Sánta Ferenc 1927. szeptember 4-én született Brassóban; gyermekkorát Erdélyben töltötte. 1954-ben jelent meg az első novellája.

Fejtő Ferenc Széchenyi-díjas magyar történész, újságíró, Kelet-Európa-szakértő 2008. június 9-én elhunyt. Fejtő 1909. augusztus 31-én született. Nagykanizsán. Elemi iskoláit részben Zágrábban, részben Nagykanizsán járta ki, itt is érettségizett a piaristáknál.

Csingiz Ajtmatov kirgiz író 2008. június 10-én elhunyt. Ajtmatov 1928. december 12-én született a kirgizisztáni Sekerben. Május végén jelentették be, hogy Ajtmatovot irodalmi Nobel-díjra jelöli a türk nyelvcsaládhoz tartozó országok kulturális minisztereinek állandó tanácsa.

Hetedik alkalommal rendezték meg 2008. május 30. és június 8. között a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivált Kolozsváron. Nyolc helyszínen összesen 200 alkotást – 127 játékfilmet, 73 rövidfilmet – vetítettek, ezeket 40 ország kínálatából válogatták ki a szervezők Mihai Chirilov művészeti igazgató irányításával. A különféle szekciókban 17 díjat nyújtottak át. A TIFF 10 ezer eurós fődíjáért 12 nagyjátékfilm szált versenybe. A 7. TIFF fődíja: Yulene Olaizola: Intimidades de Shakespeare y Victor Hugo (A Shakespeare és a Victor Hugo utca kereszteződése), Mexikó.

Az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a hatéves születésnapját ünneplő kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávézó június 14–15-én tartotta évadzáró rendezvényét. 14-én a Partium irodalmi folyóirat szekesztőivel (Dusa Lajos, Felhős Szabolcs, Kürti László, Oláh András) találkozhattak az érdeklődők, valamint bemutatták Papp Attila Zsolt Fogadó a senkiföldjén című verseskötetét. Az estet Murányi Tóni és zenekara koncertje zárta. 15-én a Dumacirkusz. Humorest rendezvényen a Szomszédnéni Produkciós Iroda, valamint Muszka Sándor és Orbán János Dénes lépett fel. Az est házigazdája Bálint Ferenc (BéFé) volt.

Hírek
Augusztus 13. és 15. között rendezik meg az idei, 36. Tokaji Írótábort. A 2008. évi tokaji találkozó és tanácskozás címe: Irodalmi értékrendek – Pályakezdés – Érvényesülés. Az írótábor kuratóriuma a tanácskozáshoz kapcsolódóan több ismert, elismert határon túli magyar folyóirat számára biztosít bemutatkozási lehetőséget. Ennek keretében Szilágyi István mutatja be a Helikont, augusztus 13-án, a tábor nyitónapján. Ugyanaznap a résztvevők megismerkedhetnek a Híd, az Irodalmi Szemle és a Kalligram szerkesztőségével,  s a lapok körül szerveződő szellemi műhelyekkel.

Huszadik alkalommal rendezték meg június második felében a Határon Túli Színházak Fesztiválját Kisvárdán. A tíznapos rendezvényen negyvenegy előadással szerepelt négy ország – Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna – huszonkét magyar színházi társulata. Bemutatkoztak az aradi, a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári magyar színházak, a vásárhelyi Yorick Stúdió, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió és az udvarhelyi Nézőpont Színház társulata is. A kolozsvári állami magyar színház nem vett részt a találkozón. A jubileumi fesztivál kísérőprogramjaként könyvbemutatókat is tartottak: többek között a Komp-Press Kiadó Színész-interjú sorozatának legújabb kötetét, Köllő Katalin Csiky Andrásról szóló könyvét.
A 20. kisvárdai színházi fesztivál díjai: Oktatási és Kulturális Minisztérium díja: Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Szülőföld Alap díja: Gárdonyi Géza: A bor, Révkomáromi Jókai Színház. Legjobb zenés, szórakoztató előadás: Müller Péter–Seres Rezső: Szomorú vasárnap, Szabadkai Népszínház. Kisvárda Város díja: Schimmelpfennig: Nő a múltból, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díja: Szigligeti Ede: Liliomfi, Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. Közönségdíj: Szigligeti Ede: Liliomfi, Beregszászi Il-lyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. Életműdíj: Varsányi Mari, Parászka Miklós. Alakításdíj: Nemes Levente, Tompa Klára, Rácz József, Pálffy Tibor, Mátrai László, Kicsid Gizella, Berekméri Katalin, Ábrahám Irén, Banka Lívia, Faragó Edit Teplánszky Kati-díj: Antal D. Csaba.

Hívó szó Kolozsvárra címmel rendezett találkozót a Kolozsvár Társaság és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a magyar reneszánsz év keretében június 27-én, 28-án és 29-én. Kitüntették Jakó Zsigmondot, és bemutatták a történész Reneszánsz Kolozsvár című könyvét. Poszler Györgyről, Domokos Gézáról, Szabédi Lászlóról és Korniss Péterről készült portréfilmekkel mutatkozott be a Szamos-parti város közönségének az Új Budapest Filmstúdió és a Cinecorvin. Megrendezték a Kolozsvárról elszármazottak találkozóját, amelynek keretében könyvkiállítás és könyvvásár nyílt az utóbbi években megjelent kolozsvári kiadványokból, a szerzők jelenlétében. A résztvevők megtekinthették Venczel Péter és Csép Sándor Mátyás a vérpadon című rockoperáját, Vadas László rendezésében. Koncertezett a Tarisznyás zenekar, Kallós Zoltán néprajzkutató és a Zurboló Táncegyüttes közreműködésével.

Hírek
Az Oktatási és Kulturális Miniszté-rium pályázatot hirdet a 2008. évre, határon túli magyar írók, irodalmárok részére.
1. Székely János költészeti és drámaírói ösztöndíj (évente 4 fő). Korhatár: legalább 2 ösztöndíjat a pályázat elbírálásakor a 30. életévét be nem töltött alkotónak ítélnek oda. 2. Gion Nándor prózaírói ösztöndíj (évente 3 fő). Korhatár: legalább 1. ösztöndíjat a pályázat elbírálásakor a 30. életévét be nem töltött alkotónak ítélnek oda. 3. Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíj a határon túli magyar kritikusok részére az 1990-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére (évente 2 fő). Korhatár: legalább 1 (egy) ösztöndíjat a pályázat elbírálásakor a 30. életévét be nem töltött alkotónak ítélnek oda. 4. Benedek Elek ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarab-írói ösztöndíj (évente 2 fő). Korhatár: nincs.

A pályázatot 1 példányban kell benyújtani, amelyhez csatolni kell: 1. kitöltött pályázati adatlap és nyilatkozat; 2. szakmai önéletrajz (fel kell tüntetni, hogy a pályázó a pályázat megvalósítási idejére vonatkozóan pályázott-e meg, illetve részesül-e más magyarországi vagy külföldi támogatásban, ösztöndíjban; 3. publikációs jegyzék; 4. részletes munkaterv. Ha egy pályázó több támogatási kérelmet nyújt be, azokat rövid indoklással rangsorolnia kell.
A pályázati adatlap a következő címen szerezhető be: www.okm.gov.hu A pályázatok benyújtásának határideje: 2008. október 3. (postai bélyegző dátuma). A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítás kérhető Lakatos Mihály főtanácsadótól a (00-36)-1-473-7587-es telefonszámon, illetve a lakatos.mihaly@okm.gov.hu e-mail címen. A pályázatok elbírálásának határideje: 2008. október 20.

A pályázatokat az alábbi címre kérjük elküldeni: Oktatási és Kulturális Minisztérium, Közművelődési Főosz-tály, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. Kérjük a borítékra ráírni: Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíjak – a megpályázott ösztöndíj-egység (Székely János, Gion Nándor stb.) megjelölésével.

Hírek
Október 3-5. között hatodik alkalommal rendezik meg a gyergyószárhegyi írótalálkozót. A résztvevők ezúttal is foglalkoznak a magyar irodalom utóbbi két évének jelenségeivel, témáival, fontosabb könyveivel, kitűnő alkotóival, a meghívottak előadásai alapján. A rendezvényen jelen lesznek az írók könyveit illusztráló képzőművészek, akik kép és irodalom közös lehetőségeiről, az intermédiáról beszélnek. A találkozó főbb eseményei: október 3. – A magyar irodalom jelenségrajza 2006-2008, előadók: Dr. V. Gilbert Edit (Pécs), Prágai Tamás (Budapest), Dr. Balázs Imre József (Kolozsvár), Lovas Ildikó (Szabadka), Németh Zoltán (Pozsony); október 4. – Intermédia. Találkozás a könyveinket tervező és illusztráló képzőművészekkel, a beszélgetést Irsay Zsolt és Bogdán László moderálja; a Várad folyóirat előadóestje, színhely: a Lázár kastély lovagterme.Életműdíj-átadás, laudatio.

Joskar-Olában (Oroszország, Mari Köztársaság) 2008. szeptember 10-től rendezték a X. jubileumi Finnugor Írókonferenciát. A rendezvénysorozat 1989-ben, Joskar-Olában indult. Két évente ülésezik, változó színhelyeken: Espoo, Eger, Lohusalu, Sziktivkár, Szaranszk, Izsevszk, Hanti-Manszijszk, Petrozavodszk. A szokásoknak megfelelően a Magyar Írószövetség a mostani konferenciára is delegációt küldött, amelynek tagjai a tanácskozás előtti napokban a moszkvai Magyar Intézetben tartottak irodalmi estet.

Faludy György élete és művészete elevenedett meg szeptember 16-án két fiatal művész tolmácsolásában, a budapesti VAM Design Centerben. A Faludy Versszínház anyagát a 2006-ban elhunyt Kossuth-díjas költő műveiből állították össze. Nágel Kornél grafikusművész irodalom ihlette metszetei szolgáltak a Turek Miklós által előadott darab díszletéül. A monodráma 80 perce alatt a néző végigjárta Faludy Györggyel egy emigráns magyar világpolgár életének főbb helyszíneit: Afrikát, az Egyesült Államokat, Párizst, Londont és természetesen Magyarországot, az ÁVH celláit és a recski munkatábor poklának „víg” napjait.

Hírek

Szőcs István 80 – Album amicorum címmel születésnapi kötet bemutatójára került sor a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban szeptember 22-én Szőcs István publicista, színikritikus születésnapja alkalmából. Az ünnepelttel Köllő Katalin és Dávid Gyula beszélgetett, Kötő József méltatta.


A szabadság diszkrét bája: írószervezetek Közép-Európában 1989 előtt és után címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Magyar Írószövetség Budapesten szeptember 19−20. között. Romániából Orbán János Dénes és Mircea Dinescu vett részt a tanácskozáson. Szlovéniai magyar és szlovén alkotók, szlovák, cseh, lengyel írók és a vendéglátók öt képviselője mondta el véleményét a változásokról.


Szeptember 26-án a budapesti Kö-zép-Európai Egyetemen Fikció és realitás között. Közép-európai írók dilemmái címmel rendeztek nemzetközi irodalmi fórumot. A találkozó célja a kortárs közép-európai írók sarkalatos problémáinak és az előttük álló kihívásoknak a megvitatása volt.


A Parnasszus című magyarországi költészeti folyóiratot mutatták be szeptember 27-én 19 órától a kolozsvári Bulgakov Kávéház Irodalmi Szalonjában. A lapból Szentmártoni János költő, Székelyhidi Zsolt író, zenész, Tolvaj Zoltán költő, esszéista és Turczi István, a Parnasszus alapító szerkesztője olvasott fel.


A Magyar Dráma Napja alkalmából a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermében Csép Zoltán dramaturg beszélgetett Kovács András Ferenccel és Király Kinga Júliával.


Október 20−21-én, kétnapos rendezvénysorozat keretében került sor Janus Pannonius egykori pécsi püspök, jeles humanista, költő újratemetésére a Pécsi Bazilikában. A temetés előtt emlékkonferenciát tartottak Pécsett, a bazilikában felravatalozott koporsó előtt pedig tiszteletüket fejezhették ki a látogatók.


Az évad legjobb magyar drámájának járó díjat Térey János vehette át Asztalizene című színművéért szeptember 22-én, a Magyar Dráma Napján, a budapesti Új Színházban. Az ünnepségen a Nyílt Fórum Szálinger Balázs Kalevala című alkotását ismerte el Vilmos-díjjal, míg a Szép Ernő-jutalmat szintén Térey János kapta ugyanazon darabjáért és eddigi drámaírói munkásságáért, illetve Szálinger Balázs ígéretes pályakezdő drámaíróként.

Hírek
A francia Jean-Marie Gustave Le Cléziónak ítélték a 2008. évi irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Akadémia indoklásában „új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának, elkötelezett környezetvédőnek” nevezte a 68 éves írót, a Terra Amata szerzőjét. Le Clézio magyarul olvasható művei: a Gyalogember című novella, Bajomi Lázár Endre fordításában a Szerelmesek éjszakája – Mai francia elbeszélők című, 1967-es francia novellaantológiában; a A láz (La Fièvre) című regénye (1968); A háború (La Guerre) című regénye (1970); Terra Amata című regénye (1975); Aranyhalacska (1998). Legújabb magyarul megjelent munkája a Körforgás (Révolutions) című önéletrajzi regénye (2003), amely 2006-ban jelent meg az Európa Kiadónál.

A Magvető Kiadó Hosszúfény – Határon túli magyar írók antológiája című kiadványát mutatták be október 13-án Budapesten. A kötetet Péczely Dóra és Fekete Vince szerkesztő mutatta be. A beszélgetést Pécsi Györgyi vezette. Az antológiából Nagypál Gábor olvasott fel részleteket.

A Fiatal Írók Szövetsége a Velencei-tó partján tartotta szakmai táborát 2008. október 24. és 26. között.

Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztő-helyettese volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör október 20-i vendége. Szövegeihez Bréda Ferenc írt vitaindítót.

Nyolcadik alkalommal rendezték meg a Filmtett fesztivált Kolozsváron, 2008. október 15. és 19. között. Minden eddiginél több, összesen 14 nagyjátékfilm, 11 dokumentumfilm és több tucat kisjátékfilm került a 8. Filmtettfeszt műsorára.

Hírek
A Magyar Írószövetség tagjai október 23-án megkoszorúzták a székház falán elhelyezett, a forradalom emlékét megörökítő emléktáblát, valamint a Gérecz Attila-emléktáblát. Ezt követően a szokásoknak megfelelően átadták az Arany János-díjakat. 2008-ban Arany János-díjat kapott Marsall László Kossuth-díjas költő és Szilágyi István Kossuth-díjas író, a Helikon főszerkesztője. A díjazottak munkásságát Mezey Katalin költő és Márkus Béla irodalomtörténész méltatta.

Október 24-én adták át 11. alkalommal az idei Székelyföld-díjakat. A Csíkszeredában megjelenő kulturális folyóirat idei kitüntetettjei Szilágyi István író, Gottfried Barna történész, Pieldner Judit kritikus, illetve Zalán Tibor költő, író, drámaíró.

A Kolozsvár Társaság más országos intézményekkel együtt a magyar reneszánsz év keretében Kolozsvári Napokat szervezett Kolozsvár reneszánsza jegyében, 2008 októberében. A rendezvény vendége volt Konrád György író, akivel Kántor Lajos beszélgetett.

Több mint 20 évnyi szünet után, idén októberben újjáalakult a Magyar Írószövetség Science Fiction irodalmi szakosztálya, amely mostantól azokat a kortárs irodalmárokat, irodalomtörténészeket, műfordítókat tömöríti, akik szívügyüknek tartják a magyar fantasztikus irodalom megújítását. Az új szakosztály életre hívója Burger István, a Galaktika Magazin főszerkesztője, akit az egybegyűltek az alakuló ülésen egyhangúan a szakosztály elnökének választottak.

Lator László költő, műfordító kapta az idén első ízben kiosztott Rotary Irodalmi Díjat. Az elismerésre a 2007. július 1. és 2008. június 30. között megjelent, magyar nyelven írott alkotás – regény, novella, verseskötetet – pályázhatott. Az elismerés eszmei értékén túl hárommillió forintos pénzjutalommal jár. A díj odaítéléséről kuratórium dönt, amelynek elnöki teendőit Sumonyi Zoltán költő, író, a magyar PEN Klub ügyvezető alelnöke látja el.

Hírek
Hatvanöt éves korában, október 30-án elhunyt Kerényi Ferenc kétszeres Madách-díjas irodalom- és színháztörténész, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke, az MTA Irodalomtörténeti Intézetének nyugalmazott főmunkatársa.

November 3-án Budapesten, a Bem moziban felolvasással, filmvetítéssel, anekdoták felidézésével emlékeztek az október 4-én elhunyt Csiki Lászlóra. A Korunk-Budai Porta és az Új Budapest Filmstúdió által szervezett rendezvényen az érdeklődők megtekinthették Az eladott nagyapó című novellából készült Álombánya című filmet.

A Bretter György Irodalmi Kör november 4-i összejövetelén Böszörményi Zoltán Az éj puha teste (Ulpius Ház Kiadó, 2008) című kötetét mutatták be. Az est házigazdája Bréda Ferenc volt.
November 5-én 17 órától mutatták be a Tranzit ház nagytermében A meghajlás művészete című antológiát. Az est házigazdája Balázs Imre József irodalomtörténész, a kötet szerkesztője volt. A bemutatón felolvastak a kötet szerzői: Bálint Tamás, Bekő Jutka Tünde, Fülöp Orsolya, Horváth Előd Benjámin, Kósa Boróka, Láng Orsolya, László Szabolcs, Papp-Zakor Ilka, Szalma Réka, Váradi Nagy Pál és Visky Zsolt.

A Filológia Esték keretében 2008. november 10-én a kolozsvári BBTE bölcsészkarán kettős könyvbemutatót, író-olvasó találkozót szerveztek. Papp Ágnes Klára Átlátunk az üvegen? Gondolatok a kortárs irodalomról című könyvét Demeter Zsuzsa, a kolozsvári Helikon szerkesztője, Boda Edit Dal születésre és halálra  című verskötetét Papp Ágnes Klára, a Magyar Irodalomtudományi Tan-szék magyarországi vendégtanára mutatta be.

Hírek
November 2. és december 21. között rendezik Kolozsváron az Európai Színházi Unió Fesztiválját. Az UTE Fesztivál a legrangosabb európai színházak előadásait vonultatja fel: STUDIO 24 – Compagnie Roger Planchon, Teatro da Rainha, Teatro Garibaldi, Yugoslovensko Dramsko Pozorište, Compagnie AZAR, Compagnie Rumpelpumpel, Teatro de La Abadía, Bulandra Színház. A fesztivál Eugen Ionesco Amédée, vagy hogyan szabaduljunk meg tőle című előadásával kezdődött. A fesztivál ideje alatt felavatták a Kolozsvári Állami Magyar Színház 11 éve épülő, 100 férőhelyes stúdiótermét, amelyet Janovits Jenőről neveztek el.

Hetvenhét éves korában, 2008. november 16-án elhunyt Gyurkovics Tibor József Attila- és Kossuth-díjas költő és író. Gyurkovics Tibor 1988–1992 között a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja, 1989–1991 között az Új Idő szerkesztőbizottsági tagja volt. 1991–1995 között a Magyar Írókamara társelnöke, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, 1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. Elnöke volt az alternatív Kossuth-díjat létrehozó Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány kuratóriumának.

November 8-án elhunyt Czigány Lóránt író, irodalomtörténész. Számos fontos magyar és angol nyelvű kötet szerzője. Kimagasló jelentőségű műve (The Oxford History of Hungarian Literture. From the Earliest Times to the Present) 1984-ben jelent meg. Írok, tehát vagyok – emigráns napjaim múlása, 1971–1981 című önéletrajzi írása 2005-ben a Kortárs Kiadó gondozásában jelent meg.

November 20-án, 97 éves korában elhunyt Takáts Gyula Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas író, költő. Takáts Gyula 1957-től a Magyar PEN Club tagja és 1994-től alelnöke. 1985-től a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja.

A Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága 2008. november 21-én átadta a tudás és az erdélyi tudomány népszerűsítéséért alapított díjat a Székelyföld című kulturális folyóiratnak. A folyóirat a díjat az Academica Transsylvanica rovatért, az Academica Transsylvanica – Beszélgetések erdélyi tudósokkal című kötetért és a folyóiratban rendszeresen közölt színvonalas tudományos dolgozatokért és recenziókért kapta. A kitüntetést a Magyar Tudomány Napja Erdélyben konferencián a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke, Péntek János adta át a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében.  

A Látó Irodalmi Színpadának novemberi meghívottja Nádas Péter volt, akivel 2008. november 29-én, szombaton 19 órától a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Stúdiótermében Láng Zsolt beszélgetett.

Balázs F. Attila Missa bestialis című, román nyelvű verseskötetét mutatták be november 27-én a kolozsvári Insomnia kávéházban. Az est házigazdája Bréda Ferenc és Szántai János volt. Közreműködött: Mircea Petean, Mihai Măniuţiu, Stefan Borbély, Karácsonyi Zsolt.

Hírek
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája gálaestje keretében, az E-MIL és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy immár hagyományosnak mondható évzáró irodalmi fesztiváljának zárómomentumaként, decemberben Kolozsváron átadták a liga és az Irodalmi Jelen tavalyi díjait. A liga Méhes György Nagydíját a franciaországi Jean-Luc Moreau költő, műfordító, egyetemi professzor kapta fordítói munkásságáért és Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának francia fordításáért. A legtehetségesebb induló szerzőnek szánt Méhes György Debütdíjat Jancsó Noémi vehette át Emotikon című kötetéért. Az Irodalmi Jelen prózadíját Cserna-Szabó András a Puszibolt című kötetéért, a lap költészeti díját Weiner Sennyey Tibor A tengerszint feletti magasság meghatározása című könyvéért kapta. Az Irodalmi Jelen kritikadíját Elek Tibor kapta a folyóirat kritikarovatának szerkesztéséért és a 2008-ban megjelent Magatartások és formák. Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma című kritika-, tanulmány- és beszélgetésgyűjteményéért. Az elismeréseket Orbán János Dénes költő, a liga elnöke adta át a díjazottaknak.

A Magyar Írószövetség Csikófogat című rendezvénysorozatának keretében Király Farkas költővel találkozhattak az érdeklődők az írószövetség budapesti, Bajza utcai székházában január 7-én. A szerzőt Vincze Ferenc kritikus, szerkesztő mutatta be, az est moderátora Erős Kinga volt.

Bréda Ferenc Boldogok és bolondok című kötetét (esszék, AB-ART könyvkiadó, Pozsony, 2008) mutatták be december 15-én Kolozsváron. A szerzővel Farkas Wellmann Endre beszélgetett.

Három, Székelyudvarhelyen élő fiatal szerző mutatkozott be a nagykárolyi közönségnek december 22-én a helyi Szent László Közösségi Házban. Farkas Wellmann Évához, Bálint Tamáshoz és Murányi Sándor Olivérhez negyedikként a nagykárolyi születésű Ármos Lóránd csatlakozott. A szerzői „vonósnégyest” Bréda Ferenc költő, kolozsvári egyetemi tanár mutatta be. A tréfásan Literature Dance Shownak nevezett rendezvény hajnalig tartó táncmulatsággal zárult.

Hivatalosan is eldőlt, hogy a 2009-es Budapesti Könyvfesztiválon a világhírű orosz írónő, Ljudmila Ulickaja lesz a díszmeghívott, ő veszi majd át a fesztivál nyitónapján a Budapest Nagydíjat. Ulickajának ebből az alkalomból új könyve is napvilágot lát magyarul, a Magvető Kiadó jelenteti meg a Daniel Stein, tolmács című kötetét, Morcsányi Géza fordításában. Csehország, Lengyelország, Franciaország, Olaszország, Németország, Oroszország, Spanyolország, Kanada és Kína után idén Románia, a román könyvkultúra és kortárs irodalom lesz a fesztivál díszvendége, a román könyvkiadók és a román Kulturális Minisztérium támogatásával. Az elmúlt években Magyarországon bemutatkozó országok nagyon sikeresnek ítélték szereplésüket, a kiadók sok új fordítással tisztelték meg a díszvendéget. Még olyan távoli országok, mint Kína és Kanada bemutatkozását is 50–50 új fordított mű segítette.

Hírek
A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából a Petőfi Irodalmi Múzeum ösztöndíjpályázatot hirdetett fiatal írók, irodalmárok részére, akik szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti munkájukhoz kérnek támogatást 2009-re. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesülnek azok, akik szépirodalmi tevékenység támogatására pályáznak, eddig még nem részesültek Móricz-ösztöndíjban, ill. akik a meghirdetett időtartam alatt nem részesülnek egyéb itthoni vagy külföldi ösztöndíjban. Az ösztöndíjak odaítéléséről az oktatási és kulturális miniszter által felkért szakmai kuratórium dönt.
Ösztöndíjban részesülhet: évente 13 fő. Pályázhatnak: 1974. január 1. után születettek. Az ösztöndíj bruttó összege: 80 000 Ft/hó. Az ösztöndíjasnak vállalnia kell, hogy az ösztöndíj lejártakor egy kb. 20-30 flekkes, az ösztöndíj elnyerése előtt nem publikált dolgozattal (szépirodalmi művel) ad számot a támogatás idején végzett munkájáról.
A pályázati kérelemhez csatolni kell: a pályázati adatlapot; szakmai önéletrajzot (fel kell benne tüntetni, ha a pályázó korábban már részesült Móricz-ösztöndíjban, illetve a meghirdetett időszak alatt pályázott vagy elnyert más támogatást, ösztöndíjat); publikációs jegyzéket; 5-10 oldalnyi szövegmutatványt; részletes munkatervet; nem kötelező, de hasznos lehet a szakma elismert képviselőinek ajánlása.
A pályázatokat a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz (1053 Bp., Károlyi M. u. 16.) kell benyújtani személyesen munkaidőben vagy postai úton. Beadási, ill. beérkezési határidő: 2009. február 13.

A Helikon és a Tribuna folyóiratok Tra–Ford tér című, közös magyar–román/román–magyar  műfordítói programját mutatták be 2009. január 15-én a kolozsvári Insomnia kávéházban. A két irodalmi lapban párhuzamosan és a tervek szerint folyamatosan jelen lesznek a román, illetve magyar szerzők lefordított művei. Az esten részt vett Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztő-helyettese, Ştefan Manasia, a Tribuna szerkesztője,  Szántai János, Bréda Ferenc és Mihai Mateiu, akiknek műveit eddig lefordították a program keretében, valamint Marius Tabacu és Papp Attila Zsolt műfordítók.
A kolozsvári Bretter György Irodalmi Körön mutatták be január 19-én Darkó István (1954–1982) A következő pillanatban. Macskarádió című kötetét. A szerzőről és a kötetről Egyed Péter (a könyv szerkesztője) és Karácsonyi Zsolt beszélgetett.

Hármas könyvbemutatót tartottak január 12-én a kolozsvári BBTE bölcsészkarán. Demeter Zsuzsa a Jankovics József és Nyerges Judit által sajtó alá rendezett Gyöngyösi István szövegközlés-sorozatról, Biró Annamária a Seidler Andrea által sajtó alá rendezett Briefwechsel des Karl Gottlieb Windisch című kötetről beszélt, Bartha Katalin Ágnes Enyedi Sándor – A Tragédia a színpadon című könyvét mutatta be.

Margitházi Beja Az arc mozija. Közelkép és filmstílus című könyvének bemutatójára került sor 2009. január 15-én a kolozsvári Sapientia–EMTE székházában. A bemutatón dr. Pethő Ágnes, Visky András, Dimény Áron és a szerző beszélgetett film, arc és közelkép kapcsolatáról.

Hírek

Három nappal századik születésnapja előtt, február 23-án  szívrohamban elhunyt Anavi Ádám temesvári költő, a romániai magyar írótársadalom doyenje, több verseskötet és színmű szerzője. Anavi Ádámot századik születésnapján, február 26-án helyezték örök nyugalomra a temesvári zsidó temetőben.
(A költővel a Helikon legutóbbi, 2009. 4. [522.] számában közöltünk interjút.)
Hetvenhat éves korában, január 27-én elhunyt John Updike amerikai író, halálát tüdőrák okozta. A Pulitzer-díjas Updike a modern amerikai próza egyik legkiemelkedőbb képviselője volt, nevéhez olyan művek fűződnek, mint a Nyúl-sorozat vagy Az eastwicki boszorkányok. Több mint 25 regénye mellett számos novellát, verset, kritikai műveket és gyerekkönyveket is írt.
Újítottak a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör szervezői, ezentúl a résztvevőknek tagsági igazolványt, a körön bemutatkozóknak pedig emléklapot nyújtanak át – mindkettőt Szentes Zágon fotóművész tervezte. Emellett a Bulgakov kávéházban zajló rendezvény idejére betiltják az alkoholfogyasztást és a dohányzást. Az új rendszabályok célja a szervezők közleménye szerint az, hogy a Bretter-kör jobban hasonlítson egy kulturális rendezvényhez, mint egy kocsmai beszélgetéshez. A közeljövőben ugyanakkor pályázat kiírását tervezik kezdő írók, költők, drámaírók számára. A Bretter-kör február 2-i rendezvényén Váradi Nagy Pál lépett fel, szövegeihez a vitaindítót Balázs Imre József írta; február 9-én a kör vendége Vida Gábor volt, akivel Demény Péter beszélgetett.
Az Emlékkönyv Benkő Samu 80. születésnapjára című kötetet mutatták be február 20-án a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. A kiadványt ismertette Egyed Ákos, W. Ko-vács András és Sipos Gábor.
Székelyföldi felolvasó körutat szervezett február második felében az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Az első állomás Csíkszereda volt, ahol Farkas Wellmann Endre, Gáll Attila, Király Zoltán, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos és Muszka Sándor olvasott fel. A rendezvényt február 18-án tartották, a házigazda György Attila volt. Kézdivásárhelyen Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Gáll Attila, Király Zoltán és Sántha Attila lépett fel, február 19-én. Az esemény házigazdája dr. Borcsa János volt. A háromszéki Árkoson Farkas Árpáddal, Farkas Wellmann Endrével, Gáll Attilával, Király Zoltánnal és Szonda Szabolccsal találkozhatott a közönség február 20-án. A házigazda Bogdán László volt.
Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt volt a Magyar Írószövetség Csikófogat című rendezvénysorozatának vendége február 4-én, az írószövetség budapesti székházában. A szerzőket Szilágyi István Kossuth-díjas író, a Helikon főszerkesztője mutatta be, az est moderátora Erős Kinga volt.
Kettős erdélyi film-ősbemutatóra került sor február 14-én Kolozsváron. A közönség Jakab-Benke Nándor Olajszint, illetve Oláh-Badi Levente Blatt című rövidfilmjét tekinthette meg.

Hibaigazítás
A Helikon 2009. 2. (520.), január 25-i számában Szakács István Péter Áldozatok című novellája hibásan, az utolsó bekezdés nélkül jelent meg. A hiányzó bekezdés: Az öreg cédrusfa alatt, melynek ágára fölakasztotta magát, mint megannyi megalvadt, óriási könnycsepp, ezüstpénzek fénylettek a fűben. Harminc ezüsttallér. A szerző és olvasóink elnézését kérjük.

Hírek
Budapesten 2009. április 19-én elhunyt Lászlóffy Aladár, a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó egyénisége, József Attila- és Kossuth-díjas költő, prózaíró, a Helikon főmunkatársa. Lászlóffy Aladár 1937. május 18-án született Tordán, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán végzett 1959-ben. 1960–61 között az Állami Könyvkiadó szerkesztője; 1961-ben az Irodalmi Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségében, 1962–69 között a Napsugárnál dolgozott. 1970-ben rövid ideig a Dacia Könyvkiadó főszerkesztője, majd az Előre, később az Utunk, 1990 után a Helikon szerkesztője és a Korunk munkatársa volt. Halála rendkívüli vesztesége irodalmunknak. Pályájára egyik következő lapszámunkban emlékezünk.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája április 4-én Kolozsváron tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen három évre megválasztották a szervezet vezetőségét, és új tagok felvételéről is döntöttek. Orbán János Dénest újraválasztották a Liga elnökévé. A választmány tagjai: Király Zoltán ügyvezető elnök, Böszörményi Zoltán, László Noémi, Ármos Lóránd. Az E-MIL négy új taggal bővült: Aniszi Kálmán, Egyed Péter, Jancsó Noémi és Szenkovics Enikő. Ugyanaznap este a Bulgakov kávéházban bemutatták Jancsó Noémi Emotikon című kötetét; a szerzőt Szőcs Géza méltatta. Ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor a jelenlegi pályáztatási rendszerről. A beszélgetés résztvevői: Lakatos Mihály, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium főtanácsosa, L. Simon László, a Magyar Írószövetség titkára, valamint Szentmártoni János, az NKA Szépirodalmi Kollégiumának tagja.

A Korunk Akadémia meghívására Kolozsváron olvasott fel március 31-én András Sándor író, a Lutheránus Zen, a Gyilkosság Alaszkában. Sherlock Holmes a tlingitek földjén és a Szent Kujon megkísértése című, a Kalligramm kiadónál megjelent művek szerzője. A házigazda Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője volt.

A Költészet Napjának jegyében a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszéke könyvbemutató-sorozatot szervezett április 8-án. Cs. Szabó László A magyar költészet századai, Szilveszter László Festett az arcom nekem is. Irónia a modern és a posztmodern költészetben, Michelangelo Szonettek című könyvét Vida Erika, Gálfalvi Ágnes és Szilveszter László mutatták be; Farmati Anna Más Régi ének. A XVII. századi népénekköltészet szövegtípusai és motívumrendszere című kötetét Korondi Ágnes, Lövétei Lázár László Arany versek. Széljegyzetek Arany Jánoshoz és Sz. Nagy Csaba József Attila és az istenek című könyvét Egyed Emese ismertette.

Az Alteregó Csoport szervezésében 2009. április 9-én 18 órától Szilágyi Domokos Emlékestre került sor Kolozsváron, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány előadótermében.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Korunk Stúdió és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága–Anyanyelvi Konferencia közös szervezésében, 2009. április 17–19. között tartották a XVIII. Szabédi Napokat Kolozsváron.

A nyolcvanéves Kányádi Sándort köszöntötték Budapesten, április 20-án. Az estet a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Helikon Kiadó szervezte, közreműködött a Kaláka együttes és Havas Judit előadóművész.

A budapesti Lítea könyvesboltban mutatták be április 22-én Szilágyi István Bolygó tüzek című válogatott novelláskötetét. A szerzővel Ács Margit író, szerkesztő beszélgetett.

Hírek
Kányádi Sándort a Magyar Köztár-sasági Érdemrend nagykeresztjével – a legmagasabb magyar állami elismeréssel – tüntették ki idén március 15-én. Az ünnepi kitüntetéseket Sólyom László magyar köztársasági elnök adta át a budapesti Parlament kupolacsarnokában, a miniszterelnök és az Országgyűlés elnökének társaságában. Kossuth-díjat 20-an, Széchenyi-díjat 19-en kaptak idén, a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseit 21-én vehették át.

Kiemelkedő irodalmi tevékenységéért József Attila-díjjal jutalmazták Lövétei Lázár László költőt, műfordítót, a csíkszeredai Székelyföld szerkesztőjét és Visky András Kolozsváron élő költőt, dráma- és esszéírót. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium József Attila-díjat adományozott továbbá Bán Zoltán Andrásnak, Csehy Zoltánnak, Egressy Zoltánnak, Kada Júliának, Kiss Ottónak, Kulin Ferencnek, Radics Viktóriának, Solymosi Bálintnak, Tábor Ádámnak, Vass Tibornak és Zsávolya Zoltánnak.

A Helikon szerkesztősége volt a Látó Irodalmi Színpad márciusi vendége Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem stúdiótermében. A Helikon jelenlévő munkatársaival – Szilágyi Istvánnal, Király Lászlóval, Karácsonyi Zsolttal és Papp Attila Zsolttal – a Látó főszerkesztő-helyettese, Szabó Róbert Csaba beszélgetett, majd a szerzők felolvastak műveikből.

Hat erdélyi városban (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad) mutatta be Magyar irodalom Erdélyben (1918–1944) című irodalomtörténeti munkáját Pomogáts Béla. A mű a Pallas–Akadémia könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Dragomán György és Szabó T. Anna volt a Korunk Akadémia vendége Kolozsváron, március 25-én. A Kolozsvár Társaság székhelyén megtartott találkozót követően a Iulius Mall bevásárlóközpont Cărtureşti könyvesboltjában bemutatták Dragomán György A fehér király című regényének román nyelvű fordítását (Regele alb, fordította Ildikó Gabos-Foarţă, Polirom, Iaşi, 2008).  A könyvet bemutatták: Dragomán György, Ildikó Gabos-Foarţă, Balázs Imre József, Mihai Mateiu és Rareş Moldovan.
Életének 82. évében elhunyt Bacsó Péter, Kossuth-díjas filmrendező és forgatókönyvíró. Bacsó Péter 1950-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1969-ben rendezte A tanú című, kultuszfilmmé vált alkotását, amely az 1981-es cannes-i filmfesztiválon is nagy sikert aratott. 1985-ben kapott Kossuth-díjat. A legutóbbi évekig dolgozott, 2005-ben forgatta le a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékát, és 2008-ban fejezte be utolsó filmjét, a Majdnem szűz címűt. Az idei, 40. Magyar Filmszemlén életműdíjjal tüntették ki.

Hírek
Átadták a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjait május 29-én Marosvásárhelyen. Irodalom kategóriában idén Farkas Wellmann Endre, Keszeg Anna, Király Zoltán, Láng Orsolya, Papp Attila Zsolt, Szenkovics Enikő, Szőcs Attila, Varga Melinda és Zsigmond Andrea pályázata részesült kedvező elbírálásban.

Június 4. és 8. között tartották a 80. Ünnepi Könyvhetet és a 8. Gyermekkönyv-napokat Magyarországon. A rendezvénysorozatot Lator László Kossuth-díjas költő nyitotta meg. A hagyományos budapesti helyszínek – a Vörösmarty tér, a Deák Ferenc és a Váci utca – mellett idén is számos vidéki városban rendeztek könyvheti programokat. Összesen 105 kiadó kínálta portékáit – 86 magyarországi és 19 határon túli –, köztük 356 könyvújdonságot. A Könyvhét alapítója, Supka Géza tiszteletére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egye-sülése a Kossuth Kiadóval közösen reprint kiadásban megjelentette az általa szerkesztett Literatura folyóirat 1929-es, első könyvheti különszámát.

A Magyar Írószövetség Ünnepi Könyvhetet megnyitó rendezvényén mutatták be a Pályatükrök – Húsz portré fiatal alkotókról című kötetet. Az eseményre június 3-án került sor Budapesten, az írószövetség klubjában. A Pályatükrök a Magyar Írószövetség negyven évnél fiatalabb alkotói közül húsz íróról, költőről – köztük erdélyi szerzőkről – szóló írások gyűjteménye, Bakos Zoltán fényképész fotóival.

Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője nyitotta meg a Könyvhetet június 4-én Balatonfüreden. Az író a továbbiakban a Jókai Napok díszvendége volt.

Dráma- és színháztörténeti tárgyú, nemzetközi konferenciát szervezett (Dráma)szövegek metamorfózisa. Kontaktustörténetek címmel az Interkulturali-THÉ Egyesület június 4. és 7. között a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen és az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. Az előbbi intézmények mellett a tanácskozásnak a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a kolozsvári Osztrák Könyv-tár és a német Thalia Germanica Ku-tatócsoport is társszervezője volt. A tanácskozásra, amelynek munkálatai magyar, német, angol, francia nyelven folytak, több európai országból érkeztek kutatók – Ausztria, Finnország, Franciaország, Horvátország, Lengyel-ország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szerbia, Szlovákia –, sőt volt egy brazíliai előadó is.

Bréda Ferenc, Karácsonyi Zsolt és Szántai János olvasott fel június 11-én a székelyudvarhelyi G. Pubban. Az est keretében fellépett a De La Funk zenekar.

A József Attila Kör (JAK) szerzői, Csehy Zoltán, Csobánka Zsuzsa és Király Levente tartottak felolvasóestet a Korunk Akadémia meghívására a kolozsvári Café Bulgakovban, június 12-én. A vendégekkel Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszélgetett.

Élő nyelv, élő irodalom – hagyomány és kihívások címmel rendezik meg augusztus 12-14. között a 37. Tokaji Írótábort. Az irodalmi estek, előadások mellett a résztvevők kirándulnak Széphalomra, felavatják Kazinczy Ferenc és Radnóti Miklós emléktábláját. Bemutatkoznak a Hitel, Forrás, Műút, Agria, A vörös postakocsi című folyóiratok.

Hírek
Kettős könyvbemutatót tartottak június 23-án a kolozsvári Insomnia kávéházban. A bemutatott kötetek: Egy zacskó cseresznye; Szabadulás a gettóból – mindkét könyv kortárs román költők írásait tartalmazó antológia, Balázs F. Attila fordításában. A könyveket ismertették: Benő Attila, Pavel Azap, Ion Cristofor és Mircea Petean.


A Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány Nagy László-konferenciát szervezett július 17-én, a költő iszkázi szülőházának udvarán. A rendezvény témája: Nagy László költészete, különös tekintettel nyelv, költői személyiség és közösségi léttudat kapcsolatának vizsgálatára. Az érdeklődők az irodalom létérdekű, közösségformáló elvét valló neves irodalomtörténészeket, költőket hallhattak az előadók között, vegyesen az idősebb és fiatalabb irodalmár nemzedékekből, Mezey Katalintól N. Pál Józsefen, Jánosi Zoltánon, Ködöböcz Gáboron át Papp Endréig, Pécsi Györgyiig, Csábi Domonkosig és másokig.
Kántor Lajos Hazatérő képek. Barcsaytól Vinczeffyig című kötetét mutatták be 2009. július 30-án a kolozsvári Gaudeamus Művészeti Könyvesboltban. A szerzővel kép és szöveg viszonyáról Székely Sebestyén György művészettörténész beszélgetett.


Claudio Magris olasz író kapja a Frankfurti Könyvvásár legmagasabb kitüntetését, jelentették be június 18-án. A Német Könyvkereskedők Béke Díját odaítélő zsűri Magris egyedülálló elkötelezettségét méltatta, amivel „a különböző kultúrák együttműködését és egymás mellett élését”  segíti elő. A hetvenesztendős Magris – akit évek óta  az irodalmi Nobel-díj egyik esélyeseként emlegetnek – legismertebb, magyarul is olvasható munkái a Duna és a Kisvilágok. Triesztben született, írásaiban gyakran foglalkozik Németország és Közép-Európa kulturális kérdéseivel. Szülővárosa egyetemén a német irodalom professzora, és a Corriere della Sera című lap publicistája. Az 1950-ben alapított és 25.000 euróval járó díjat a korábbi években Orhan Pamuk, Vaclav Havel, Assia Djebar, Esterházy Péter, Susan Sontag és Jürgen Habermas érdemelte ki. Magris a díjat október 19-én fogja átvenni a Könyvvásár keretében.


A Prima Primissima Alapítvány Kuratóriuma, valamint az Alapító mellett működő Társadalmi Tanácsadó Testület a Magyar Tudományos Aka-démia Felolvasó termében megtartott együttes ülésén megválasztotta a Prima Primissima Díj 2009. évi „prímáit”. Magyar irodalom kategóriában az idei jelöltek Ágh István költő, író, műfordító, Fejes Endre író és Lator László költő, műfordító, esztéta. A Prima Primissima Díjakat december 4-én, a magyar vállalkozók napja alkalmából rendezett gálaesten adják át. A primissima 50 ezer euró, a két prima 10 ezer euró díjazásban részesül. A magyar irodalom kategória eddigi primissimái: Csoóri Sándor, Esterházy Péter, Juhász Ferenc, Lázár Ervin, Szabó Magda és Tandori Dezső.

Hírek

Magunk gravamenje


A Helikon 14. számában megjelent Esterházy Péter esszéje, valamint Nicolae Manolescu laudációja az íróról, csak éppen arról nem szóltunk, mindez mely alkalomból. Tehát: június 12–15. között a Romániai Írók Szövetsége megtartotta nyolcadik Nemzetközi Irodalmi Konferenciáját Éjjel-nappal irodalom címmel a fekete-tengeri Neptun üdülőhelyen.
A rendezvénysorozat idei díszvendége a Kossuth-díjas Esterházy Péter volt, aki június 14-én Mangálián olvasta fel a Helikonban is közölt Közép-Európa mint seb, homály, hiba és reménytelenség című esszéjét. A konferencia záróünnepségén Esterházy Péter a külföldi írónak járó legrangosabb romániai elismerést, az Ovidius-díjat vehette át, az ünnepeltet Nicolae Manolescu, az Írószövetség elnöke méltatta.
Esterházy Péternek eddig hat könyve jelent meg román nyelven, a Hahn-Hahn grófnő pillantása és a Hrabal könyve című köteteit június elején mutatták be Bukarest legnagyobb könyvesboltjában, a Cărtureşti-ben. Mindkét kötetet, valamint a tavaly megjelent Harmonia caelestist és a Javított kiadást egyaránt Anamaria Pop fordította román nyelvre. Ezért a rendkívüli teljesítményért Anamaria Pop megkapta a Romániai Írók Szö-vetsége 2008-as műfordítói díját.


Hosszú betegeskedés után, augusztus 7-én elhunyt Cseh Tamás előadóművész, dalszerző, író. Halálát tüdőrák okozta. Cseh Tamás 1943-ban született Budapesten, de 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt. Elvégezte a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, majd az egri Tanítóképző Főiskolára és a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt. 1970 óta dolgozott Bereményi Géza íróval, filmrendezővel, aki dalainak szövegírója volt évtizedekig; alkotótársai voltak továbbá Csengey Dénes és Másik János. Legismertebb, Bereményivel közös lemezeik: Antoine és Désiré, Levél nővéremnek I-II., Fehér babák takarodója, Műcsarnok, Utóirat, Új dalok, A telihold dalai. 2001-ben, állandó szerzőtársával együtt, Kossuth-díjjal tüntették ki. Cseh Tamást augusztus 27-én helyezték végső nyugalomra Budapesten.
Hetvenhét éves korában, augusztus 9-én elhunyt Sulyok Vince költő, műfordító, történész. Ménfőcsanak szülötte az ’56-os forradalmat követő megtorlás elől emigrált. Pályafutását választott hazájában, Norvégiában teljesítette ki. Egyik legjelentősebb alkotása az a norvég nyelven írt kötet, amely több mint 700 oldalon mutatja be Magyarország történetét. Művét tankönyvként használják a skandináv országok egyetemein. Sulyok Vincét 1994-ben Bethlen Gábor-díjjal tüntették ki. 1975-ben megkapta Oslo város irodalmi díját, a norvég nyelvű Petőfi-válogatásáért. Temetése Oslóban volt augusztus 20-án.

Élő nyelv, élő irodalom – Hagyomány és kihívások címmel, augusztus 12. és 14. között tartották a 37. Tokaji Írótábort. A tábor résztvevői idén Kazinczy Ferencre is emlékeztek. Tokaj mellett alkalmi helyszíne is volt a rendezvénynek, ugyanis Kazinczy születésének 250. évfordulója alkalmából Széphalomban is vendégeskedtek a jelen levő írók, irodalmárok. A szakemberek a nyelv általános helyzetéről, sorsáról, megújításáról tanácskoztak.

Hírek
A relaxációs tanfolyamokon gyakran hangzik fel: képzeljen el egy szép tájat, vagyis: idézze fel emlékezetéből egy valós táj képét, hangulatát, varázslatos pillanatait. Mi magunk is millió dolgot idézünk fel a nap minden órájában különösebb felhívás nélkül. Felidézve ráhangolódunk a korábbi élményre, megnyugszunk, kikapcsoljuk magunkat a környező eseményekből, kimenekülünk a valóságból. A zene kiválóan alkalmas ilyen kirepülésre a megszokott mindennapokból. Ezért is hallgatjuk oly szívesen a felidézőzenéket. Brahms zenéje az egyik legtipikusabb a szép emlékeket felidéző muzsikák sorában.  Brahms maga is szívesen idéz fel szép muzsikát, legyen az Beethoven, Haydn vagy éppen Händel-részlet. Beethoven a IX. szimfónia utolsó tételének elején minden előző tétel kezdetét felidézi, hogy búcsút intve nekik a végső kép, az Örömóda dallama új világot teremtsen, új zenei univerzum üzenetét közvetítse számunkra. A barokk zene átiratai, élén Bach, nagyszerű Vivaldi-átirataival szintén felidéző gesztus szülöttei.
A modern kor régi  zeneműveket restauráló tendenciái is javarészt felidéző jellegűek, de van közöttük felélesztő, felébresztő, újjászületett értelmű és hatású zenei kísérlet is. Különösen régi hangszerek feltámasztása foglalkoztatja a muzsikus világot és ezekkel együtt a rajtuk megszólaló zenék tömege körül az érdeklődés előterébe. Soha zenetörténetünk évezrede alatt (a polifón zenére gondolunk) nem volt hasonló példa, legalábbis mennyiségét tekintve nem. Pedig a korai polifónikus zene bőven élt gregorián dallamidézetekkel, sőt más egyházi és világi dallamokat is szívesen idézett fel, mint a művek tartópilléreit vagy akár éppen mélybe ásott fundamentumát. Ezek nem voltak igazi felidézések, mert gyakran fel sem ismerhetők a szólamok gazdag televényében, mégis ott vannak; titkos energiaként hatnak. A későbbi századok zenéjét napjainkig jellemzi e titkos felidézések IGÉZETE. Ilyen igéző hangcsoport a BACH nevének melódiaolvasata. Amikor egyik modern zenéről értekező doktorandusom figyelmét felhívtam arra, hogy Penderecki Lukács-passiójában milyen gyakran és milyen sokféleképpen van jelen ez a hangzás-szimbólum, alig akarta elhinni, csak a részletes elemzés győzte meg.
A 19. század közepétől a 20. századon át máig a folklór felfedezése döntő fordulatot hozott Európa és a világ zenéjében. Kezdetben csak felidézték a népi zene világát, múzeumi tárgyként csodálták. Később MEGIDÉZTÉK a népzene szellemi világát is. A távolról csodált jelenségből élő valóság lett. A múlt század hetvenes éveinek folklór-reneszánsza már a népdalfeldolgozás műfaját sem fogadta el, a maga élő valóságában idézte meg a népzenét. Korszakalkotó fordulat állt be a zene-felidézések világában, és ez nemcsak a folklórra terjedt ki, de minden más zenére is. Régi gregorián dallamokat, középkori spanyol Mária-énekeket és még sok más hasonlót hallgathattunk meg kitűnő hangtechnikai kivitelezésben már a régi nagy fekete lemezek korában is. Azóta ez fantasztikus fejlődésen ment át, előadás és hangrögzítés terén egyaránt. Itt tartok a kezemben egy lemezt, amely nyolc művet (dallamot) tartalmaz, majdnem teljes zenei örökségét az antik görög kultúrának.
Néhány lelkes fiatal, talán amerikaiak, vállalkoztak az autentikus megszólaltatásra. Két Apolló himnusz, Pindarosz ódája, két Mesomedes himnusz, egy Homérosz dallam (a tartalomjegyzék szerint „possibly Homeric melody”), és végül egy Naphimnusz zárja a sort. Hajlandók vagyunk elhinni, hogy autentikus zenét hallunk, felidézés helyett, MEGIDÉZETT zenét. Számomra revelációként hatott. Hiszem, mások is így vannak vele, akik hallották ezt az érdekes felvételt. Először életemben kerültem közvetlen kapcsolatba egy, a zenetörténeti órák homályából elővillanó, kétezer év távolából felénk sugárzó igazi régi muzsikával. A legrégebbi dallamot, Pindárosz ódáját a tartalomjegyzék szerint Krisztus előtti 522–446 időközre teszik a közreadók. Hallgatom a félórányi muzsikát, ennyi jut el hozzám a csodálatos görög világ zenéjéből. Vajon mennyit őriz meg az emberiség kétezer év múlva a mi zenénkből?

Hírek
A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztőit látta vendégül október 14-én a kolozsvári Gaudeamus könyvesbolt. A LátóSzínpad kolozsvári rendezvényén felolvasott Kovács András Ferenc, Demény Péter, Vida Gábor, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba.

Palocsay Zsigmond emlékestet tartottak október 14-én a Kolozsvár Társaság székhelyén. A Költők városa rendezvénysorozat keretében Egyed Péter író, filozófus emlékezett az 1994-ben elhunyt költőre.

Kötő József Színjátszó személyek Erdélyben (1919–1940). Közhasznú esmeretek tára című könyvét mutatták be október 16-án Kolozsváron, az EMKE–Szabédi Emlékházban. A kötetet Dávid Gyula, a könyv szerkesztője ismertette.

Irodalmi Beetető Só keretében lépett fel Bálint Tamás, Muszka Sándor és Murányi Sándor Olivér október 6-án Szabadkán, október 7-én pedig Szegeden. A szerzőkkel Fried István irodalomtörténész beszélgetett.
Darvasi László Virágzabálók című nagyregénye nyerte el idén a Rotary Irodalmi Díjat (RID) és a vele járó hárommillió forintos jutalmat. A díjat október 9-én adták át ünnepélyes keretek között. Darvasi László a Korunk Akadémia meghívására Kolozsváron, október 20-án is felolvasott díjnyertes művéből. A házigazda szerepét Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője látta el.

Kihirdették a Déry Tibor-díj nyerteseinek nevét. Idén Vallasek Júlia Kolozsváron élő kritikus, Aczél Géza költő, Bozsik Péter író, szerkesztő, Kőrizs Imre költő és Péterfy Gergely író részesült a kitüntetésben

László Noémi volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vendége október 12-én. Az est apropóját a szerző Papírhajó című új verseskönyvének megjelenése szolgáltatta.

A Koinónia Kiadó felolvasóesten mutatta be öt, a közelmúltban megjelent könyvét október 22-én Kolozsváron, a Sapientia–EMTE Mátyás király utcai székházában. A bemutatott könyvek: Balázs Imre József Fogak nyoma című verseskötete, Selyem Zsuzsa publicisztikái Erdei politika címmel, Flann O’Brian ír származású író Úszikkétmadáron című regényparódiája és Máté Angi Mamó című,  felnőtteknek írott meseregénye, a gyerekek számára pedig Vida Gábor olvasott fel Nóé, az indián meg a dinók című történetéből.

Átadták az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) ez évi díjait, október 24-én, Székelyudvarhelyen. EMIA-díjat kapott Lászlóffy Csaba, Debüt-díjat Máté Angi, Hídverő-díjat pedig Bertha Zoltán. Az ünnepi műsort a Palló Imre művészeti líceum diákjai szolgáltatták. Köszöntőt mondott Balázs Imre József, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Pomogáts Béla és Zsidó Ferenc.

Cs. Szabó Lászlóra emlékeztek október 24-én a Kolozsvár Társaság székhelyén. Beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnöke. A Kolozsvár Galéri-ában dokumentumkiállítás nyílt ez alkalomból. .

Hírek
Tizenötödik alkalommal rendezték meg a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt november 5. és 7. között. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában 39 kiadó és könyvkereskedő, köztük 11 magyarországi állította ki könyvújdonságait. A könyvvásár keretében a Romániai Magyar Könyves Céh életműdíjjal tüntette ki Kányádi Sándort, valamint kiosztották a Szép Könyv 2009 díjakat is. Szépirodalom kategóriában Richard Wagner Ingóságok című, a csíkszeredai BookArt Kiadó által megjelentetett könyve kapta a szakmai elismerést. A legszebb gyermekkönyvnek Wass Albert A törpék és az óriás című kötete bizonyult a vásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában. A művészeti albumok kategóriában Banner Zoltán Gaál András-monográfiája kapta az elismerést. A könyvvásáron kísérőrendezvényként könyvbemutatókat, tárlatmegnyitókat tartottak, és köszöntötték Kányádi Sándort a Nemzeti Színház nagytermében.

Irodalmi Pincefesztivált tartottak november 5. és 7. között a kolozsvári Bulgakov Caféban. A rendezvénysorozat apropóját a François Bréda Irodalmi Pince felavatása szolgáltatta. A fesztivált Kelemen Hunor Széltangó-redivivus című irodalmi estje nyitotta meg, a költővel Sántha Attila beszélgetett. A pincefesztiválon – amelyet komolyzenei koncert is színesített – bemutatták az Erdélyi Híradó Kiadó legfrissebb könyveit: Farkas Wellmann Endre Lucius Domitius lázbeszéde, Varga Melinda 6van9, Pethő Lorand Koponyahajó, Dobai Bálint Megfáztam egy temetésen, Ármos Lóránd Apám a Holdig és László Noémi Papírhajó című köteteit.

Szilágyi István írót, a Helikon főszerkesztőjét Alföld-díjjal tüntették ki a november 5-7. között megrendezett Debreceni Irodalmi Napok keretében. Alföld-díjat kapott továbbá Gömöri György költő, műfordító és Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus.

Bodor Ádám író, a Sinistra körzet és más jelentős művek szerzője volt az Interkulturali-THÉ egyesület meghívottja november 6-án, a kolozsvári BBTE bölcsészkarán.

Mózes Attila volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör meghívottja november 16-án. A szerzővel Karácsonyi Zsolt beszélgetett.

Nagy Koppány Zsolttal találkozhattak az érdeklődők a Magyar Írószövetség Csikófogat rendezvénysorozatának keretében, november 4-én, Budapesten, az írószövetség székházában. A szerzőt Dobás Kata mutatta be, az est moderátora Erős Kinga volt.

Hetvenkilenc éves korában, november 11-én elhunyt Tüskés Tibor irodalomtörténész, szerkesztő.  Balatonszántódon született 1930. június 30-án. 1959-1964 között a Jelenkor főszerkesztője. Könyvsorozatokat gondozott, kiterjedt irodalmi levelezést folytatott, a rendszerváltás után a Somogy című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott. Munkáját számos díjjal ismerték el, többek közöttJózsef Attila- és Arany János-díjjal.

Kőrösi Zoltán próza- és drámaíró, a litera.hu internetes portál főszerkesztője volt a Várad folyóirat Törzsasztal-sorozatának vendége november 13-án, Nagyváradon.

Hírek
Az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy 2009. december 5-én könyvbemutatót szervezett Kolozsváron: az Amikor fordul az ezred című könyvről Szőcs Gézával Farkas Wellmann Endre beszélgetett a Bulgakov kávéházban.
 
A Korunk Akadémia meghívására Kolozsváron olvasott fel Balla Zsófia, 2009. december 9-én. A költőnővel Balázs Imre József és Demény Péter beszélgetett.

Múlt év december 12-én átadták az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és az Irodalmi Jelen díjait Aradon. Az E-MIL debütdíját 2009-ben Dobai Bálint kapta, a Méhes György Nagydíjat Kuszálik Péter vehette át. Az Irodalmi Jelen díjában részesült Danyi Zoltán (próza), Gömöri György (vers) és Jász Attila (esszé).

Átadták a Látó 2009-es nívódíjait december 12-én Marosvásárhelyen. Az idén László Noémi (vers), Máté Angi (debüt), Romhányi Török Gábor (esszé) és Varga Illés (próza) vehette át a Batsányi-emlékplakettet és a díjjal járó pénzjutalmat. Laudációt mondott: Demény Péter, Láng Zsolt, Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor.

Kettős könyvbemutatónak adott otthont a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör 2009. december 14-én. Bemutatták Merényi Krisztián Fuldokló szűz című novelláskötetét, a szerzővel Karácsonyi Zsolt beszélgetett. Ezt követően Bréda Ferenc Apolló Apológiái című könyve került terítékre, a házigazda Boros Lóránd volt.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 2009. december 18-án adta át jubileumi emlékérmeit Kolozsváron. Az EME könyvbemutatóval egybekötött könyvvásárt is tartott az egyesület székházában, ahol bemutatták az EME frissen megjelent köteteit. Jubileumi kiadványok:
Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): Hivatás és tudomány: az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiemelkedő személyiségei; Újvári Mária (szerk.): Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványainak bibliográfiája 1859-2008; Sipos Gábor (szerk.): Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményei. Konferenciakötet: Gábor Csilla, Luffy Katalin, Sipos Gábor (szerk.): Erdély reneszánsza I-II. A köteteket bemutatták: Korondi Ágnes, Kovács Kiss Gyöngy, Sipos Gábor.
Kettős könyvbemutatót tartott az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány 2009. december 29-én a székelyudvarhelyi G. Café-ban. Az esten Király Zoltán költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke és György Attila  író, a Székelyföld folyóirat szerkesztője legújabb köteteikből (Férfifiók, illetve Hajós a kikötőben) olvastak fel. A szerzőkkel Murányi Sándor Olivér író beszélgetett.

Fejes Endre lett a 2009-es év Prima Primissima díjasa irodalom kategóriában. A két Prima-díjas Ágh István és Lator László.

Az Elérhetetlen Föld című antológia megjelenésének negyvenedik évfordulója alkalmából Bethlen Gábor-díjat adtak át tavaly december 9-én, a budapesti Uránia Filmszínházban az antológia szerzőinek. A Kilencek néven ismert költőcsoport tagjai: Győri László, Kiss Benedek, Konczek József, Kovács István, Mezey Katalin, Oláh János, Péntek (Molnár) Imre, Utassy József és Rózsa Endre (1941-1995).

Hírek
Az Előretolt Helyőrség létrejöttének tizenötödik évfordulója alkalmából Vidám irodalmi, sport- és gasztronómiai fesztivált rendeztek január 29−31. között a kolozsvári Café Bulgakovban. Az ünnepélyes megnyitón többek között François Bréda és Orbán János Dénes „fennkölt beszélyei” hangzottak el. Az első nap könyvbemutatói: Lövétei Lázár László: Árkádia-féle (a szerzővel Fekete Vince beszélgetett); György Attila: Hajós a kikötőben (Sántha Attila beszélgetett a szerzővel); Bakos Zoltán: A helyes asszonytartás (a szerző beszélgetőtársai: Orbán János Dénes, Szálinger Balázs, György Attila, Kovács Ferencz). Január 30-án: Breuer-Orbán Károly ultra-triatlonistával Márkus András beszélgetett, amit Molnár Vilmos felolvasódélutánja és újabb könyvbemutatók követtek: Fekete Vince: Piros autó lábnyomai a hóban (beszélgetőtárs: Lövétei Lázár László); Király Zoltán: Férfifiók (beszélgetőtárs: Farkas Wellmann Endre). A könyvbemutatók után Szálinger Balázs 10 éves szerzői jubileuma következett. A „zalai bőregeret” kollégái, barátai „gyalázták”. Január 31-én zajlott Murányi Tóni A libapásztor srác című kötetének zenés könyvbemutatója (házigazda: László Noémi), valamint a Székely Gála, Muszka Sándor, Orbán János Dénes és Sántha Attila részvételével. A gasztronómiai aláfestést Székely József Attila biztosította.

Nyolcvannyolc éves korában, január 16-án elhunyt Fekete Gyula  író, szociográfus, újságíró, a Magyar Írószövetség örökös tagja. Fekete Gyula 1922-ben született Mezőkeresztesen, 1942-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági karának hallgatója volt. 1956-ban a Magyar Írószövetség prózai szakosztályának titkára lett; decemberben letartóztatták, 1957-ben szabadult. 1965-ben a Budapest című folyóirat szerkesztője lett. 1966-ban kezdte Egy korty tenger című rádiós sorozatát. A nyolcvanas években a Magyar Írószövetség alelnöke volt, 1988-ban a Hitel szerkesztőségének munkatársa lett. 2004 óta a Százak Tanácsa közhasznú egyesület alapító-elnöke. Háromszor kapott József Attila-díjat, 1991-ben 1956-os Emlékéremmel, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2009-ben Prima-díjjal tüntették ki.
A Korunk Akadémia meghívására januárban Kolozsváron olvasott fel Bartis Attila és Kemény István. A két író először január 12-én, a Kolozsvár Társaság székházában találkozott a közönséggel, a házigazda Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője volt. Másnap, január 13-án a Cărtureşti könyvesboltban rendeztek beszélgetést és felolvasást Bartis és Kemény román nyelven megjelent műveiből (Bartis Attila: Tihna, Plimbarea; Kemény István: versek Paul Drumaru Transland című antológiájából). A szerzőkkel Balázs Imre József, Mihai Mateiu és Marius Tabacu beszélgetett.

Szó és szaxofon címmel négy erdélyi helyszínen tartott előadóestet Esterházy Péter író és Dés László zenész januárban, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében. Esterházyval és Déssel január 19-én Marosvásárhelyen, január 20-án Csíkszeredában, január 21-én Kézdivásárhelyen, január 22-én pedig Sepsiszentgyörgyön találkozhatott a közönség.

Hírek
Január 27-én, 91 éves korában elhunyt Jerome David Salinger, a modern amerikai irodalom kiemelkedő alakja, a Zabhegyező című világhírű regény írója. A Zabhegyező 1951-ben jelent meg, és rövid időn belül kultikus művé vált, különösen a fiatalok körében, bár szabados, gyakran cinikus és vulgáris nyelvezete miatt több országban és amerikai szövetségi államban is betiltották. A zsidó és ír katolikus szülőktől származó író több mint fél évszázada elzárkózva élt Cornish városka egy kicsiny házában, visszautasította az interjúkat és a közszereplést. Írói karrierje során Salinger kevés művet alkotott, csak néhány regénye és elbeszéléskötete jelent meg, köztük a Kilenc történet (1953), a Franny és Zooey (1961), a Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás (1963) című kisregény.

Január 30-án elhunyt Ferencz Zsuzsan-na író, újságíró, tévés, rádiós. 1947-ben született Kolozsváron. 1969 óta több kötete is megjelent (regények, elbeszélések, novellák), valamint számos fordítása németből és románból.

Az értelmiség mai helyzetéről, szereplehetőségeiről, értelmiség és politika viszonyáról beszélgetett Szőcs Géza és Egyed Péter Kolozsváron. Az Írástudók árulása? című, Demeter Szilárd által vezetett beszélgetést február 15-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) előadótermében szervezték meg.

Kántor László erdélyi magyar írókról készített, Túlélő képek (1989-2009) című fotóalbumát – amelyben a fényképeken szereplő alkotók szövegei is megtalálhatók – mutatták be február 22-én a Kolozsvár Társaság székhelyén. A műsorban közreműködött Bíró József színművész, a beszélgetést Demény Péter moderálta.

Sánta Ferenc munkásságáról tartott előadást Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke február 22-én a kolozsvári Reményik Sándor Galériában, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely meghívására.

Varga Melinda A kék tempó című verseskötetét mutatták be a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör február 22-i ülésén. A szerzővel Papp Attila Zsolt beszélgetett.

A Széfeddin Sefket Filmklub első estjére került sor február 25-én a kolozsvári Bulgakov kávézóban. Széfeddin  Sefket beyről, a Kolozsváron született magyar, török és egyiptomi filmnagyságról Bréda Ferenc tartott előadást. Az induló forgatókönyírói műhely tervét bemutatta Felméri Cecília. Levetítették a Kalotaszegi madonnát (1943), Rodriguez Endre és Széfeddin Sefket filmjét.

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapít-vány első alkalommal mutatott be könyvet napköziben. Nagyálmos Ildikó Panna első könyve című munkáját február 26-án a székelyudvarhelyi Csillagvár napközi otthonban mutatta be Orbán Ferenc hegedűs és Murányi Sándor Olivér író. Az esemény házigazdája Jakacs Gyöngyi óvónő és Lőrincz  György író, az EMIA elnöke volt.

A Korunk Akadémia meghívására, március 3-án Kolozsváron olvasott fel Spiró György, a Fogság című regény szerzője. Az est házigazdája Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője volt.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) szervezésében március 4-én Bukarestben lépett fel László Noémi, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán és Papp Attila Zsolt. A szerzők román nyelven olvastak fel műveikből. A meghívottakkal Răzvan Ţupa költő beszélgetett.

Hírek
Az idei március 15-e alkalmából is kiosztották – más rangos állami kitüntetések mellett – a Kossuth- és József Attila-díjakat. Az írók és költők közül Kossuth-díjban részesült Kovács András Ferenc költő, a marosvásárhelyi Látó főszerkesztője, valamint Rakovszky Zsuzsa és Lengyel Péter. József Attila-díjjal jutalmaztak több erdélyi – vagy erdélyi kötődésű – szerzőt is: László Noémit, Fekete Vincét, Bogdán Lászlót és Szálinger Balázst. További József Attila-díjasok: Balázs Attila, Benedek Szabolcs, Cserna-Szabó András, Dobozi Eszter, Erdős Virág, Kiss Csaba, Marék Veronika, M. Nagy Miklós, Tatár Sándor. Kézdi Imolát, a Kolozsvári Állami Ma-gyar Színház színművészét Jászai Mari-díjal tüntették ki.

Kolozsváron olvasott fel Spiró György, a Fogság című regény szerzője a Korunk Akadémia meghívására. Az írói estet március 3-án tartották a Kolozsvár Társaság székhelyén, a házigazda Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője volt. Szintén a Korunk Akadémia meghívására tartott irodalmi estet Kolozsváron Csaplár Vilmos, az Igazságos Kádár János és Hitler lánya című regények szerzője március 22-én.

Kizárólag hölgyekből álló közönség előtt tartottak szerelmes irodalmi estet a kolozsvári Bulgakov kávéházban március 8-án. Felolvastak: Bréda Ferenc, Gáll Attila, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, Márkus András, Márkus Barbarossa János, Orbán János Dénes, Papp Attila Zsolt, Szálinger Balázs és Székely Örs.

A Thoreau unokája (Nepotu’ lui Thoreau) irodalmi rendezvénysorozat keretében Karácsonyi Zsolt tartott román nyelvű bemutatkozó estet a kolozsvári Insomnia kávéházban március 17-én. A költővel Valentin Derevlean beszélgetett.

Több erdélyi helységben is bemutatkozott a közönségnek a szlovéniai, lendvai Muratáj folyóirat: Bence Lajos költő, író, Halász Albert néprajzkutató és Patyi Zoltán, a muravidéki (Szlovénia) Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa vettek részt a találkozókon. Marosvásárhelyen március 23-án a Bernády Házban, Kolozsváron március 24-én a Bulgakov kávéházban, Szilágycsehben március 25-én a Magyar Házban találkozhattak velük az érdeklődők. A beszélgetést Marosvásárhelyen Nagy Miklós Kund újságíró, a Népújság főszerkesztője, Kolozsváron és Szilágycsehben pedig Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon szerkesztője vezette.

A 100 éve született Faludy György emlékének ajánlják az április 12-16. között megszervezendő irodalmi fesztivált Gyergyóalfaluban. A rendezvénysorozatot az Antropocentrum Egyesület szervezi. A nyitónapon száz diák mondja el egyszerre Faludy György Haláltánc-ballada című költeményét, majd Fekete Vince költő, György Attila és Molnár Vilmos írók, a Székelyföld kulturális havilap szerkesztői találkoznak az olvasókkal. A diákokat célzó többnapos vetélkedők, zenés estek mellett Farkas Kinga főszerkesztő és csapata által bemutatkozik a Cimbora gyereklap; előadást tart Orbán János Dénes költő, író; Micsoda útjai voltak címmel Cseh Tamás-emlékestet tart Orbán Ferenc, Lőfi Gellért és Kerezsi Csongor, a fesztiválzárást pedig Murányi Tóni és Zenekara koncertje teszi emlékezetessé.

Hírek

Tíz erdélyi városba látogatott el a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum „nyelvbusza” április 12. és május 9. között. A Nyelvet öltünk! című mozgókiállítás Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Szé-kelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Brassóban és Déván mutatkozott be az érdeklődőknek. A mozgótárlat 2009-ben a Magyar Nyelv Éve tiszteletére, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából jött létre. A buszos kiállítás írott, vizuális és hanganyagok formájában kalauzolja végig a nyelvi utazót a nyelvi változásokon, újításokon át napjaink nyelvezetéig. A busz eddig tizenhatezer kilométert tett meg, már járt Szlovákia, Szlovénia és a Vajdaság magyarlakta területein is.

A világválság lelke. Korunk metafizikai helyzetéről címmel tartott előadást Czakó Gábor író április 14-én, Kolozsváron.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idén 125 éves. Ennek alkalmából tartották az egyesület ünnepélyes díjátadó gáláját április 17-én, a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében. A zenei előadásokkal színesített gálaműsor keretében átadták az EMKE díjait és díszokleveleit.

A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör április 19-i meghívottja Szálinger Balázs volt. A szerzővel Orbán János Dénes beszélgetett.

Megnyílt a XVII. Budapesti Nem-zetközi Könyvfesztivál április 22-én. A fesztivál idei díszvendég országa Izrael, a Budapest Nagydíjat Amos Oz izraeli író vehette át. A díszvendég íróval a megnyitón Váradi Júlia beszélgetett.

Erdélyi körúton vett részt a kárpátaljai Együtt című irodalmi, kulturális és művészeti folyóirat. A lapot az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Közép-erdélyi Magyar Művelődési In-tézete által április 20-22. között szervezett Irodalmi karaván keretein belül mutatták be. A meghívottak a kárpátaljai Együtt folyóirat alkotó közösségének tagjai, Vári Fábián László költő, néprajzkutató, és Zubánics László közíró, lapszerkesztő voltak. A szerzőkkel Szilágysomlyón, április 20-án, illetve Kolozsváron, április 22-én Karácsonyi Zsolt, Marosvásárhelyen, április 21-én pedig Gálfalvi György beszélgetett.

A Magyar Írószövetség és a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó közös szervezésében bemutatták Árkossy István grafikusművész és Bágyoni Szabó István költő Világ árnya, világ fénye című beszélgetőkönyvét április 22-én Budapesten.

Átadták a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjait április 23-án, Ko-lozsváron. Az irodalom kategória idei díjazottai: Bakcsi Botond, Bonczidai Éva, Dimény Lóránt, Horváth Előd Benjámin, Kovács Adél-Evelin, Potozky László, Szabó Róbert Csaba, Vallasek Júlia, Vári Csaba.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) által szervezett Textológiai szemináriumsorozat keretében április 16–17-én Hász-Fehér Katalin irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem tanára, április 23-24-én pedig Debreczeni Attila irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese tartott előadást Kolozsváron.


    Összeállította MÓZES ATTILA

Hírek
A Helikon húszéves évfordulója alkalmából folyóiratunk szerkesztősége jubileumi irodalmi estet tartott május 7-én, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) tanácstermében, Kolozsváron. Nyitóelőadásában Szilágyi István főszerkesztő a lap elmúlt húsz esztendejének legfontosabb mozzanatait elevenítette fel, a lapelőd Utunk életében is gyökeres változást hozó forradalmi eseményektől a Serény Múmia melléklet indításáig. Ezt követően a Helikon jelenlegi és egykori szerkesztői, a lap barátai – Egyed Emese, Molnos Lajos, Király László, Fekete Vince, Szálinger Balázs, Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt – olvasták fel verseiket. Lászlóffy Aladár költeményeit Rekita Rozália tolmácsolta a szép számban összegyűlt közönségnek. A gálaestet Terényi Ede zenei etűdjei színesítették.

Háy János íróval, költővel találkozhattak a színház- és irodalombarátok április 29-én a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A kortárs magyar drámaírás egyik legfontosabb képviselőjével Karácsonyi Zsolt beszélgetett.
Lakatos Mihály volt a Széfeddin Sefket filmklub vendége május 8-án, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. Az írót Felméri Cecília és Lakatos Róbert kérdezte filmről és színházról. Bemutatták Ioan Groşan Vaslui megye a NATO-ra gyúr című könyvét is, amelyet Lakatos Mihály fordított magyarra. Groşan és Lakatos május 10-én a székelyudvarhelyi G. Caféban találkozott az érdeklődőkkel.

Tizenkilencedik alkalommal rendezték meg Kolozsváron a Szabédi Napokat, május 7–9. között. A rendezvénysorozatot Kántor Lajos irodalomtörténész nyitotta meg, a résztvevők megkoszorúzták az író emlékházát és házsongárdi sírját; Gondolat-kísérletek Szabédi életművében címmel pedig konferenciát tartottak az író emlékére.
 
Lovász Krisztina Adélka szerint című prózakötetét mutatták be a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör május 17-i ülésén. A szerzővel Zsigmond Adél beszélgetett.

A Szépírók Társasága, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy szervezésében Cserna Szabó András, Darida Benedek és László Noémi olvasott fel május 22-én, Kolozsváron. A szerzőkkel Szálinger Balázs beszélgetett, a házigazda Orbán János Dénes volt.

A román kulturális érdemrend legmagasabb, parancsnoki fokozatát ítélte oda Traian Băsescu román államfő Esterházy Péter Kossuth-díjas magyar írónak, 60. születésnapja alkalmából. Az indoklásban szerepel, hogy a megtisztelő díj „Európa egyik legnagyobb, nemzetközi szinten is elismert, sok nyelvre lefordított irodalmi munkásságáért, a közép- és kelet-európai térség problémáinak irodalmi szintű feldolgozásáért” jár a magyar írónak. Esterházy Péter a  Bukaresti Könyvfesztivál idején, június elején vette át az érdemrendet. Esterházynak nyolc könyve jelent meg román nyelven: A szív segédigéi, az Egy nő, a Kis magyar pornográfia, a Harmonia caelestis, a Javított kiadás, a Hrabal könyve, a Hahn-Hahn grófnő pillantása, valamint két dráma – a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok és a Harminchárom változat Haydn-koponyára – egy kötetben.

Hírek
Nyolcvanegyedik alkalommal rendezték meg az Ünnepi Könyvhetet Budapesten és számos vidéki városban, június 3. és 7. között. A Könyvhét központi helyszínén, a budapesti Vörösmarty téren 152 pavilon, mintegy 250 hazai és határon túli kiadó, 400 könyvújdonság és csaknem ezer dedikálás várta a könyvbarátokat. Ezzel párhuzamosan kilencedik alkalommal szervezték meg a Gyermekkönyvnapokat, melynek keretében bábelőadások, színdarabok, mesefelolvasások, író-olvasó találkozók várták az érdeklődőket. Az idei Könyvhéten több erdélyi, romániai magyar kiadó – a Mentor, a Pallas-Akadémia, a Komp-Press, a Kriterion, a Bookart, az Irodalmi Jelen vagy az Erdélyi Híradó – is jelen volt legfrissebb kiadványaival és szerzőivel. A magyar könyv ünnepét Supka Géza álmodta meg 1927-ben, és 1929 óta – Európában egyedülálló módon – minden évben megrendezték (egyetlen kivétel az 1957-es év volt).

A Romániai Írók Szövetsége Kolozs megyei fiókja június 15-én átadta a 2009-ben megjelent, kiemelkedő lírai, prózai és műfordítói alkotásokért odaítélt huszonnégy díjat. A zsűri idén több mint száz kötetből választotta ki a legsikerültebbeket. Először történt meg, hogy minden díjat valamely jeles irodalmi személyiségről nevezzenek el. Az ünnepeltek között öt magyar író vehetett át oklevelet és borítékot. Opera Omnia-díjat kapott Gaal György, akinek az esetében ez egyben az életműdíj szerepét is betölti. Egyed Emese a Szabadító versek című verseskötetéért Dsida Jenő-díjban részesült, Bréda Ferenc az Apolló apologiája című munkájáért Bretter György-díjat kapott, Balázs Imre József Lászlóffy Aladár-díjat, Király Zoltán pedig Páskándi Géza-díjat mondhat magáénak. A díjak közül négyet Pászkány Árpád Zoltán támogatott.

Karácsonyi Zsolt Igazi nyár című új verseskönyve került terítékre a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör június 21-i ülésén. A kötetet és a szerzőt Bréda Ferenc méltatta. Karácsonyi Zsolt könyvét június 24-én a Magyar Írószövetség budapesti székházában is bemutatták. A költővel ott Király Farkas beszélgetett.
Évadzáró irodalmi fesztivált tartott a kolozsvári Bulgakov kávézó & Macskaház. A június 24-27. között megrendezett Dihorfeszt keretében bemutatták Demeter Szilárd Lüdércnyomás, László Noémi Feketeleves, Márkus András Ki lesz a barna lányban? (valamint az előkészületben lévő Paraszttartók kézikönyve), Muszka Sándor Múzsák, trágyás szekérrel, Király László Akasztóhegy és Mózes Attila Zsibvásár című új köteteit. Az érdeklődők részt vehettek Muszka Sándor „székely irodalmi stand up comedy”-jén, és fellépett a Duhaj Banda, valamint a Magyarpalatkai Cigányzenekar. Levetítették – Erdélyben először – a kommunista tömeggyilkos Biszku Béláról szóló, Bűn és büntetlenség című, nagy vihart kavart dokumentumfilmet; a premieren jelenlévő alkotókkal, Skrabski Fruzsinával és Novák Tamással Szálinger Balázs beszélgetett. Barátai, kollégái pedig rendhagyó összeállítással köszöntötték a 35 éves Farkas Wellmann Endrét. A fesztivál a Kalapos Jazz Band Énekelt versek című műsorával ért véget.

Hírek
Kihirdette forgatókönyvírói versenyének díjazottait a kolozsvári Széfeddin Sefket Filmklub. A pályázatra összesen 34 forgatókönyv érkezett be (ebből 16 kisjátékfilm, 1 animációs film, 15 nagyjátékfilm, 2 sorozatfilm). A díjazottak – nagyjátékfilm forgatókönyv: 1. díj: Hatházi András – A kapu; 2. díj: Oláh Badi Levente – Húsvét; 3. díj: Hermann Endre – Félnóta. Kisjátékfilm forgatókönyv: 1. díj: Bács Ildikó – Ajándék; 2. díj: Nyíri Kovács István – Műszaki hiba; 3. díj: Tötszegi Szilárd – In memoriam. Dicséret: László József – A gödör. Animációs film forgatókönyv különdíj: Szakáts István – Google Earth. A nyertes kisjátékfilm forgatókönyv megfilmesítésének költségeit a szervezők további pályázatok útján biztosítják, a fődíjas nagyjátékfilm forgatókönyvét nevezik a Magyar Forgatókönyvíró Börzén. A díjakat az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) gálaestjén adják át.

Sokágú síp – A magyar irodalom égtájai címmel rendezik meg az idei írótábort Tokajban, immár 38. alkalommal, 2010. augusztus 11. és 13. között. A tanácskozás házigazdái a határon túl élő és alkotó magyar írók, a magyar irodalom képviselői a környező országokból és a nagyvilágból, akik azokat a műveket, életpályákat, folyamatokat értelmezik, amelyek a magyar irodalom egészének szerves részei, figyelemreméltó értékei. Az elmúlt évtizedek és a jelen eredményeit, szorongató gondjait és közös feladatait áttekinteni és megfogalmazni törekednek az idei Tokaji Írótábor előadásai és a munkacsoportokban folytatott beszélgetések és viták.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány közös szervezésében 2010. szeptember 9-12. között kerül sor az E-MIL IX. Írótáborának keretében a Kárpát-medencei magyar irodalmi folyóiratok találkozójára Árkoson. A találkozó lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a Közép-Kelet- Európában működő, magyar nyelvű irodalmi lapok szerkesztői, szerzői, kiadói a lapkiadással, szerkesztéssel, finanszírozással együtt járó gondokat és tapasztalatokat egymással megosszák. Tervezett meghívottak: Opus, Bárka, Híd, Helikon, Korunk, Székelyföld, Látó, Kortárs, Együtt, Parnasszus, Magyar Napló, Irodalmi Jelen, Szépirodalmi Figyelő, Kalligram, Új Könyvpiac, Prae.

Idén is odaítélik a Prima Primissima Díjakat Magyarországon, tíz kategóriában (irodalom, színház- és filmművészet, képzőművészet, tudomány, oktatás és köznevelés, építészet és építőművészet, sajtó, népművészet és közművelődés, zeneművészet, sport). A magyar irodalom kategóriában Czakó Gábor Csaba prózaírót, Gergely Ágnes írót, költőt és Moldova György írót jelölte a Prima Primissima Alapítvány kuratóriuma. A Demján Sándor által alapított Prima Primissima Díjakat idén december 3-án, a magyar vállalkozók napja alkalmából rendezett gálaesten adják át. Az ősz folyamán átadják a területi Prima-díjakat, és idén is odaítélik, immár negyedik alkalommal, hat kategóriában – tudomány, sport, oktatás, építészet, zene, sajtó – a Junior Prima Díjat. A tíz primissima 50 ezer euró, míg a primák 10 ezer euró díjazásban részesülnek.

Hírek
Tragikus hirtelenséggel elhunyt Jancsó Noémi. A fiatal költő- és írónő 1988-ban született Kolozsváron. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem klasszika-filológia és angol szakos diákja volt. Első, szépirodalmi műveket (novellákat és verseket) tartalmazó kötete, az Emotikon a legnagyobb feltűnést keltő induló szerzőnek járó Méhes György Debütdíjat kapta az Erdélyi Magyar Írók Ligájától. Egy éven át a Bretter György Irodalmi Kör elnöke volt. 2010. július 25-én kerékpárját tolta át a zebrán, amikor egy autó halálra gázolta. Jancsó Noémit július 30-án helyezték örök nyugalomra a kolozsvári Házsongárdi temetőben.


Augusztus 27-én elhunyt Utassy József; a Kossuth-díjas költőt 69 éves korában Zalaegerszegen érte a halál. Utassy 1941. március 23-án született Ózdon, 1969-ben egyike volt a Kilencek nevű költőcsoport alapítóinak. Betegsége 1974 óta akadályozta a munkában, ennek ellenére megkerülhetetlen lírai életművet hozott létre. 2005-től élt a Zala megyei Rédicsen, ahol súlyos betegségéből felépülve még öt éven át alkotott. Ebben az időszakban két önálló kötete jelent meg, Farkasordító és Ezüst rablánc címmel, utóbbi az idei ünnepi könyvhétre. Munkásságáért 1978-ban József Attila-díjjal, 1989-ben és 1996-ban Déry Tibor-jutalommal, 2001-ben Balassi emlékkarddal és babérkoszorúval, 2008-ban Kossuth-díjjal, tavaly pedig Bethlen Gábor-díjjal ismerték el, utóbbit a Kilencek költői csoport tagjaként. 2001-ben az Év könyve díjat vehette át, 2002-től pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.


Karácsonyi Zsolt költőt, műfordítót, a Helikon főszerkesztő-helyettesét tüntették ki az idei gyergyószárhegyi írótábor résztvevői a Csiki László-díjjal. A díjat két évvel ezelőtt alapították az erdélyi magyar irodalom sokoldalú írójának emlékére, akinek halálhíre éppen a táborozás idején érkezett. Az idei kitüntetett egy Csiki László portréját ábrázoló plakettet, illetve ezer eurós pénzjutalmat vehetett át. A Hargita Megyei Tanács és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében zajló írótáborban bemutatkozott az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy, valamint – Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter részvételével – áttekintették az erdélyi magyar könyvkiadás helyzetét és a támogatások kérdését is.


Szálinger Balázs jelenleg Kolozsváron élő költő vehette át a Salvatore Quasimodo Emlékdíjat a Nobel-díjas olasz lírikus nevével fémjelzett balatonfüredi költőverseny szeptember 4-i díjkiosztó gálaestjén; a szerző a Halott porokból mindenféle úrnő című versével nyerte el a fődíjat 300 pályázó közül. A 32 éves, József Attila-díjas költőnek a fődíjat Mezey Katalin költő, a Salvatore Quasimodo Alapítvány Kuratóriumának elnöke adta át. A 18. alkalommal megrendezett nemzetközi költőverseny különdíját Kabdebó Tamás kapta, Róma-amor című verséért, tizenketten pedig oklevelet vehettek át. A Bertha Bulcsú-díjat – az irodalmi publicisztika meghívásos pályázatán – Balogh Elemér, Bartusz-Dobosi László, Kemény Tamás, Kristóf Attila és Majoros Sándor kapta meg.

Hírek
A Kárpát-medencei magyar irodalmi folyóiratok találkozója jegyében szervezte meg idei, kilencedik írótáborát az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a háromszéki Árkoson, szeptember 9. és 12. között. A tábor nyitányaként bemutatkozott a Bárka, Együtt, Helikon, Hitel, Irodalmi Jelen, Kortárs, Korunk, Magyar Napló, Opus, Szőrös Kő, Sikoly, Székelyföld, Szépirodalmi Figyelő, Új Könyvpiac című folyóirat. „Vak dióként dióba zárva lenni” mottóval Pécsi György tartott előadást az irodalmi folyóiratok helyéről, szerepéről a szellemi folyamatokban (az előadás szövege lapunk aktuális lapszámában olvasható). Lakatos Mihály a magyar irodalom külföldi népszerűsítésének lehetőségeiről beszélt, Erős Kinga és Szentmártoni János pedig Mit eszik a templom egere? címmel vázolta fel a folyóiratok támogatási rendszerét. Pécsi Györgyi, Elek Tibor és Lövétei Lázár László Kányádi Sándor életművéről beszélgetett. Az E-MIL árkosi írótáborának társszervezője a Magyar Írószövetség és a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány volt.
Markó Béla Tulajdonképpen minden című szonettkötetét mutatták be a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiójában, szeptember 16-án. Az esten részt vett Hajdú Áron, a könyvet publikáló Bookart kiadó igazgatója is. Markóval Tompa Gábor, Visky András és Láng Zsolt beszélgetett. Közreműködtek Salat Lehel, Tordai Tekla és Skovrán Tünde színművészek, valamint – zenei aláfestéssel – Szép Gy. Bálint és Szőcs Márton.

Száz éve született Faludy György – ennek alkalmából a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum egésznapos rendezvénysorozatot szervezett szeptember 22-én a költő, író, műfordító, publicista tiszteletére. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartott megemlékezést követően Faludy György költészetéről, hatásáról, jelentőségéről beszélgetett a PIM-ben Szőcs Géza költő, kulturális államtitkár, Füzi László irodalomtörténész, Csehy Zoltán költő, irodalomtörténész és Papp Attila Zsolt költő, a Helikon szerkesztője, Blénesi Éva irodalomtörténész, a legújabb Faludy-monográfia szerzőjének moderálásával. Az érdeklődők megtekinthették az „Olvass, bolyongj, szeress...” című Faludy-kiállítást, illetve Horváth Orsolya Vigasz című tér- és hanginstallációját. Makk Károly filmrendező és Konrád György író részvételével mutatták be a Szabó Gyöngyi rendezte Kalandozásaink Faludy Györggyel című dokumentumfilmet. A centenáriumi rendezvénysorozatot Földes László (Hobó) Ballada a senki fiáról című Faludy-estje zárta.

A magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium nyílt pályázatot hirdetett a 2010. évre határon túli magyar írók, irodalmárok részére Az ösztöndíj célja, hogy a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak, műfordítóknak támogatást nyújtson a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremtsen a magas színvonalú alkotótevékenységhez. Az ösztöndíjat öt kategóriában – Székely János költészeti és drámaírói, Gion Nándor prózaírói, Schöpflin Aladár kritikai, Benedek Elek gyerekirodalmi és Franyó Zoltán műfordítói ösztöndíj – lehet megpályázni. A pályázatok benyújtásának határideje: 2010. október 22. További részletek a NEFMI honlapján (www.nefmi.gov.hu) érhetők el.

Hírek
Krasznahorkai László, a Sátántangó, a Seiobo járt odalent és az ÁllatVanBent szerzője október 14. és 21. között erdélyi közönségtalálkozókon vett részt. Az író 14-én Kolozsváron, 16-án Marosvásár-helyen, 17-én Székelyudvarhelyen, 19-én Sepsiszentgyörgyön, 21-én pedig Csíkszeredában olvasott fel műveiből.

Tizenöt éves az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány – ebből az alkalomból kétnapos rendezvénysorozatot szerveztek Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron október 15-én és 16-án. A jubileumi rendezvénysorozat keretében felolvasott Farkas Wellmann Éva és Elek Tibor, könyvbemutatót tartott Fekete Vince, bemutatkozott az EMIA-díjas Tompa Andrea. A díjátadó ünnepségen beszédet mondott az alapítvány elnöke, Lőrincz György, fellépett Varga Márta színművész, Murányi Sándor Olivér és a székelyszentkirályi Hiúzkölykök. Átadták Tompa Andrea debütdíját, laudációt mondott Fekete Vince. Elek Tibort Hídverő-díjjal tüntették ki, őt Gálfalvi György méltatta.
A Budapesten megjelenő Napút folyóirat volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vendége október 18-án. A lapbemutatón részt vett Mátyus Aliz író, Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész, Szondi György főszerkesztő, Borbély András prózaszerkesztő és Toót-Holló Tamás író, újságíró.

Október 25-én Hodossy Gyula felvidéki költőt, könyvkiadót, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnökét látta vendégül a Bretter-kör. A szerzővel Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztő-helyettese beszélgetett.

Kolozsvári Papp László-emlékestet tartottak Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában október 19-én. Az író emlékét Szakolczay Lajos és beszélgetőpartnerei, Alexa Károly, Budai Katalin, Ferenczy Csongor és Peták István idézték meg. Kolozsvári Papp László műveiből Ferenczy Csongor olvasott fel.

Rosa Liksom finn írónővel és vizuális művésszel találkozhattak az érdeklődők október 22-én a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében. A művésznő Finlandia című videomunkájának vetítését felolvasás kísérte, majd prózai és drámai írásait a BBTE színész szakos hallgatói tolmácsolták. Az ezt követő közönségtalálkozón a vendéggel Visky András író, dramaturg, Harriet Lonka, a budapesti Finnagora kulturális központ vezetője és M. Bodrogi Enikő irodalomtörténész, fordító beszélgetett. Rosa Liksom először látogatott Romániába, bár írásai, képregényei, festményei és kísérleti filmjei révén Európa-szerte ismert, besorolhatatlan egyéniség. Az irodalomkedvelők magyarul most először hallhattak részleteket Rikos (Bűn) című színművéből, illetve Maa (Föld) című prózakötetéből.

Ugyancsak a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében lépett fel Tolnai Ottó, október 27-én. Az esten elhangzott A kisinyovi rózsa című poéma, a szerző előadásában. Bevezetőt mondott Egyed Péter, a házigazda Visky András volt.

Hírek
Tragikus hirtelenséggel elhunyt október 23-án Benyhe János költő, műfordító, publicista, irodalomtörténész. A Magyar Írószövetség Arany János-díjainak átadására sietve az utcán összeesett, a mentők hiába próbálták újraéleszteni. Benyhe János 1926-ban született. Felelős szerkesztője volt 1957-86 között az Európa Könyvkiadónak, 1986-90-ig a Corvina Kiadó szerkesztőjeként, később főszerkesztőjeként dolgozott. 1990-1995-ig Magyarország brazíliai nagykövete, 2001 óta a Magyar PEN Club főtitkára volt. Lefordította Stendhal, Maupassant, Camus, Cervantes, Alarcón, García Lorca és Jorge Amado számos művét. 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 2001-ben pedig a József Attila-díjat.
 
A Budapesten megjelenő Hitel folyóirat mutatkozott be a kolozsvári Bretter György Irodalmi Körön, október 27-én. Az esten részt vett Papp Endre, Falusi Márton és Szikra János.

November 11. és 13. között tartották a 16. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt. A rendezvénysorozat keretében 240 négyzetméteren 23 könyvkiadó és 20 könyvkereskedő cég kínálta kiadványait, összesen mintegy 8 ezer könyvcím közül válogathattak az érdeklődők. Tizenhat év alatt ez volt a legnépesebb könyvvásár a kiállítók számát tekintve. Az idei Szép Könyv díjat Lázár Anna Lövéte köröpölő (Mentor kiadó) című kötete nyerte a művészeti kategóriában, Hajdú Farkas-Zoltán A dolgok rendje (Bookart kiadó) című könyvét a szépirodalom, László Noémi Labdarózsa (Bookart kiadó) című kötetét pedig a gyerekkönyv kategóriában díjazták.

Márton László A nagyratörő című drámatrilógiáját mutatták be két erdélyi városban, a szerző jelenlé-tében. Márton László november 11-én Marosvásárhelyen olvasott fel, a házigazda Kovács András Ferenc volt; november 12-én pedig Székelyudvarhely látta vendégül a szerzőt, akivel Murányi Sándor Olivér beszélgetett.
 
Kovács András Ferenc tartott költői előadóestet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, november 13-án. A Kossuth-díjas költő, a Látó folyóirat főszerkesztője régi és újabb verseiből olvasott fel, és „megszólaltatta” költői alteregóit, Lázáry René Sándort, Caius Licinius Calvust és Jack Cole-t is.

Papp Attila Zsolt költő, a Helikon szerkesztője volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör november 15-i ülésének vendége. A szerzővel Szántai János beszélgetett.

A Korunk Akadémia meghívására Kolozsváron olvasott fel Parti Nagy Lajos költő, író, az Ibusár, a Grafitnesz és A fagyott kutya lába című művek szerzője, november 24-én. A házigazda Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője volt.

Bodor Ádám volt az október 28. és 30. között megrendezett Bukaresti Nemzetközi Irodalmi Fesztivál díszvendége. Bodor Ádám Az érsek látogatása című kötetét románul a Polirom kiadó, A Sinistra körzetet a Humanitas kiadó, A börtön szaga című könyvét a Curtea Veche kiadó adta ki. A köteteket Marius Tabacu fordította

Hírek
Közgyűlést és éves díjkiosztó gálát tartott az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) múlt év december 11-én, Kolozsváron. A magyarországi kulturális tárcát Lakatos Mihály író, a Magyar Írószövetséget pedig annak nemrég megválasztott elnöke, Szentmártoni János képviselte a rendezvényen. A gálán elsőként a Széfeddin Sefket filmklub forgatókönyvírói pályázatának nyerteseit díjazták, kisjátékfilm kategóriában Bács Ildikó, a nagyjátékfilmnél pedig Hatházi András színművész forgatókönyve bizonyult a legjobbnak. Az Irodalmi Jelen versdíját Markó Béla (Tulajdonképpen minden, Bookart Kiadó, 2010), prózadíját Onagy Zoltán (Cerinka, Irodalmi Jelen Könyvek, 2010), míg kritika- és esszédíját Szörényi László (Újzélandot választottam ki új hazámul, Kortárs Könyvkiadó, 2010) kapta. Az E-MIL által évente kiosztott Méhes György-debütdíjat a Bretter György Irodalmi Kör vitte el, a Méhes György-nagydíjat pedig Sántha Attila kapta, elméleti írásokat tartalmazó kötetéért (Írások könyve, Erdélyi Híradó Könyvkiadó, 2010).

Tavaly tizenharmadik alkalommal adták át Csíkszeredában a Székelyföld kulturális folyóirat díjait. Székelyföld-díjban részesült Mózes Attila és Czakó Gábor, Térey Jánost pedig Székely Bicskarenddel tüntették ki. Első alkalommal adták át a Szabó Gyula Emlékdíjat, amelynek díjazottja Potozky László volt.

A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör november 29-i meghívottja Varga László Edgár volt, aki – többek közt – a Helikon hasábjain jelentkezett verseivel. A vitát Papp Attila Zsolt indította. A Bretter-kör december 13-án Anonymus-kört szervezett: bárki felolvashatta saját vagy más szerző versét, prózáját, a kör végén fény derülhetett a szerzők kilétére is.

A Korunk Akadémia meghívására Ko-lozsváron olvasott fel Varró Dániel, a Túl a Maszat-hegyen, a Szívdesszert és az Akinek a lába hatos című művek szerzője, december 8-án. A költővel Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszélgetett.
Szilágyi Júlia Jegyzetek az akváriumból című esszékötetét mutatta be Tamás Gáspár Miklós 2010. december 10-én a kolozsvári Gaudeamus Könyvesboltban. Az est házigazdája Balázs Imre József volt.

A Kolozsvár Társaság székhelyén 2010. december 13-án ünnepi képzőművészeti tárlat nyílt neves erdélyi festők műveiből, magángyűjtemények kincseiből a Korunk Galéria szervezésében. Bevezetőt mondott Tibori Szabó Zoltán és Kántor Lajos. Ugyanitt bemutatták Karácsonyi Zsolt A tér játékai című, Páskándi Géza és Marin Sorescu drámáiról szóló kötetét. A könyvet Rigán Lóránd méltatta.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) december 17-én könyvbemutatókkal egybekötött karácsonyi könnyvvásárt rendezett Kolozsváron. A rendezvényen bemutatták Kelemen Lajos Kézirattári értékeink, valamint Varga P. Ildikó Hiisi szarvasától a csodaszarvasig. A Kalevala magyar fordításai című kiadványait.

Hírek
A „karon ülő” kicsikhez és a már „botra támaszkodó” idősekhez egyaránt szólt Kányádi Sándor, aki Erdély több városában beszélgetett az érdeklődőkkel a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett közönségtalálkozók keretében. A Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kovászna Megyei Művelődési Központ közös szervezésében Kányádi Székelyudvarhelyen, Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Baróton és Sepsiszentgyörgyön találkozott közönségével.

Kinda István Csaba néprajzkutatónak, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum munkatársának, valamint a finnek nemzeti eposzát, a Kalevalát kutató Varga P. Ildikónak ítélte oda 2010-es debütdíját az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosz-tálya, a Magyar Kultúra Napján, január 22-én. Az EME és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) jóvoltából a kolozsvári BBTE bölcsészkarán előadást tartott Szegedy-Maszák Mihály akadémikus, egyetemi tanár (ELTE), Babits Mihály nemzetfölfogása és neoklasszicizmusa címmel.

A Csíki Székely Múzeum a Magyar Kultúra Napja alkalmából kötetlen beszélgetést szervezett a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztőivel: Fekete Vincével, György Attilával, Lövétei Lázár Lászlóval és Molnár Vilmossal, a Múzeumi Kávéházban. Zenével közreműködtek a Nagy István Művészeti Líceum tanárai és diákjai.

Gyermekkorom emlékei címmel tartott felolvasóestet a székelyhídi Magyar Kulturális Napok keretén belül Muszka Sándor és Murányi Sándor Olivér, január 21-én.
A Korunk Akadémia meghívására Kolozsváron olvasott fel Szilasi László, a Szentek hárfája című Rotary-díjas regény szerzője, január 26-án. Az est házigazdája Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője volt.

A Csikófogat-estek sorozatának keretében Király Zoltán mutatkozott be a Magyar Írószövetség budapesti székházában, január 26-án. A szerzőt László Noémi mutatta be, az est házigazdája Erős Kinga volt.

A Határon túli magyar kultúra program keretében január 20-án mutatták be a Moszkvai Kulturális Intézetben Szilágyi István Kő hull apadó kútba című, orosz nyelven megjelent regényét. A regényt Jurij Guszev fordította, aki a kötethez utószót is írt. A kiadvány a moszkvai Vodolej (Vízöntő) Kiadónál jelent meg.

Hírek
Markó Béla és Karácsonyi Zsolt volt a Pallas-Akadémia Könyvkiadó és a Gaudeamus könyvesbolt író-olvasó találkozójának vendége február 4-én, Kolozsváron. Markó Kié itt a tér és Az erdélyi macska című köteteit Tibori Szabó Zoltán ismertette; Karácsonyi Ússz, Faust, ússz! című verseskönyvét Kozma Mária, a kiadó főszerkesztője méltatta.

Megújult az 1968-ban alapított, és azóta folyamatosan megjelenő kolozsvári egyetemista folyóirat, az Echinox. Február 15-től már hozzáférhető az új formátumú és tördelésű, színes borítójú lap. Fontos újdonság a lap rendszeresen frissülő honlapja (http://revistaechinox.ro/), ahol a nyomtatott folyóiratban megjelenő anyagok mellett egyéb, kifejezetten a honlap számára írt szövegeket is publikál a szerkesztőség. Az Echinox megalapítása óta többnyelvű folyóirat, az utóbbi években román és magyar nyelvű szövegeket közöl. A magyar oldalak jelenlegi szerkesztői: Deák Zsuzsanna, Gondos Mária Magdolna, Kulcsár Árpád, Máthé Miklós Mónika, Serestély Zalán, Visky Zsolt egyetemi hallgatók.

Varga Melinda volt a Magyar Írószövetség Csikófogat-estjének meghívottja február 16-án, Budapesten. A szerzőt bemutatta Murányi Sándor Olivér, az est házigazdája Erős Kinga volt. Közreműködött Tarján Péter színművész és Murányi Tóni dalnok.

Ugron Zsolna Úrilányok Erdélyben című „posztmodern lányregényét” mutatta be az Ulpius-ház Könyvkiadó két erdélyi helyszínen. A könyvet február 18-án Marosvásárhelyen, február 19-én a kolozsvári Bulgakov kávéházban ismertette Orbán Viktorné Lévai Anikó, Molnár-Bánffy Kata és a szerző.

Február 21-én elhunyt Olasz Sándor irodalomtörténész, kritikus, a szegedi Tiszatáj folyóirat főszerkesztője. Olasz Sándor 1949. július 19-én született Hódmezővásárhelyen. Kutatási területe a 20. századi és kortárs magyar irodalom, a prózaelmélet és a határon túli magyar irodalom volt. Az irodalomtudományok kandidátusa címet 1992-ben szerezte meg. Legjelentősebb művei: Regénymúlt, regényjelen; Sorskert. Sándor Iván művei; Mai magyar regények. Poétikai változatok fél évszázad regényirodalmában; A regény metamorfózisa a 20. század első felének irodalmában; Az író öntőformái. Nyugat-európai minták Németh László regényszemléletében. Életművét több rangos díjjal jutalmazták.
A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör február 21-i meghívottja Vass Ákos volt, verseihez Gondos Mária-Magdolna írt vitaindítót.

Ferenczes István Zazpi című verseskötetét mutatták be február 22-én a Magyar Írószövetség könyvtárában, Budapesten. A szerzővel Pécsi Györgyi kritikus és Ambrus Lajos író beszélgetett.

A sakk a kortárs magyar irodalomban címmel Kányádi András, Párizsban élő egyetemi tanár tartott előadást február 22-én, a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. Ugyanott bemutatták a szerző A képzelet topográfiája című, mítoszkritikai esszéket tartalmazó kötetét.

A Kortárs folyóirat estje keretében Karácsonyi Zsolt Ússz, Faust, ússz! című új kötetét mutatták be február 24-én, a budapesti Hadik kávéházban. A kötetet Vincze Ferenc méltatta.
 
Király László volt a marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpad meghívottja február 26-án. A költővel, íróval Kovács András Ferenc beszélgetett.

Hírek
Számos magyar állami művészeti kitüntetést adtak át a március 15-i ünnep alkalmából Budapesten. Erdélyből Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője és György Attila író, publicista, a Székelyföld szerkesztője részesült József Attila-díjban; Páll Lajos költőt, festő- és grafikusművészt a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díjjal tüntették ki. A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjat kapott Senkálszky Endre; Hatházi Andrást és Péter Hildát, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeit pedig Jászai Mari-díjjal jutalmazták. További József Attila-díjasok: Bednanics Gábor, Berg Judit, Beszédes István, Domonkos István, Elek Tibor, G. István László, Géczi János, Körner Gábor, Lábass Endre, Szécsi Noémi és Sári László. A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal tüntették ki Kovács István költőt, műfordítót, történészt, Rostás-Farkas György írót, költőt, újságírót, valamint Temesi Ferenc írót, műfordítót, színműírót. Kossuth Nagydíjjal jutalmazták Nemeskürty István irodalomtörténészt; Kossuth-díjat vehetett át, többek közt, Czakó Gábor író, publicista, Kristóf Ágota író, Makkai Ádám író, költő, műfordító, nyelvész, Földes László “Hobo” előadóművész, dalszerző.

Jancsó Noémi-emlékestet mutatott be az Alteregó Irodalmi Előadócsoport a fiatalon elhunyt költő születésnapján, március 7-én.  

Kovács András Ferenc Alekszej Pavlovics Asztrov hagyatéka című verseskönyvét mutatták be március 11-én, Kolozsváron. A szerzővel Láng Zsolt beszélgetett.

A Giacomo Leopardi olasz költőről elnevezett díjjal tüntették ki Olaszországban Szőcs Géza költőt, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkárát “költői, drámaírói, elbeszélői és politikusi érdemeiért”. Az elismerést március 17-én, az olasz egység 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen nyújtották át Leopardi szülőhelyén, Recanati városban.

A Korunk Akadémia kreatív írás műhelyének tagjai mutatkoztak be a kolozsvári Bulgakov kávézóban, március 18-án. Felolvasott: Bodor Kinga, Borcsa Imola, Fischer Botond, Mihály Zsombor, Posztuly Tünde, Rácz Tímea, Veres Anna.

A Magvető Kiadó és a Korunk Akadémia György Péter író, esztéta, egyetemi tanár Apám helyett című kötetét mutatta be Kolozsváron, március 25-én. A szerzővel Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője, Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója és Selyem Zsuzsa író, esszéíró beszélgetett.

Buda Ferenc költő, műfordító volt a vendége az Alteregó Csoport szervezte Alkalmi ars poetica estnek Kolozsváron, március 26-án. A rendezvényen bemutatkozott a Holnap Kiadó is.
 
A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör március 28-i ülésén Király Farkas A Boldog utca hava és egyéb elbeszélések című rövidpróza-kötetét mutatták be, a szerzővel Szántai János beszélgetett.

Hírek
Kontra Ferenc délvidéki prózaírót látta vendégül a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör, április 5-én. A szerzővel Egyed Emese beszélgetett.

A Korunk Akadémia meghívására Nádas Péter Kossuth-díjas író, az Egy családregény vége, az Emlékiratok könyve és a Párhuzamos történetek című regények szerzője olvasott fel április 7-én, Kolozsváron. A házigazda Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője volt.

Kit érdekel az irodalom-rizsa? (Esti) – És mire jó egyáltalán? címmel tartották a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének éves házikonferenciáját április 8-9-én, a kolozsvári Bölcsészkaron.

Király Zoltán volt a Nepotu’ lui Thoreau nevű, román nyelvű irodalmi kör vendége a kolozsvári Insomnia kávéházban, április 13-án. A beszélgetés moderátora Valentin Derevlean, házigazdái François Bréda, Ştefan Manasia és Szántai János voltak.

Április 15. és 17. között tartották az idei, XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. A fesztivál a világirodalom és a magyar szellemi élet kiemelkedő képviselői (25 ország közel 100 neves alkotója, 400 magyarországi és határon túli magyar író, tudós, művész) részvételével kulturális programok sokaságát kínálta. A 2011-es könyvfesztivál díszvendégeként az Európai Unió országai állítottak közös standot. A Budapest Nagydíjjal Per Olov Enquist svéd írót tüntették ki.

Kenéz Ferenc és Karácsonyi Zsolt költői estjét szervezték meg a Kolozsvári Állami Magyar Színházban április 16-án. A felolvasóesten mindketten a „nagy formák költőiként” mutatkoztak be: Kenéz Ferenctől a Szabadnak lenni mit jelent? című Kolozsvár-oratórium, Karácsonyi Zsolttól az Ússz, Faust, ússz! című, külön kötetben megjelent poéma hangzott el. A műveket Skovrán Tünde és Salat Lehel színművészek előadásában hallgathatta meg a közönség.

Potozky László volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör április 18-i ülésének meghívottja. A Bretter-kör elnöki tisztét is betöltő prózaíróval Balázs Imre József beszélgetett.

Kolozsváron tartott írói estet Bodor Ádám Kossuth-díjas – és nemrég Artisjus Irodalmi Nagydíjjal kitüntetett – író, április 19-én. Bemutatták a szerző Az utolsó szénégetők című kötetét. Bodor Ádámmal Balázs Imre József beszélgetett. Április 20-án a Cărtureşti könyvesboltban Bodor Ádám három, 2010-ben, román nyelven megjelent kötetét (Sinistra körzet, Az érsek látogatása, A börtön szaga) mutatták be. A szerzővel a kötetek fordítója, Marius Tabacu, illetve Balázs Imre József beszélgetett. Az est házigazdája Mihai Mateiu volt.

Április 30-án, kilencvenkilenc évesen elhunyt Ernesto Sábato argentin író, festő és politikai aktivista. Három megjelent regénye közül az első, Az alagút (1948), amelyet 1987-ben magyarul is kiadtak, az egzisztencializmus klasszikusának számít. A fizikusból lett író 1984-ben megkapta a spanyolajkú világ legrangosabb irodalmi kitüntetését, a Cervantes-díjat. 1983-ban elvállalta annak a tényfeltáró bizottságnak a vezetését, amely a katonai diktatúra idején történt politikai gyilkosságokat, kínzásokat, az eltűntek sorsát vizsgálta és tanúvallomások alapján elsőként foglalta jegyzőkönyvbe a hadsereg által elkövetett jogsértéseket. Sábato június 24-én töltötte volna be 100. életévét.

Hírek
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör 1986. január 1. után született, kötettel nem rendelkező alkotók részére próza és vers műfajban irodalmi pályázatot hirdet. A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztanak, 2000, 1000 és 500 lej összegben. A pályázóktól prózában legföljebb 20.000 leütésnyi (tíz gépelt oldal) közöletlen anyagot, versben tíz közöletlen verset, illetve pályázatukhoz csatolt életrajzot kérnek, 2011. október 31. határidővel, a bírálók. A pályázati anyagot az emilpalyazat@gmail.com címre várják. Eredményhirdetésre – a díjazottak bemutatkozásával egyetemben – az Erdélyi Magyar Írók Ligájának 2011. december 10-én Kolozsváron tartandó, X. Díjkiosztó Gálaestjén kerül sor. A pályázati kiírást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

Egyed Péter író, filozófus, egyetemi tanár a Korunk Kulcsa elismerés idei díjazottja. A díjat Kántor Lajos, a Korunk Baráti Társaság elnöke, valamint Balázs Imre József Korunk-főszerkesztő adta át május 16-án.
Jakab-Benke Nándor, Oláh-Badi Levente és Zágoni Bálint volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör május 16-i meghívottja. A fiatal filmesekkel Papp Attila Zsolt beszélgetett. A kör vendégei Antigoné, avagy Erdélyben, filmet, együtt című filmjüket is levetítették.

A Korunk Akadémia meghívására Kolozsváron olvasott fel Garaczi László, az Arc és hátraarc, Mintha élnél, Pompásan buszozunk! című regények szerzője május 18-án. A házigazda Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője volt.

Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet szervezett – a budapesti könyvhéttel párhuzamosan – a Romániai Magyar Könyves Céh, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és az RMDSZ Főtitkárságának Program és Ifjúsági Főosztálya 2011. június 2. és 5. között.  A Könyvhéten a változatos programfelhozatal mellett magyar nyelven publikáló kiadók kínálták köteteiket az érdeklődőknek a Mátyás király szülőháza előtti téren. Az eseményen a könyvkiállítás és vásár mellett előadásokra, könyvbemutatókra, dedikálásokra, különböző kulturális műsorokra is sor került. Bemutatták többek közt Palocsay Zsigmond Írottmuzsika, Csoóri Sándor Hova megy a hegy?, Bálint Tamás Visszaút a fekete folyón, Csender Levente Fordított zuhanás című könyveit. A Bulgakov kávéházban fiatal írók – Varga László Edgár, Székely Örs, Potozky László, Márkus András és Vass Ákos – olvastak fel. Felolvasódélutánt tartott a Helikon, Sigmond István, Mózes Attila, Karácsonyi Zsolt, László Noémi, Király Zoltán és Papp Attila Zsolt részvételével.

Magyar alkotókat is díjaztak a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának székhelyén június 2-án. Dávid Gyula irodalomtörténészt, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon főszerkesztőjét Dsida Jenő-díjjal tüntették ki a sorozat utolsó, kétkötetes részének megjelenése alkalmából. Mózes Attila Páskándi Géza-díjat vehetett át tavaly megjelent Zsibvásár című prózakötetéért. Zudor János nagyváradi költőt a szervezet Lászlóffy Aladár-díjban részesítette Jónás és a mérték című legújabb verseskötete elismeréseként.

Hírek
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör 1986. január 1. után született, kötettel nem rendelkező alkotók részére próza és vers műfajban irodalmi pályázatot hirdet. A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztanak, 2000, 1000 és 500 lej összegben. A pályázóktól prózában legföljebb 20.000 leütésnyi (tíz gépelt oldal) közöletlen anyagot, versben tíz közöletlen verset, illetve pályázatukhoz csatolt életrajzot kérnek, 2011. október 31. határidővel, a bírálók. A pályázati anyagot az emilpalyazat@gmail.com címre várják. Eredményhirdetésre – a díjazottak bemutatkozásával egyetemben – az Erdélyi Magyar Írók Ligájának 2011. december 10-én Kolozsváron tartandó, X. Díjkiosztó Gálaestjén kerül sor. A pályázati kiírást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

Nyolcvanhét éves korában elhunyt Jorge Semprún spanyol író, egykori kulturális miniszter. Az írót június 7-én érte a halál. Semprún többnyire franciául írt, de következetesen spanyolnak vallotta magát. A spanyol polgárháború után Franciaországba menekült. 1943-44-ben bekapcsolódott a francia ellenállási mozgalomba, de elfogták és a buchenwaldi lágerben tartották fogva. Ezekből az élményekből született világhírű regénye, A nagy utazás (1963). 1945-től a Franco-rendszer bukásáig ismét Franciaországban élt, azután viszszatért hazájába. Közben, 1945-64 között tagja volt a spanyol kommunista pártnak, de hamarosan konfliktusba került a mozgalommal, s végül kizárták. Innen ered másik nagy témája, a kommunizmus eszméinek és módszereinek csődje a Nyugat baloldali mozgalmaiban (a téma legismertebb feldolgozása A háborúnak vége című Resnais-film forgatókönyve). Semprún 1988 és 1991 között spanyol kulturális miniszter volt, számos irodalmi kitüntetés birtokosa.

Változatos irodalmi és zenei műsorral ünnepelte kilencedik születésnapját a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéház, június 16. és 19. között. A háromnapos rendezvénysorozat keretében fiatal írók, költők – Bálint Tamás, Gáll Attila, Horváth Előd Benjámin, Potozky László, Székely Örs, Varga László Edgár és Vass Ákos – tartottak felolvasóestet, Muszka Sándorral pedig írói esten és stand up comedy előadáson is találkozhattak az érdeklődők. Bemutatták Lakatos Mihály Bolhaszerenád és Márkus András A kolozsvári orgia című új köteteit. A születésnapi fesztivált koncertek és hajnalba nyúló táncos-zenés rendezvények színesítették.

Kihirdették a Prima Primissima Díj tíz kategóriájának idei jelöltjeit. Az idei díjakra rekordmennyiségű jelölés, csaknem ötszáz javaslat érkezett, a legtöbb (68) a magyar színház és filmművészet kategóriában. A Demján Sándor üzletember és a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított díj tíz kategóriájában – a hagyományoknak megfelelően – három-három jelölt szerepelhet a listán, közülük kerülnek ki a december 2-i díjátadó gálán a 2011-es év „primissimái”. A magyar irodalom kategória jelöltjei idén Bereményi Géza író, dalszövegíró, filmrendező, Csukás István író, költő és Szakonyi Károly író, drámaíró.

Hírek
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör 1986. január 1. után született, kötettel nem rendelkező alkotók részére próza és vers műfajban irodalmi pályázatot hirdet. A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztanak, 2000, 1000 és 500 lej összegben. A pályázóktól prózában legföljebb 20.000 leütésnyi (tíz gépelt oldal) közöletlen anyagot, versben tíz közöletlen verset, illetve pályázatukhoz csatolt életrajzot kérnek, 2011. október 31. határidővel, a bírálók. A pályázati anyagot az emilpalyazat@gmail.com címre várják. Eredményhirdetésre – a díjazottak bemutatkozásával egyetemben – az Erdélyi Magyar Írók Ligájának 2011. december 10-én Kolozsváron tartandó, X. Díjkiosztó Gálaestjén kerül sor. A pályázati kiírást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

„Magyar irodalom – magyar jövő” – ez volt a mottója a nyolcadszor megszervezett Partiumi Írótábornak, amely július 7. és 9. között zajlott Nagyváradon. Az írótáborba nemcsak a partiumi régióból, hanem Magyarországról, a Felvidékről és Erdélyből is érkeztek írók, költők, irodalmárok. A három nap alatt az írótáborban megfordult és előadást tartott sok jeles személyiség, többek között Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Mezey Katalin, a Tokaji Írótábor kuratóriumának elnöke és Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke.

Augusztus 10–12. között rendezik a magyar irodalom életével és állapotával foglalkozó 39. Tokaji Írótábort.  Az írótábor a magyar irodalom egészének értékeit és lehetőségeit igyekszik vizsgálni. A tábor résztvevői az irodalmi művek és az általuk képviselt esztétikai és morális értékek társadalmi jelentőségét veszi górcső alá. A tervek szerint a Tokaji Írótábor plenáris ülésein és a munkacsoportokban folyó megbeszéléseken megszólalnak majd azok a felelős személyiségek, akiknek feladata a jelen magyar irodalom életfeltételeinek biztosítása.  Témakörök: Támogatási rendszer – itthon és külföldön; Az írószervezetek szerepe, feladata; Magyar folyóirat- és könyvkiadás; A magyar irodalom és a magyar nyelvterület; Magyar irodalom a világhálón – digitalizált irodalom; Magyar irodalom a médiában; Magyar irodalom az oktatásban. A hagyományok szerint a Tokaji Esték sorozatban alkotóműhelyek, folyóiratok bemutatkozása, felolvasóest és minőségi tokaji borkóstolás várja a résztvevőket.

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, a Babeş-Bolyai Tudomány-egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Ko-lozsvári Akadémiai Bizottsága, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében Kolozsváron tartják a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kon-gresszust, augusztus 22–27. között. A kongresszus idei témája: Nyelv és kultúra a változó régióban.  A konferencián kilenc tudományterület – Hungarológia, Irodalomtudomány, Nyelvészet, Történe-lem, Néprajz, Képző- és iparművészet, építészet, Zene-, színház- és filmtudomány, Szociológia, politológia, demográfia, Filozófia – kutatói tartanak előadásokat.

Hírek
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör 1986. január 1. után született, kötettel nem rendelkező alkotók részére próza és vers műfajban irodalmi pályázatot hirdet. A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztanak, 2000, 1000 és 500 lej összegben. A pályázóktól prózában legföljebb 20.000 leütésnyi (tíz gépelt oldal) közöletlen anyagot, versben tíz közöletlen verset, illetve pályázatukhoz csatolt életrajzot kérnek, 2011. október 31. határidővel, a bírálók. A pályázati anyagot az emilpalyazat@gmail.com címre várják. Eredményhirdetésre – a díjazottak bemutatkozásával egyetemben – az Erdélyi Magyar Írók Ligájának 2011. december 10-én Kolozsváron tartandó, X. Díjkiosztó Gálaestjén kerül sor. A pályázati kiírást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

Az idei, második alkalommal megszervezett Kolozsvári Magyar Napok keretében számos szépirodalmi rendezvényen vehettek részt az érdeklődők, augusztus 15. és 21. között. A Bulgakov kávéházban Szonettszerda lírai portréfestéssel cím alatt Egyed Emese, László Noémi, Bálint Tamás, Karácsonyi Zsolt, Szálinger Balázs és Márkus András vállalkozott arra, hogy a számukra modellt ülőkről szonettbe foglalt portrét rögtönözzenek (az irodalmi kísérlet termése a Helikon hasábjain jelenik majd meg). Ugyanitt találkozhatott a közönség Király Lászlóval, akivel Egyed Emese, és Szálinger Balázzsal, akivel László Noémi beszélgetett; Szentmártoni Jánosnak, a Magyar Írószövetség elnökének szintén László Noémi volt a beszélgetőtársa. Bemutatták Böszörményi Zoltán Regál című regényét is. A Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban Markó Béla Visszabontás című verseskötetét mutatták be, a szerzővel Demény Péter beszélgetett. A Kolozsvár Társaságnál Kenéz Ferenc költői estjére került sor.

A 7. Nemzetközi Hungarológiai Kong-resszusnak Kolozsvár  adott otthont, augusztus 22.-27. között. A magyarságtudományi rendezvénysorozaton mintegy hatszáz előadó vett részt a világ minden tájáról. Az eseményt Schmitt Pál, Magyarország elnöke nyitotta meg, és levélben köszöntötte Traian Băsescu, Románia államfője is. A hungarológiai kongresszusokat 1981 óta ötévente szervezik meg világszerte, korábban Bécs, Szeged, Róma–Nápoly, a finnországi Jyväskylä, legutóbb pedig Debrecen adott otthont a rendezvénynek.

Szeptember 6-10. között rendezték meg az áprilisban elmaradt, Faludy György tiszteletére alapított irodalmi fesztivált Gyergyóalfaluban. A Faludyfeszt második kiadásán színházi előadások, író-olvasó találkozók, kiállítás, vetélkedők és koncertek várták az érdeklődőket, akik találkozhattak, többek közt, Rafi Lajossal, Király Zoltánnal és Bálint Tamással, részt vehettek Kelemen Hunor és Márkus Barbarossa János estjén. Az idei fesztivált a szervezők Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János emlékének ajánlották, ezért a képzőművészeti és zenei pályázatok az ő életművükhöz kapcsolódtak; a magyar költészet két kimagasló alakjáról Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka folyóirat főszerkesztője tartott előadást.

Hírek
Szeptember 27-én, életének 76. évé-ben, elhunyt Makovecz Imre Kossuth-díjas építész, a magyar organikus építészet legjelesebb képviselője. Száznál több, különböző funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épület jelzi munkásságának eredményét. Talán legismertebb műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös elnöke.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) táborát szeptember 15-18. között rendezték a háromszéki Árkoson. A tábor idei témája a tehetséggondozás volt. Előadást tartott Kollár Árpád és Gász Boglárka a Fiatal Írók Szövetsége, Erős Kinga és Rózsássy Barbara a Magyar Írószövetség, Balogh Endre pedig a József Attila Kör részéről. Felolvastak a FISZ (Kollár Árpád, Csepregi János, Mészáros Márton), a JAK (Balogh Endre, Cserna-Szabó András, Szálinger Balázs), az Írószövetség (Rózsássy Barbara, Szentmártoni János, Végh Attila), valamint a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör tagjai (Bálint Tamás, Márkus András, Potozky László, Varga László Edgár, Vass Ákos). Karácsonyi Zsolt a Bretter-körről, Lakatos Mihály a Határon Túli Magyar Ösztöndíjak rendszeréről tartott előadást. A jelen lévő írószervezetek vezetői nyílt levelet intéztek Orbán Viktor miniszterelnökhöz az irodalmi-művészeti szervezetek támogatása tárgyában.

Böszörményi Zoltán Regál című regényét mutatta be Fried István irodalomtörténész szeptember 19-én Székelyudvarhelyen. A rendezvény házigazdája Murányi Sándor Olivér volt.

Drámaírói munkásságáért Háy János, ígéretes pályakezdéséért Székely Csaba kapta idén a Szép Ernő-jutalmat, amelyet minden évben a Magyar Dráma Napján, szeptember 21-én adnak át.

A Korunk Akadémia meghívására Kolozsváron olvasott fel Gömöri György költő, irodalomtörténész (Cambridge – London), szeptember 22-én. A házigazda Kántor Lajos volt.

A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc végének 300., Mikes Kelemen halálának 250. évfordulójára emlékezve ősbemutató színhelye volt a Kolozsvári Állami Magyar Opera, szeptember 29-én: a Gróf Bonnévál, vagyis az idegenek Konstancinápolyban című darabot a THÉ Trupp Egyetemi Irodalmi Színpad társasága adta elő.

Két új taggal bővült a Digitális Irodalmi Akadémia. A Petőfi Irodalmi Múzeum keretében működő akadémia idei közgyűlésén Darvasi Lászlót és posztumusz Páskándi Gézát választotta tagjai közé.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör 1986. január 1. után született, kötettel nem rendelkező alkotók részére próza és vers műfajban irodalmi pályázatot hirdet. A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztanak, 2000, 1000 és 500 lej összegben. A pályázóktól prózában legföljebb 20.000 leütésnyi (tíz gépelt oldal) közöletlen anyagot, versben tíz közöletlen verset, illetve pályázatukhoz csatolt életrajzot kérnek, 2011. október 31. határidővel, a bírálók. A pályázati anyagot az emilpalyazat@gmail.com címre várják. Eredményhirdetésre – a díjazottak bemutatkozásával egyetemben – az Erdélyi Magyar Írók Ligájának 2011. december 10-én Kolozsváron tartandó, X. Díjkiosztó Gálaestjén kerül sor. A pályázati kiírást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

Hírek
Október 11-én, életének 93. évében elhunyt Mészöly Dezső Kossuth-díjas író, költő, műfordító. Munkásságának középpontjában Shakespeare és Villon műveinek fordítása állt, de fordított Moliére-t és Agatha Christie-t is. Saját verseskönyvei közül kiemelkednek az Önarckép retus nélkül és a Villon árnyékában című kötetek. 1942-ben a kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészdoktori címet Villon művészetéből. A festőnek is tanuló Mészöly a Nemzeti Színháznál, a Madách Színháznál dolgozott dramaturgként, később a Színművészeti Főiskolán tanított. 1963-tól tizenöt éven keresztül dolgozott elsősorban fordítóként és dramaturgként a Magyar Televízióban, nevéhez fűződik több film – a Liliomfi, a Bánk bán vagy a Czillei és a Hunyadiak – forgatókönyve. 1992-tól a Lyukasóra című televíziós irodalmi műsor szerkesztő-műsorvezetője volt.

A Kitakart Psyché című antológiasorozat köteteit (A szív kutyája, Szomjas oázis, Éjszakai állatkert, Dzsungel a szívben) mutatták be Kolozsváron, október 13-án. Fellépett: Bárdos Deák Ágnes, Forgács Zsuzsa Bruria és Karafiáth Orsolya. Október 14-én a szerzők Marosvásárhelyen találkoztak a közönséggel.

Láng Zsolt A föld állatai Bestiárium Transilvaniae IV. című új regényét mutatták be a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban, október 14-én. Láng beszélgetőtársa Márton Evelin volt. Ugyanitt került sor Szabó Róbert Csaba Temetés este tízkor című novelláskötetének bemutatójára, október 20-án. A szerzővel Demény Péter és Láng Zsolt beszélgetett.

Átadták az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány idei díjait Székelyudvarhelyen, október 15-én. Az Életműdíjat Szilágyi István kapta, a Debütdíjat Potozky Lászlónak ítélte az alapítvány kuratóriuma.  Az EMIA-díjat Cseke Gábor költő, író, újságíró és Molnos Lajos író, költő, műfordító vehette át. A Hídverő-díjat a neves irodalomtörténész és kritikus, Láng Gusztáv kapta.

Pethő Lorand volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vendége október 3-án. A költővel Karácsonyi Zsolt beszélgetett.
A Korunk Akadémia szervezésében tartott írói estet Szilágyi István Kossuth-díjas író, a Helikon főszerkesztője Kolozsváron, október 26-án. Beszélgetőtársa Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője volt.

Szilágyi Domokos Napokat tartottak a költő halálának 35-ik évfordulója alkalmából Szatmárnémetiben, október 28-án. A rendezvénysorozat keretében irodalmi tanácskozásra, koszorúzásra, kerekasztal-beszélgetésre is sor került, Nagysomkúton ökumenikus istentiszteletet tartottak, a kolozsvári Házsongárdi temetőben pedig megkoszorúzták a költő sírját.

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház drámapályázatot hirdet dráMÁzat címmel. Bármilyen magánszemély pályázhat még be nem mutatott magyar vagy román nyelvű drámával tematikai és műfaji megkötés nélkül. A jeligés pályamunkák leadási határideje 2012. május 31. 15:00 óra. A pályázati kiírás teljes szövege a Tomcsa Sándor Színház weboldalán (www.szinhaz.ro)  tekinthető meg.

Hírek
László Noémit látta vendégül a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör november 7-én. A szerző legújabb verseit olvasta fel, beszélgetőtársa Márkus András volt.

Hetven évvel Reményik Sándor halála után emlékező műsorra került sor a Kolozsvár Társaság rendezésében, a Györkös Mányi Albert Házban, november 10-én. A beszélgetésben részt vettek az elmúlt években (évtizedekben) megjelent Reményik-kötetek gondozói, a költőről szóló fontosabb írások szerzői, a rendezvények létrehozói: Dávid Gyula, Pomogáts Béla, Kántor Lajos (moderátor), Bauer Ilona, Hantzné Lám Irén, Olosz Klára, Essig József.

Tizennegyedik alkalommal osztotta ki a Székelyföld-díjakat és további elismeréseket a Székelyföld folyóirat szerkesztősége Csíkszeredában. Próza kategóriában elismerésben részesítették Bodor Ádám Kossuth-díjas írót, a Verhovina madarai című regényének a Székelyföldben publikált részleteiért. A történettudományok területén végzett kutatásaiért, valamint a folyóiratban megjelent, a Székely Hadosztályról írt tanulmányáért Nagy Szabolcs, a Veszprém Megyei Levéltár kutatója részesült díjban. A hét éve alapított Székely Bicskarend elismeréssel illették Füzi László irodalomkritikust, a kecskeméti Forrás című folyóirat főszerkesztőjét. A szerkesztőség és a homoródalmási polgármesteri hivatal által közösen létrehozott Szabó Gyula-díjat másodszor adták át: az elismerést ezúttal a Székelyföldön élő és alkotó Hertza Mikola kapta.

A kolozsvári Ecsetgyárban működő Kisterem Független Színházban november 14-én mutatták be a Plugor Sándor és Szilágyi Domokos művéből készült, Öregek könyve című előadást. Szilágyi Domokos a 699 soros költeményt Plugor Sándor grafikái nyomán írta. Ebből kiindulva rendezte Mihaela Panainte az előadást, Harsányi Attila szereplésével. Az Öregek könyve román nyelvű fordítását László Noémi készítette el.

Fától fáig? címmel tartott irodalmi estet Kányádi Sándor és Murányi Sándor Olivér a budapesti Márton Áron Szakkollégiumban, november 24-én. A házigazda Noszlopi Botond volt.

Páskándi Géza-emlékkonferenciát rendeztek november 28-án Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Művészeti Akadémia, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Kortárs folyóirat közös szervezésében. A portréfilm-vetítést és felolvasószínpadi műsort is magában foglaló rendezvénysorozat keretében előadást tartottak: Láng Gusztáv, Balázs Imre József, Dávid Gyula, Márkus Béla, Antal Balázs, Karácsonyi Zsolt, Cs. Nagy Ibolya, Szász László, Brogyányi Jenő, Mezey Katalin és Temesi Ferenc.

Hírek
Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) tizedik gálaestjére 2011. december tizedikén került sor a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban, ahol kiosztották a tavalyi Méhes György Nagydíjat és Méhes György Debütdíjat, illetve az E-MIL és a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör által meghirdetett irodalmi tehetségkutató pályázat próza és vers kategóriáinak első három díját. A gálaestet Siklódy Ferenc kiállításának megnyitója és – december 9-én és 10-én – az Erdélyi Híradó Kiadó könyvbemutatói előzték meg: bemutatták Király László A Kővadászok Klubja, Mózes Attila Foglaló, Fekete Vince Védett vidék, Farkas Wellmann Éva Az itt az ottal, Potozky László Áradás és Lövétei Lázár László Zöld című új könyveit.
Az E-MIL és a Bretter-kör által kiírt pályázat nyertesei: Vers kategória: 1. díj – Láng Orsolya; 2. díj – Korpa Tamás; 3. díj – Székely Örs. Próza kategória: 1. díj – Serestély Zalán; 2. díj – Adorjáni Panna; 3. díj – Jobb Boróka. A Méhes György Nagydíjat Lövétei Lázár László kapta Zöld című könyvéért, a debütdíjat pedig Potozky Lászlónak ítélték az Áradás című prózakötetéért.

Tavaly december 10-én osztotta ki huszadik alkalommal a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége – a lapban publikált szerzők közül válogatva – évzáró nívódíjait. A díjakat a Látó Irodalmi Színpad keretében a marosvásárhelyi Ariel Bábszínházban adták át. 2011-ben Bodor Ádám (próza), Jánk Károly (vers), Székely Csaba (debüt) és Visky András (vers) vehette át a Batsányi-emlékplakettet és a díjjal járó pénzjutalmat. Laudációt mondott: Demény Péter, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Vida Gábor.

Decemberben két alkalommal is költői estet tartottak a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. December 9-én Markó Béla Út a hegyek között című haikukötetével és Visszabontás című szonettkötetével ismerkedhettek meg az érdeklődők. A könyvekről Tompa Gábor és Visky András beszélgetett a szerzővel. December 14-én pedig Kovács András Ferenc és Tompa Gábor Transsylván pótdepressziók című négykezes szonettkötetét mutatták be. A szerzőkkel Visky András beszélgetett.

A Hangváltás? című irodalmi esten mutatkozott be négy fiatal költő december 27-én a székelyudvarhelyi Portré Kávézóban. Farkas Wellmann Éva, Bálint Tamás, Márkus András és Noszlopi Botond tavaly megjelent kötetét Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka irodalmi folyóirat főszerkesztője, László Noémi és Farkas Wellmann Endre költők mutatták be. A rendezvény házigazdája Murányi Sándor Olivér volt.

Mire jó a magyar kultúra? címmel L. Simon László író, költő, országgyűlési képviselő esszékötetének bemutatójára, illetve beszélgetésre kerül sor a szerzővel és Hatos Pállal, a Balassi Intézet főigazgatójával január 12-én a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban. A kötetet bemutatja Király Zoltán költő, az est moderátora Lakatos Mihály, Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális és Koordinációs Központjának igazgatója.

Hírek

Karácsonyi Zsolt A tér játékai – A virtuális tér és a történelmi idő viszonyának módosulásai Páskándi Géza és Marin Sorescu drámáiban című tanulmánykötetét mutatták be a Magyar Írószövetség könyvtárában, Budapesten, január 18-án. A szerzővel Erős Kinga beszélgetett.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából idén is kiosztották a Márai-díjat. Az első ízben 1996-ban kiadott kitüntetést írói életműért, a múlt évben megjelentetett kimagasló értékű prózakötetért, valamint külföldi elismerést szerzett munkásságért adományozzák. Márai-díjjal jutalmazták Mózes Attila írót, irodalomkritikust, a Helikon szerkesztőjét, Hász Róbert írót, a Tiszatáj szerkesztőjét, valamint Oláh János József Attila-díjas írót, költőt. 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészettudományi Szakosz-tálya a Magyar Kultúra Napján, január 22-én adta át a 2011-es évre szóló debütdíját Kolozsváron. A díjat megosztva Keszeg Anna és Jakab Albert-Zsolt kapta.

Fűkósto-ló címmel került sor Muszka Sándor költői estjére január 23-án a Magyar Írószövetség budapesti székházában. A költőt, írót pályatársa, Murányi Sándor Olivér mutatta be.  A Csikófogat rendezvénysorozat keretén belül szervezett est házigazdája Erős Kinga volt. 

A Bálint Tibor Baráti Társaság tagtoborzó összejövetelt tartott január 25-én, az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházában, Kolozsváron. A rendezvény házigazdája Kötő József volt. Az Aranyszalagtárnak köszönhetően maga Bálint Tibor is „megszólalt” az érdeklődőknek. Közreműködtek: Adorjáni Réka, Bogdán Farkas, Ferencz Amália, Kertész Adél, Laczkó Vass Róbert, Móricz Kinga, Nagy Gergő, Rostás Péter István, Sebesi Karen Attila.

Adorjáni Panna volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör meghívottja január 30-án. A vitaindítót Győrfi Kata tartotta.
Az Írók Szakszervezete, az Írók Alapítványa, a Sárvári Tinódi Gimná-zium és Sárvár Város Önkormányzata 2012. április 3-6-ig Sárvár városában megrendezi a magyar nyelvű Kárpát-medencei diákírók, diákköltők 35. irodalmi pályázatának táborát. A pályázatot vers-, próza és tanulmány kategóriában hirdetik meg, és várják minden 14 -18 év közötti középiskolás diák magyar nyelven írt írásait. A pályázatok maximális terjedelme 15, írógéppel, számítógéppel (14 pontos betűnagysággal), vagy kézzel írt kéziratoldal. A pályázatok beérkezésének határideje: 2012. március 2. Kérik, hogy a pályázók postán, egy, jól olvasható példányban küldjék el munkáikat, és a borítékra kívülről írják rá, hogy melyik kategóriában pályáznak (így: „verspályázat”, „prózapályázat” vagy „tanulmány-pályázat”). Tehát, aki két kategóriában is pályázik, két borítékban küldje írásait. A pályázatokat a következő – új – címükre várják: Írók Alapítványa, Budapest, Lónyay utca 43. fsz.1. 1097.

Hírek

Február 4-én elhunyt Csurka István író, drámaíró, olyan kiemelkedő színpadi művek szerzője, mint a Házmestersirató, a Ki lesz a bálanya?, a Deficit és a Döglött aknák. Csurka István 1934. március 27-én született Budapesten. 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát. Tanulmányai után szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. Csurka a 60-as évektől novellákat és drámákat is írt, leghíresebb színdarabja az 1980-as Házmestersirató volt. 1969-ben és 1980-ban is József Attila-díjat kapott, 1980-ban Alföld-díjjal jutalmazták, ugyanebben az évben elnyerte a színikritikusok díját. A rendszerváltás előtti években kezdődő politikai aktivitása miatt (részt vett az 1985-ös monori ellenzéki találkozón, 1987-ben az MDF egyik alapítója volt, 1993-tól haláláig pedig a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke) drámaírói pályája hosszú ideig háttérbe szorult, 2011-ben viszont megírta a trianoni témájú A hatodik koporsót és az Írószövetségek harcát, amely az értelmiség mai állapotáról szól.  
László Noémit választották az idén tízéves Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) új elnökévé a szervezet február 19-i kolozsvári tisztújító közgyűlésén. László Noémi Orbán János Dénest váltja a tisztségben. Az E-MIL új Választmányának tagjai (az elnökön kívül): Fekete Vince, Gáll Attila, Karácsonyi Zsolt és Király Zoltán, aki az ügyvezető elnöki teendőket is ellátja. Az Etikai Bizottság új tagjai: Benő Attila, Farkas Wellmann Éva és György Attila. A tízéves évforduló alkalmából irodalmi fesztivált is tartottak a Bulgakov irodalmi kávéházban – ennek keretében Noszlopi Botond A szórakoztatás mesterfoka című verseskötetét Murányi Sándor Olivér, Egyed Emese Briszéisz című könyvét Bréda Ferenc, Benő Attila A kórus és a kutyák című kötetét pedig Király László mutatta be. Holt Költők Társasága címen Jancsó Noémi- és Veress Gerzson-emlékműsort tartottak; Veress Gerzson Igazolatlanul – jelen című versgyűjteményét Egyed Péter mutatta be, Jancsó Noémi A webkamera-arc című, összegyűjtött írásokat tartalmazó könyvét Egyed Emese méltatta.

Janus Pannoniusról elnevezendő, jelentős pénzjutalommal járó, nemzetközi költészeti díj alapítására tett javaslatot a Magyar PEN Club. Szőcs Géza költő, kultúráért felelős államtitkár, a Magyar PEN Club elnöke szerint amennyiben sikerül az elismerés anyagi hátterét előteremteni, már az idén megtarthatják az első díjkiosztót. Szőcs Géza a díj alapítását azzal indokolta, hogy a költészet a világ valamennyi országában fokozatosan veszít népszerűségéből, ezért szükség van egy olyan elismerésre, amely a kimagasló költői teljesítményeket és életműveket jutalmazza. 


Potozky László Áradás című novelláskötetét mutatták be február 29-én a marosvásárhelyi G. Caféban. A szerzőt és a könyvet Szabó Róbert Csaba, a Látó főszerkesztő-helyettese méltatta.


A Nemzeti Kulturális Alap Szép-irodalmi Kollégiuma idén is meghirdette alkotói pályázatát. Pályázhatnak szépirodalmi, valamint tudományos, ismeretterjesztő és szakkönyvek szerzői. Leadási határidő: március 20. További részletek a www.nka.hu honlapon.

Hírek

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több erdélyi és erdélyi származású személyiség részesült magyar állami díjban. Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Selmeczi György Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti vezetője Magyarország érdemes művésze díjat, Kardos M. Róbert színművész Jászai Mari-díjat kapott. Böszörményi Zoltán író, költő, Iancu Laura költő, Kenéz Ferenc költő József Attila-díjban, Soó Zöld Margit festőművész Munkácsy Mihály-díjban részesült. Asztalos Lajos, Bú József Olivér, Pál Ibolya Mária Magyar Ezüst Érdemkeresztet, Mózes Attila, Dávid Lajos, Gaal György Elemér, Kézdi Imola, Nagy László a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, Pataky József, Tolna Éva Gizella, Bíró Béla a Magyar Arany Érdemkeresztet, valamint Pap Géza a Magyar Érdemrend Középkeresztjét vehette át. 

József Attila-díjjal jutalmazták (az említett erdélyi szerzőkön kívül) Báger Gusztávot, Bálint Pétert, Kabdebó Lórántot, Kiss Judit Ágnest, Krusovszky Dénest, Németh Zoltánt, Payer Imrét, Széky Jánost, Szilasi Lászlót, Végh Attilát. Babérkoszorú-díjat kapott Borbély Szilárd, Kárpáti Kamil és Ladik Katalin. Csoóri Sándort Kossuth Nagydíjjal, Vasadi Pétert Kossuth-díjjal tüntették ki. 

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) tízéves születésnapját ünnepelték március 28-án a Magyar Írószövetség budapesti székházában. Az est vendége László Noémi, Fekete Vince, Gáll Attila, György Attila, Karácsonyi Zsolt, Király Farkas, Király Zoltán, Nagy Koppány Zsolt és Szálinger Balázs volt. A meghívottakkal Erős Kinga beszélgetett.

Horkay Hörcher Ferenc költő, esztéta, egyetemi tanár volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vendége március 26-án. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszékének vezetője – aki a CEEPUS vendégtanári program keretében tartózkodott Kolozsváron – március 28-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) előadótermében A bölcsészettudományok hasznáról értekezett; március 30-án pedig Ottlik Géza és a magyar múlt címmel tartott előadást a Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán.
Noszlopi Botond A szórakoztatás mesterfoka című verseskötetét mutatták be március 29-én a budapesti Márton Áron Szakkollégiumban. A szerzővel Murányi Sándor Olivér beszélgetett.

Sziveriáda – irodalmi sztárparádé egy igazi irodalmi sztár emlékére címmel emlékeztek meg Sziveri Jánosról, a kultikus vajdasági költőről március 31-én a kolozsvári Bulgakov kávéházban. Fellépett Balázs Attila, Cserna Szabó András, Farkas Wellmann Endre, Géczi János, Márkus András, Sántha Attila, Szálinger Balázs; a házigazda Orbán János Dénes és Szőcs Géza volt. A műsorban szerepelt: Sziveri János életének és költészetének bemutatása, könyvbemutatók (Sziveri János művei; Partitúra ne légy soha! − Sziveri-díjasok antológiája), ördöngös felolvasás, humor, erotika és egyéb irodalmi duhajságok.

A Látó folyóirat Kolozsvár-számát mutatták be április 4-én a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban.

Hírek

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi estet szervezett április 26-án, a kolozsvári Bölcsészkar épületében, a Brassai-teremben. Az esten Papp Attila Zsolt, Potozky László, Szántai János, Varga László Edgár és Varga Melinda lépett fel, a házigazda Egyed Emese volt.

Április 26-án a budapesti Márton Áron Szakkollégiumban olvasott fel műveiből Muszka Sándor és Orbán János Dénes. Az est házigazdája Noszlopi Botond volt.

Kétállomásos „miniturnén” szerepelt Székelyföldön Parti Nagy Lajos magyarországi költő, író. Sepsiszentgyörgyön április 24-én, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében, Székelyudvarhelyen pedig 25-én, a Gondűzőben. Parti Nagy Lajossal Kovács András Ferenc költő, esszéíró, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője beszélgetett. A sepsiszentgyörgyi találkozó az idei Szent György-napok keretében zajlott, az est házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.

Székely Csaba Bányavíz című műve nyerte el az Örkény István születésének 100. évfordulója alkalmából meghirdetett drámapályázat fődíját. A pályázatot a budapesti Örkény István Színház hirdette meg.

Negyven év képzőművészet és irodalom alkotókban, művekben és eseményekben címmel zajlott a kolozsvári magyar főkonzulátus és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ közös rendezvénye április 24-én, a konzulátus belső udvari termében (Főtér 23. szám).
Az eseményen részt vett Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Egyed Péter, a szárhegyi írótalálkozók szakmai vezetője, Kassay Péter, a Kulturális és Művészeti Központ igazgatója és Márton Árpád festőművész. A képzőművészeti alkotótáborok anyagából nyílt kiállítás anyagát Márton Árpád ismertette. Ezt követően Szilágyi István, Karácsonyi Zsolt és Király Zoltán olvasta fel írásait.

A Várad folyóirat Törzsasztal sorozatának újabb estjén, április 13-án, a nagyváradi Ady Endre Gimnázium könyvtárában Krasznahorkai László Kossuth-díjas íróval találkozhattak az érdeklődők.

Az április 12–15 között, Gyergyó-alfaluban megrendezett Kimenő Összművészeti Fesztiválon tartott irodalmi estet a Helikon. Lapunkat Szilágyi István, Demeter Zsuzsa, Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt képviselte.

A Communitas Alapítvány idén is meghirdette fiatal alkotóknak szóló ösztöndíjpályázatát. Az irodalom kategória nyertesei: Bartha Katalin Ágnes, Botházi Mária, Demeter Zsuzsa, Farkas Wellmann Éva, Fekete Réka, Ferenczi Szilárd, Karácsonyi Zsolt, Székely Csaba és Varga László Edgár.

Hírek

A Helikon ünnepi estet tartott 600-ik lapszámának megjelenése alkalmából, május 21-én, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az esten folyóiratunk volt és jelenlegi szerkesztői, Szilágyi István (főszerkesztő), Király László, Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt, továbbá jeles szerzői, Ferenczes István és Bogdán László mutatták be a lap múltját és jelenét, és saját írói munkásságukból is ízelítőt adtak. Személyesen nem lehetett jelen, de felolvasott művével ott volt Sigmond István, valamint a 2009-ben elhunyt Lászlóffy Aladár is. A zenei aláfestést Terényi Ede biztosította. Az est moderátora Szakolczay Lajos volt. Közreműködött: Kakucs Ágnes és Ferenczi Csongor előadóművész. Az estet a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

Egy teljesebb kontinuum címmel a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudomány-egyetem Bölcsészkarának Magyar Irodalomtudományi Intézete felolvasóestet szervezett Ottlik Géza születésének 100. évfordulójának alkalmával, május 16-án. A meghívottak fiatal írók voltak, akik egy-egy általuk választott Ottlik-részletet és egy saját szöveget olvastak fel. Nyolc szerző – diákok és ismert írók – osztotta meg Ottlik-élményét: Abrudbányai Melinda, Demeter Szilárd, Gondos Mária-Magdolna, Serestély Za-lán, Székely Örs, Szántai János, Visky Zsolt és Vízi Tünde. 

Méhes György születésének 96. évfordulója alkalmából a kolozsvári Puck Bábszínház művészei, valamint László Noémi és Orbán János Dénes írók tisztelegtek a nagy mesélő emléke előtt május 19-én, a Bulgakov kávéházban. 

Erdélyi körutat tartott a Libri Kiadó három szerzője. Benedek Szabolcs A vérgróf, Papp Sándor Zsigmond a Semmi kis életek című regényét, Szabó Róbert Csaba pedig a Fekete Dacia című novelláskötetét mutatta be május 19-én Marosvásárhelyen és május 21-én Kolozsváron. Benedek és Papp Székelyudvarhelyen is felléptek, május 18-án.

Elhunyt 83 éves korában Carlos Fuentes mexikói író, a latin-amerikai irodalom jeles alakja, a Cervantes-díj 1987. évi kitüntetettje, akinek öt évtizednyi irodalmi munkásságát olyan kötetek jellemzik, mint az Artemio Cruz halála, az Áttetsző tartomány, a Diana, a magányos vadász és a Laura Diaz évről évre. A szerzőt május 15-én érte a halál egy mexikóvárosi kórházban, ahová szívproblémák miatt szállították. Carlos Fuentes 1928-ban született Panamában, apja diplomata volt, így sokat utaztak. Gyerekkorát az Egyesült Államokban, Chilében és Argentínában, Ecuadorban, Brazíliában és Uruguayban töltötte, majd hazájában, Mexikóban jogot tanult. Fuentes több mint harminc regényt írt pályafutása során, de színdarabokat, novellákat, esszéket is jegyzett, valamint újságíróként is tevékenykedett. Munkásságát mindvégig társadalmi kritika jellemezte, baloldaliként élesen bírálta a mexikói puha diktatúrát. Az Artemio Cruz halála című regénye miatt sokan a Nobel-díjra is esélyesnek tartották. Megkapta a spanyol nyelvterületen kiosztott legrangosabb díjakat, a Cervantes-díj mellett az Asztúria Hercege díjat is. 1992-ben a francia Becsületrenddel tüntették ki, ebben közrejátszott, hogy Fuentes egy ideig – 1975 és 1977 között – Mexikó franciaországi nagyköveteként szolgált. 

Hírek

Második alkalommal rendezte meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, az RMDSZ Főtitkársága és a Romániai Magyar Könyves Céh a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet június 7–10. között, a Magyarországon már hagyományossá vált Ünnepi Könyvhéttel párhuzamosan. A rendezvény a Mátyás király szülőháza előtti téren, valamint további 12 párhuzamos helyszínen várta az érdeklődőket. Idén 32 kiadó, könyvműhely és könyvesbolt kínálta portékáit a Könyvhét keretében. Az eseményen a könyvkiállítás és vásár mellett előadásokra, könyvbemutatókra, kerekasztal-beszélgetésekre, szabadidős tevékenységekre, koncertekre is sor került.

Egyed Emese költő, író, egyetemi tanár kapta meg a Romániai Írók Szövetsége nemzeti kisebbségeknek járó díját idén a Briszéisz című, az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában megjelent, verseket és prózát is tartalmazó kötetéért. Az írószövetség nagydíját az Egyesült Államokban élő, 76 éves Norman Manea kapta. A költőknek járó díjat idén Gabriel Chifu vehette át Însemnări din ţinutul misterios című verseskötetéért, Alexandru Vlad Ploile amare című könyve pedig próza kategóriában bizonyult a legjobbnak. A kritikusok közül Mihai Zamfir munkáját ismerte el a zsűri. Confort Freud című színpadi művéért Gellu Dorian lett a dráma kategória kitüntetettje. Különdíjat kapott Cassian Maria Spiridon, a debütánsok közül pedig Gabriela Gherghişor lett a legjobb. A fordítók mezőnyében Dinu Flămând bizonyult a legjobbnak, aki Fernando Pessoa portugál költő verseit fordította román nyelvre.

Székely Csaba Bányavirág című színdarabja nyerte az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) legjobb előadásának járó díját. A darabot, Sebestyén Aba rendezésében, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata állította színpadra.

A Fiatal Írók Szövetsége 2012 nyarán immáron tizenkettedik alkalommal rendezi meg hagyományos irodalmi táborát, ezúttal azonban a fiatal magyar irodalom első Kárpát-medencei találkozójának apropójává is szeretné tenni. A Visegrádon, július 18. és 22. között tartott I. Nemzetközi FISZ Tábor egyik legfőbb célja, hogy az egymástól távol, különböző országban élő fiatal magyar szerzők kapcsolattartását, eszmecseréjét, szakmai kibontakozását is elősegítse. A táborban a prózaműhelyt N. Tóth Anikó író, irodalomtörténész, a lírát Németh Zoltán költő, író, irodalomtörténész vezeti; a műfordítók mentora Elekes Dóra műfordító, szerkesztő. A meghívottak közt van Tóth Krisztina, Szilágyi István és Spiró György. Erdélyi, felvidéki, vajdasági és magyarországi alkotócsoportok is bemutatkoznak: ott lesz az Ambroozia, az Apokrif, a Bretter-kör, az E-MIL, a FÉLonline, a FÍK, a Hátsó Bejárat, a Jelfolyam, a Kultúra és Kritika, a Szkholion, rengeteg fiatal szerző és kritikus. Megünneplik az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) fennállásának 10., és a FISZ alapításának 15. évfordulóját. Jelentkezni lehet a fisz.tabor@gmail.com e-mail címen.

Hírek

A Mikó András Alapítvány idén is díjazta azt a kolozsvári végzős hallgatót, aki mind tanulmányi eredményei, mind szépirodalmi munkássága révén méltán emlékeztet a díj névadójára, a tragikusan elhunyt tehetséges íróra. A 2012-es díjazott Gondos Mária-Magdolna.

Jeles erdélyi és anyaországi írók, költők, irodalomkritikusok, illetve könyvkiadók részvételével július 5–9. között kilencedik alkalommal szervezték meg Nagyváradon a Partiumi Írótábort. Az irodalmi találkozó keretében több előadást tartottak, és számos könyvbemutatóra is sor került. A Partiumi Írótábor a hagyományoknak megfelelően díjátadással zárult. Az idei irodalmi kitüntetést Oláh János költő, író vehette át Barabás Zoltántól, a Partiumi Írótábor főszervezőjétől. 

A Kárpát-medencei Irodalmi Társasá-gok Szövetsége (KITÁSZ) vándorgyűlést tartott Marosvásárhelyen, július 12-14-én. Az eseményen erdélyi, magyarországi, vajdasági és kárpátaljai irodalmi társaságok képviselői vettek részt. A szövetség 22 éves múltjában megszokottá vált, hogy a Kárpát-medence más-más tájain gyűlnek össze. Marosvásárhelyen a 21. vándorgyűlését tartotta a szervezet. Az erdélyi magyarság szellemi értékei című tanácskozás keretében az erdélyi magyar irodalomhoz, az erdélyi kultúrához kötődő témában hangzottak el előadások. 

Eltiltva és elfelejtve – A hallgatás és elhallgattatás évei a magyar irodalomban – ezzel a mottóval rendezik meg augusztus 15-17. között a negyvenedik, jubileumi Tokaji Írótábort. „Az irodalom és a politikai hatalom viszonya a XX. században végzetesen befolyásolta az alkotói sorsokat, irodalmi pályákat, a frissen formálódó és a már lezárt életművek helyzetét. (...) A 40. Tokaji Írótábor azért idézi meg azokat a történelmi pillanatokat, amikor a diktatúra a megtorlás, a tiltás, a korlátozás rendszerét létrehozta, ill. amikor az ízlésbeli és ideológiai eszmecserét akadályozó  gyanakvás és megosztottság túléli korát, hogy felhívja a figyelmet a jelen kétarcúságára, egyszersmind ösztönözze egy előítéletekkel teli, értékzavaros korszak örökségének felmérését és felszámolását” – írja felhívásában az írótábor kuratóriuma. A hagyományok szerint a Tokaji Esték sorozatban alkotóműhelyek, folyóiratok bemutatkozása, felolvasóest és minőségi tokaji kóstolás várja a résztvevőket.
 
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idei írótáborát augusztus 30. és szeptember 2.  között tartják a háromszéki Árkoson, az ottani Európai Tanulmányi Központban. Az idei tábor témája a kortárs erdélyi irodalom elmúlt 22 esztendeje. A programban előadások, kerekasztal-beszélgetések, viták és felolvasóestek szerepelnek. Az E-MIL rendezvényeivel jelen lesz a Kolozsvári Magyar Napok III. kiadásán is, az augusztus 16-18. közötti időszakban, a Bulgakov kávéház hátsó teraszán. 

Hírek

A Magyar Írószövetség idén is állandó programsorozattal vett részt a kapolcsi Művészetek Völgye fesztiválon, július 27. és augusztus 5. között. Az írószövetség erdélyi alkotókat is vendégül látott: július 28-án Nagy Koppány Zsolt, július 31-én Karácsonyi Zsolt felolvasására került sor, augusztus 3-án pedig az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) képviseletében László Noémi, Gáll Attila, Muszka Sándor, Papp Attila Zsolt és Potozky László mutatkozott be a közönségnek. A szerzőkkel Erős Kinga beszélgetett.

Számos programmal várta az irodalom kedvelőit az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) az idei Kolozsvári Magyar Napokon, augusztus 15–18. között. Augusztus 15-én Viotti négy vagy öt élete címmel irodalmi és életút-beszélgetés zajlott Géczi János József Attila-díjas íróval, képzőművésszel és biológussal (házigazda: Orbán János Dénes.) Limerick-csütörtök címmel zajlott a helyszíni karikatúra-gyártás: limerickben. Az eseményen Egyed Emese, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László és Szálinger Balázs vett részt (házigazda: Karácsonyi Zsolt). A következő napon az E-MIL tehetségkutató pályázatának nyertesei: Adorjáni Panna, Jobb Boróka, Korpa Tamás, Láng Orsolya, Serestély Zalán és Székely Örs olvasott fel (házigazda: László Noémi). Végh Attila és Rózsássy Barbara szerzői estjén László Noémi töltötte be a házigazda szerepét. Az E-MIL rendezvénysorozatát Orbán János Dénes Sándor vagyok én is című könyvének a bemutatója zárta, Boros Lóránd közreműködésével.

Idén is volt Látó-sátor a marosvásárhelyi Félsziget fesztiválon, augusztus 23-26. között. Az Olvass a sörök között! mottójú rendezvénysorozat keretében az érdeklődők változatos témájú előadásokon vehettek részt, találkozhattak a marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat szerkesztőivel (Demény Péterrel, Kovács András Ferenccel, Szabó Róbert Csabával és Vida Gáborral), valamint ismert hazai és magyarországi írókkal, költőkkel, kiadói és lapszerkesztőkkel.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) idén is meghirdette Határon Túli Irodalmi Ösztöndíj- és Franyó Zoltán-ösztöndíjpályázatát. Az ösztöndíjak célja, hogy a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak, műfordítóknak támogatást nyújtson a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremtsen a magas színvonalú alkotótevékenységhez. A Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíjak rendszere – műfaji megoszlás szerint – az alábbi ösztöndíj-kategóriákból áll: 1. kategória: Székely János-ösztöndíj – költészeti és drámaírói ösztöndíj; 2. kategória: Gion Nándor-ösztöndíj – prózaírói ösztöndíj; 3. kategória: Schöpflin Aladár-ösztöndíj – kritikai ösztöndíj a határon túli magyar kritikusok részére a 2007-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére; 4. kategória: Benedek Elek-ösztöndíj – ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarab-írói ösztöndíj. A Franyó Zoltán-ösztöndíjat a Magyarországgal szomszédos országok (Ausztria kivételével) kortárs szépirodalmi műveiből való műfordításokkal lehet elnyerni. A pályázatok benyújtásának határideje: 2012. október 1. (postai bélyegző dátuma).

Hírek

Szeptember 6. és 9. között rendezték meg a Gyergyószárhegyi Írótábort. A nyolcadik alkalommal megszervezett seregszemle idei témája: a magyar és azon belül az erdélyi irodalom történetének és e történet írásának sajátos kérdései, perspektívái, szemléletmódjai. Az írótábor tíz fiatal szerző (Adorjáni Panna, Győrfi Kata, Horváth Előd Benjámin, Láng Orsolya, Papp Zakor Ilka, Potozky László, Serestély Zalán, Székely Örs, Varga László Edgár, Vass Ákos) bemutatkozására is alkalmat adott. Idén sem maradt el a Csiki László-díj kiosztása, amelyet hagyományosan egy 35 év alatti alkotó vehet át. A Temetés este tízkor és a Fekete Dacia – Erdélyi rémtörténetek című könyvéért a zsűri Szabó Róbert Csabának, a Látó főszerkesztő-helyettesének ítélte a jutalmat.

Székely Csaba kapta idén a Színikritikusok Díját a legjobb új magyar drámáért – a kitüntetést Bányavirág című darabjáért ítélték oda. A Színházi Kritikusok Céhe emellett díjazta az elmúlt évad legjobb előadását, színészét és színésznőjét, illetve életműdíjat adományozott Senkálszky Endrének, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészének.

Tizenötödik tagválasztásán a Digitális Irodalmi Akadémia korábbi tagjai Várady Szabolcs költő–író–műfordító–szerkesztőt választották a DIA új tagjává. Posztumusz tag a Petőfi Irodalmi Múzeum javaslatára és a tagok jóváhagyásával Zelk Zoltán lett. Így e két szerző életművét digitalizálja a DIA a közeljövőben. A szavazásra a Petőfi Irodalmi Múzeumban került sor szeptember 20-án. 

Az Évad Legjobb Magyar Drámája díjat Szálinger Balázs Köztársaság című drámája nyerte el az idén. A Színházi Dramaturgok Céhe titkos szavazás útján minden évben odaítéli a díjat az előző évadban bemutatott vagy megjelent drámák valamelyikének. Az elismerést szeptember 21-én adták át, a Szép Ernő-jutalmakkal együtt.

Lawrence Ferlinghetti amerikai költő kapta a Magyar PEN Club által első alkalommal odaítélt Janus Pannonius-nagydíjat. Az 1919-ben New York államban született, majd Franciaországot és a II. világháborút is megjárt Ferlinghetti a beatnemzedék alkotója, az általa alapított City Lights kiadónál jelent meg az ötvenes években szinte az egész amerikai beatirodalom. A zsűrit Bollobás Enikő irodalomtörténész-műfordító, Tomaso Kemény Olaszországban élő magyar származású költő, Szőcs Géza költő, a Magyar PEN Club elnöke, Edwin Thumboo szingapúri és Dorin Tudoran, Amerikában élő román származású költő alkotta. A februárban alapított Janus Pannonius-díj keretében a nemzetközi költészeti díj mellett két műfordítói elismerést is kiosztanak, ennek díjazottjai: Itamár Jáoz-Keszt (eredeti nevén Keszt Péter) és Jávorszky Béla. A részben magán-, részben kormányzati forrásból finanszírozott költészeti nagydíjat azzal a szándékkal alapították, hogy egyfajta költői Nobel-díj szerepét töltse be a világ irodalmi életében. A díjátadást minden évben Janus Pannonius szeptember 29-i születésnapjához közeli időpontban tervezik megtartani.

Hírek

Mo Jen kínai írónak ítélte oda a 2012. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia. Ő az egyik leghíresebb kínai író, neve azonban többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. A Nobel-bizottság szerint „a mágikus realizmusával ügyesen keveri a népmesét a történelemmel, a történelmet a kortárs időkkel”. Mo Jen kínai író Guan Moye néven látta meg 1955-ben a napvilágot. Művészneve, melyet első regénye írásakor választott magának, azt jelenti: nem beszél. Munkásságára nagy hatással voltak Gabriel García Márquez művei. Legutóbbi könyvét (Life and Death Are Wearing Me Out) állítólag 43 nap alatt írta meg. Red Sorghum című első regényéből 1987-ben film is készült, melyet itthon Vörös cirokmező címen mutattak be. 
Mo Jen a mai kínai irodalom jellegzetes alakja. Az író paraszti származású, alkotásainak állandó témája a falu. Történetei szülőföldjén, a Shandong tartományban található Gaomi megyében fekvő kis faluban játszódnak. 
Mo Jen az első kínai állampolgár, aki elnyerte a Nobel-díjat. A legrangosabb irodalmi elismerés mellé 8 millió svéd korona (mintegy 4 millió lej) is jár.

Vida Gábor A kétely meg a hiába című novelláskötetét mutatták be október 18-án a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban. A szerzővel Selyem Zsuzsa beszélgetett.

A magyar irodalom művelésében elért kimagasló eredményéért Bán Zsófia író, esszéista, Demény Péter író, költő, Imre Flóra költő, műfordító és Szolláth Dávid irodalomtörténész vehette át a Déry Tibor Alapítvány díját október 19-én Budapesten. A Déry Tibor Alapítvány az író özvegyének végakaratából jött létre, aki vagyonát a magyar államra hagyta, azzal a feltétellel, hogy annak értékesítése után a befolyt összeg kamataiból kimagasló irodalmi tevékenységű művészeket díjazzanak. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át, mára több százan részesültek ebben az elismerésben.

A Kolozsvár Társaság és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezésében október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából koszorúzásra került sor a kolozsvári Sétatéren felállított ’56-os emlékműnél. A forradalmi események emlékére a Társaság irodalmi napokat tartott: bemutatták Kántor Lajos Golyószórásban, repülőszőnyegen című, Lászlóffy Aladárról szóló könyvét, valamint Várady Emese Tartozás című posztumusz kötetét.

Közös projektet indított az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Marosvásárhelyi Rádió Magyar Adása: 12 kortárs erdélyi magyar költő 12-12 verse hangzik el egy-egy hónap hétvégein a rádió magyar adásában, Gyéresi Júlia színművész előadásában. A hanganyag CD-n is megjelenik majd. A kísérletben részt vevő szerzők: Karácsonyi Zsolt (2012 augusztus), László Noémi (2012 szeptember), Király Zoltán (2012 október), Farkas Wellmann Éva (2012 november), Orbán János Dénes (2012 december), Egyed Emese (2013 január), Fekete Vince (2013 február), Farkas Wellmann Endre (2013 március), Lövétei Lázár László (2013 április), Gáll Attila (2013 május), Muszka Sándor (2013 június), Papp Attila Zsolt (2013 július).

Hírek

Hazám-díjat kapott Szilágyi István és Markó Béla. A 2001-ben alapított díj József Attila Hazám című költeményéről kapta nevét. További díjazottak: Máthé Erzsi színművész, Rubik Ernő feltaláló, építész, Tokody Ilona operaénekes, Augusztinovics Mária közgazdász, Horn Péter agrármérnök. A XXI. Század Társaság által 12. alkalommal odaítélt elismeréseket november 10-én, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban adták át.

Péntek János kolozsvári nyelvtudós, néprajzkutató, Sára Sándor filmrendező, operatőr és Jurij Poljakov orosz író, kritikus kapta az idei Bethlen Gábor-díjat, az erdélyi fejedelemről elnevezett alapítvány elismeréseit november 2-án adták át a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. Tamási Áron-díjjal tüntették ki Szakolczay Lajos közírót, kritikust. A Bethlen Gábor Alapítvány 1980-ban kezdte meg működését azzal a céllal, hogy anyagi, szellemi támogatásával, díjaival úttörő szerepet vállaljon a nemzeti összetartozás szolgálatában, a közép-európai szellemi együttműködésben és a határon túli magyarság anyaországi megismertetésében.
Farkas Wellmann Éva Az itt az ottal című verseskötetét mutatták be a Látó Irodalmi Játékok keretében Marosvásárhelyen, november 2-án. A szerzővel Szabó Róbert Csaba, a Látó főszerkesztő-helyettese beszélgetett. Szintén a Látó Irodalmi Játékok keretében került terítékre Dimény Lóránt Tizenegy és Márton Evelin Papírszív című regénye, november 15-én.

Kettős könyvbemutatót tartott Far-kas Wellmann Endre és Szőcs Géza Marosvásárhelyen és Kolozsváron: Szőcs a Carbonaro éjszakái című könyvet, Farkas Wellmann az L. D. hagyatéka című új verseskötetét mutatta be. A marosvásárhelyi közönség november 3-án, a kolozsvári pedig november 4-én találkozhatott a szerzőkkel, a Bulgakov Caféban. 

Markó Béla legújabb román és magyar nyelvű szonettkötetét mutatták be november 6-án Bukarestben. Az egyhangúság dicsérete/Lauda monotoniei című kötet 57 szonettet tartalmaz.

Domokos Gézára emlékeztek, halálának ötödik évfordulója alkalmából, november 8-án, a kolozsvári EMKE-Szabédi Emlékházban. Az est házigazdája Egyed Péter író, filozófus, egykori Kriterion-szerkesztő volt. Domokos Géza Éveim, útjaim, arcaim című kötetének újrakiadása alkalmából Domokos Péter képzőművész, a szerző fia beszélt apjával kapcsolatos élményeiről, s a szellemi hagyatékot ápoló egyesületről, melynek létrehozója. 

A 80 éve született Bálint Tiborra emlékező gálaestet tartottak a kolozsvári Bölcsészkaron, november 10-én. Elhangzottak Bálint Tibor-esszé- és prózarészletek is. Felolvastak: André Ferenc, Barcsay Andrea, Balázs Imre József, Bréda Ferenc, Egyed Péter, Gondos Mária-Magdolna, Jancsó Miklós, Kántor Lajos, Láng Orsolya, László Noémi, Lászlóffy Csaba, Lőrincz György, Molnár Vilmos, Sántha Attila, Selyem Zsuzsa, Serestély Zalán, Vida Gábor és Vizi Tünde.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Bretter György Irodalmi Kör közös szervezésében mutatták be Halmosi Sándor Ibrahim, a menta ízei című, válogatott verseket tartalmazó kötetét november 12-én, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A szerzővel Demény Péter beszélgetett. Ugyanitt került sor Zudor János költői estjére november 26-án. A költő beszélgetőtársai László Noémi és Selyem Zsuzsa voltak.

Hírek

Tizenötödik alkalommal adták át a csíkszeredai Székelyföld folyóirat díjait. Ferencz Imre költőt verseiért, Sántha Attilát „nyelvrégészeti” tanulmányáért tüntették ki, a nem erdélyi szerzőknek odaítélt Székely Bicskarendet Fekete J. József vajdasági irodalomtörténész kapta, a pályakezdő tehetségeknek járó Szabó Gyula-díj kitüntetettje pedig a kritikusi munkásságáért díjazott Xantus Boróka.

Erdély-szerte alternatív irodalomórákat tartottak múlt év novemberének végén az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) szerzői. Bálint Tamás, Papp Attila Zsolt, Szántai János és Varga László Edgár a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban és a G. Caféban, valamint a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnáziumban és a Tein Teaházban lépett fel; Benő Attila, László Noémi és Potozky László a zilahi Silvania Főgimnáziumban olvasott fel; a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumba pedig Fekete Vince, György Attila, Hertza Mikola és Molnár Vilmos látogatott el.

A marosvásárhelyi Bulgakov Caféban adták át az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) 2012-es évre szóló díjait, december 8-án. A Méhes György-nagydíjat Farkas Wellmann Endre kapta L. D. hagyatéka című verseskötetéért és eddigi költői munkásságáért, a debütdíjat pedig Vass Ákos a Pulton innen, pulton túl című frissen megjelent verseskönyvéért. A gálához Homonnai Varga András flamencogitáros biztosította a zenei aláfestést, a két díjazott mellett pedig László Noémi, Fekete Vince, Orbán János Dénes, Karácsonyi Zsolt és Lövétei Lázár László olvasott fel legfrissebb műveiből. 

A víz szakad, a cső marad címet viselte a Látó Irodalmi Játékok tavalyi utolsó estje, amelyen Kovács András Ferenc költő, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője olvasott fel közéleti verseiből. A rendezvényre december 8-án került sor a marosvásárhelyi G. Caféban.

Kiosztották a Látó szépirodalmi folyóirat díjait a marosvásárhelyi Bernády Házban, december 15-én. A díjazottak: Balla Zsófia (vers), Király Kinga Júlia (próza), Kántor Lajos (esszé), Korpa Tamás (debüt). 

Krasznahorkai Lászlónak ítélték a 2012-es Prima Primissima Díjat irodalom kategóriában. Krasznahorkai László 1954-ben született, első műve, a Sátántangó 1985-ben jelent meg. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, a regényeiből készült filmek is bejárták a világot. Egyike a külföldön legelismertebb magyar íróknak. Irodalom kategóriában Prima Díjat vehetett át Kiss Anna költő, drámaíró, valamint Tornai József költő, író, műfordító. 

Michel Houellebecq francia író, az Elemi részecskék, A térkép és a táj, A csúcson és az Egy sziget lehetősége című regények szerzője  lesz a 20. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Magyarország egyik legfontosabb könyves eseményét április 18. és 21. között tartják a budapesti Millenáris parkban. A díszvendég ország Olaszország lesz.

Hírek

Bemutatták a Székely Könyvtár sorozatot a kézdivásárhelyi Vigadóban, január 29-én. A százkötetesre tervezett sorozat eddig megjelent tíz kötetét Lövétei Lázár László és Fekete Vince, a Székelyföld kulturális havilap főszerkesztője és főszerkesztő-helyettese mutatta be. A Székelyföldről szóló vagy székely szerzők által írt könyvekből álló sorozat száz kiadványát tíz év alatt jelenteti meg a Székelyföld folyóiratot kiadó Hargita Kiadóhivatal, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Olyan, a székelység múltjával és jelenével foglalkozó művek kiadását tervezik, amelyek nemcsak a székely-magyar öntudat megerősödését segítik elő, hanem élvezetes olvasmányul is szolgálnak.

Élni vagy megélni? Irodalom és egzisztencia címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a magyar kultúra napján, január 22-én a marosvásárhelyi Museum Caféban (a Várban). A beszélgetés résztvevői: Bálint Tamás, László Noémi, Láng Orsolya és Nagy Attila.
A magyar kultúra napja alkalmából először adták át a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A díjat megtestesítő oklevelet, kisplasztikát és 10 ezer lejes pénzjutalmat évről-évre egy-egy írónak, képzőművésznek és a színházi-zenei élet egy-egy kiemelkedő alkotójának adják át. Az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat idén Székely Csaba drámaírónak, az erdélyi és magyarországi színpadokon is nagy sikerrel játszott, Bányavirág című dráma szerzőjének, Részegh Botond csíkszeredai grafikusnak és Bocsárdi László rendezőnek, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatójának ítélték oda.

Székely Csaba nyerte el a BBC rádiójáték-pályázatának elismeréseivel együtt átadott Imison-díjat Ízlik a banán, elvtársak? (Do You Like Banana, Comrades?) című művéért, amely egy korábbi nemzetközi pályázaton a legjobb európai dráma díját már megkapta a brit közszolgálati rádiótól. A BBC rádiójáték-pályázatának díjait a brit közszolgálati adó Rádió Színházában megrendezett ceremónián adták át. Az idei díjazottakat 180 brit és nemzetközi pályázó közül választották ki. Székelynek a fiatal alkotókat felkaroló egykori BBC-dramaturgról, Richard Imisonról elnevezett elismerést ítélték oda, amely a legjobb forgatókönyvet író új szerzőnek jár. A brit Írószövetség (The Society of Authors) 1500 fonttal járó díja már 1994 óta létezik, de tavaly óta a BBC elismeréseivel együtt adják át. 

Átadták a felvidéki Alsósztregován (Dolná Strehová) a teljesen felújított Madách-kastélyt, Madách Imre szülőházát, ahol Az ember tragédiáját is írta. Az egyik legjelentősebb magyar irodalmi emlékhelyet három év alatt újították fel – részben az Európai Unió támogatásával – mintegy másfél millió euróból egy magyar-szlovák, határon átívelő együttműködési projekt keretében.

Mandics György Temesváron született író, íráskutató hetvenedik születésnapját ünnepelték február 5-én a Magyar Írószövetség budapesti székházában. A szerzővel Tábori László beszél

Hírek

Lakatos Róbert és Bálint Arthur új, Személyi figyelő című kisjátékfilmjét mutatták be február 7-én a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéház fedett teraszán. Az Erdélyi Magyar Filmszövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája által szervezett eseményen az alkotók is részt vettek. Jelen volt Nagy Koppány Zsolt író is, akinek a novellája alapján készült a produkció. Az alkotókkal Karácsonyi Zsolt beszélgetett.

A kolozsvári magyar főkonzulátus szervezésében február 11-én Tytti Isohookana-Asunmaa Csángó körkép című könyvét mutatták be a BBTE Bölcsészettudományi Karán. A program keretében köszöntőt mondott Magdó János főkonzul és Ulla Väistö, Finnország bukaresti nagykövete, a kötetet Pozsony Ferenc néprajzkutató professzor és Tánczos Vilmos docens méltatta. 

A Balassi Bálint-emlékkardot idén Kalász Márton magyar költő és Jean-Luc Moreau francia műfordító vehette át február 13-án a budapesti Gellért Szállóban. A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat a kitüntetetteknek Kiss-Rigó László megyéspüspök és Szilágyi Áron, a kardvívás londoni olimpiai bajnoka adta át. 

Benkő Levente Manók, emberek, fehérnépek című kötetét mutatták be február 15-én a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A szerzővel Papp Attila Zsolt beszélgetett. Az esten közreműködött Könczey Elemér, a könyv illusztrátora.

Slam poetry estet rendeztek a kolozsvári Bretter György Irodalmi Körön február 25-én. A rendezvénynek négy sepsiszentgyörgyi fiatal volt a meghívottja: Csinta Áron, Kocsis István, Morar Ervin és Müller Henrietta. A felolvasások után Selyem Zsuzsa beszélgetett a vendégekkel. A slam poetry három neves magyarországi képviselője – Simon Márton, Pion  István és Závada Péter – pedig február 27-én lépett fel a Bulgakovban, a Korunk Akadémia szervezésében.

Páll Lajos költő, festő emlékére rendeztek irodalmi-zenei estet Sóvidék (Erdély) címmel a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, február 26-án. Az est vendégei voltak: Király Farkas költő, író, Láng Eszter költő, képzőművész és Tófalvi Zoltán író, történész. Közreműködött: Havas Judit előadóművész és Németh Viktor zeneszerző-előadóművész, a házigazda szerepét Deák-Sárosi László költő töltötte be. A rendezvényt a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

Ufók a kozmoszban. Mit láttak a csillagászok? címmel Mandics György tartott előadást a kolozsvári Bulgakov kávéházban, február 26-án. Az írót az Almásy László Kultúrtörténeti Kör látta vendégül.

Karácsonyi Zsolt, a Helikon új főszerkesztője mutatkozott be a Bukaresti Magyar Kulturális Központban, február 27-én. Beszélgetőtársa Papp Attila Zsolt volt.

Nyáry Krisztián Így szerettek ők című irodalmi szerelmeskönyvét mutatták be Erdélyben és a Partiumban. A sikerkönyv negyven történetet tartalmaz Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról. Nyáry Krisztián február 28-án Nagyváradon, március 1-jén Kolozsváron, március 2-án Marosvásárhelyen, március 3-án Székelyudvarhelyen, március 4-én pedig Sepsiszentgyörgyön találkozott olvasóival.

Hírek

A Nemzeti Együttműködési Alaphoz benyújtott nyertes pályázat révén Melbourne, Canberra és Sydney magyar közösségeinek tartott irodalmi esteket, február 18. és március 4. között, a Magyar Írószövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája közös, öttagú küldöttsége: László Noémi, Rózsássy Barbara, György Attila, Király Zoltán és Szentmártoni János. Egy felszólaló szerint az ausztráliai magyarok öt kortárs magyar írót élőben még egymás mellett sosem láttak. Talán ennek is volt köszönhető, hogy az irodalmi események szokatlanul nagy számú közönséget vonzottak. 

Március 14. és 17. között rendezték a Lipcsei Könyvvásárt, Németország egyik legrangosabb könyvszakmai eseményét, amely idén mintegy 168 ezer látogatót vonzott és több mint 2000 kiállító mutatta be legújabb termékeit. A fiatal magyar irodalmat Nagy Ildikó Noémi és Nagy Koppány Zsolt képviselte. Nagy Ildikó Noémi Eggyétörve című kötete a Lipcsei Könyvvásárra jelent meg a Jung & Jung Kiadónál. Nagy Koppány Zsolt Nagyapám tudott repülni című novelláskötete a Schloss Solitude sorozatában jelent meg német nyelven. A fesztivál keretében Az apokaliptikus tájak szépsége címmel tartottak beszélgetést Szilágyi István regényeiről. A Helikon alapító főszerkesztőjével Kalász Orsolya költő, műfordító beszélgetett.

Tompa Andreának ítélte az első ízben kiosztott Békés Pál-díjat a 2013 januárjában alakult Békés Pál Civil Társaság szakmai kuratóriuma. A 2010-ben elhunyt író emlékére alapított kitüntetést március 22-én adták át a Budapest Jazz Klubban. 

A Bulgakov kávéházban március 26-án zajlott az első Erdélyi Slam Poetry Bajnokság kolozsvári fordulója. A zsűriben a Budapestről érkezett Said és Indiana mellett a közönség három önkéntesen jelentkező tagja foglalt helyet. A megmérettetést vállaló tizenhárom versenyző közül André Ferenc, Vass Ákos és (Márkus András udvarias visszalépése nyomán) Kocsis István lett dobogós. A zsúfolásig telt két teremben remek hangulatban folyt az esemény. A bajnokságnak várhatóan vásárhelyi és sepsiszentgyörgyi fordulója is lesz.
Az Almásy László Kultúrtörténeti Kör keretében Bréda Ferenc tartott előadást A fiumei városállam története címmel, Tristan Ranx A világ ötödik évszaka című történelmi dokumentumregénye alapján, március 26-án, a kolozsvári Bulgakov kávéházban.

Noszlopi Botond volt a csíkszeredai Székelyföld Galéria vendége március 26-án. A fiatal költőt Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője mutatta be.

Bodor Ádám volt a Látó Irodalmi Játékok 21. rendezvényének meghívottja. A találkozóra április 3-án került sor a marosvásárhelyi G. Caféban. Az íróval Kovács András Ferenc és Mészáros Sándor beszélgetett. 

Tavaszi körúton vesz részt Erdélyben Kubiszyn Viktor a Drognapló című önéletrajzi dokumentum-fikciós regényével. A fellépések időpontjai és helyszínei: április 3., Marosvásárhely; április 5., Székelyudvarhely; április 18., Kolozsvár; április 19., Méra.

Hírek

A Magyar Költészet Napja alkalmából a Kolozsvári Televízió Erdélyi Figyelő című műsora idén is megrendezte a Versversenyt, melynek keretében 11 erdélyi magyar költő 11 versére lehetett szavazni a Facebook közösségi portálon. A verseket a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészei adták elő, a következő társításban: Balázs Imre József – Köllő Csongor; Farkas Wellmann Endre – Farkas Lóránd; Fekete Vince – Kali Andrea;  Ferenczes István – Csutak Réka;  Jánk Károly – Kántor Melinda; László Noémi – Kézdi Imola; Kinde Annamária – Albert Csilla; Király László – Dimény Áron; Király Zoltán – Váta Lóránd; Kovács András Ferenc – Laczkó Vass Róbert és Szép András; Papp Attila Zsolt – Viola Gábor; illetve egy versajándék: a tragikusan elhunyt Jancsó Noémi verse Laczkó Vass Róbert előadásában. A versenyben lévők közül Kovács András Ferenc Október. Őszi könyvtár című verse lett a győztes. Második helyen Kinde Annamária Menekülni vágyó verse című költeménye végzett, a harmadik helyezett pedig László Noémi Föld című verse lett. A Versverseny „eredményhirdetésére” az Erdélyi Figyelő és a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely közös rendezvénye keretében került sor április 12-én, a kolozsvári Reményik Sándor Galériában. 

Idén is megrendezték a költészetnapi Versmaratont, amelynek keretében Az év versei 2013 című antológia szerzői olvastak fel április 11-én, a budapesti Thália Színház Mikroszínpadán. A Magyar Napló Kiadó szervezte eseményt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg. A Versmaratont élőben közvetítette a Kossuth Rádió.

Gabriel Liiceanu A csábításról című könyvének magyar fordítását mutatták be a budapesti Millenárison, a Kner Imre teremben, április 21-én.  A kötet az Orpheusz Kiadó gondozásában jelent meg magyarul, Karácsonyi Zsolt fordításában. A bemutatón részt vett a fordító, valamint Szentmártoni János, Erős Kinga és Végh Attila.

A Szépírók Társasága A könyv utóélete című beszélgetés-sorozatának erdélyi körútján Varró Dániel Marosvásárhelyen (április 23., a Marosvásárhelyi Kulturális Központ és a Látó szépirodalmi folyóirat szervezésében), Sepsiszentgyörgyön (április 24., a Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében), Kézdivásárhelyen (április 25.) és Csíkszeredában (április 26.) találkozott az olvasókkal.

Slam Poetry Update&Demonstráció címmel került sor Márkus András és Vass Ákos estjére a sepsiszentgyörgyi Huhuu kávézóban, április 24-én. A költőkkel Kiss Bence rádiós műsorvezető beszélgetett.

Mario Vargas Llossa Kolozsvár vendége lesz május 19-21. között. A Nobel-díjas perui író a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Doctor Honoris Causa címének odaítélése alkalmából érkezik a kincses városba.

Balatonfüred Város Önkormányzata ismét meghirdette verspályázatát a Salvatore Quasimodo Emlékdíj elnyerésére, amelyen valamennyi pályázó két magyar nyelvű, kiadatlan, más pályázatokon nem díjazott és nem említett művel vehet részt. A pályamunkákat gépírással öt példányban kell eljuttatni május 31-ig a város polgármesteri hivatalának címére (8230 Balatonfüred, Szent István tér 1.). A díjkiosztót a szeptember 7-én megrendezendő nemzetközi költőtalálkozó keretében tartják meg. 

Hírek

Kiosztották a Communitas Alapítvány idei alkotói ösztöndíjait. Az ösztöndíjbizottsághoz ez alkalommal 216 pályázat érkezett, amelyből 42 részesült pozitív elbírálásban. A nyertesek egy éven át egyenként havi 720 RON értékű ösztöndíjban részesülnek. Irodalom kategóriában Csuszner Ferencz, Fischer Botond, Jobb Boróka, László Szabolcs, Nagy Zoltán, Papp-Zakor Ilka, Pethő Loránd, Rigán Lóránd és Varga Melinda pályázata részesült kedvező elbírálásban.

Három erdélyi magyar színész (mindhárman a Kolozsvári Állami Magyar Szín-ház művészei) részesült a Román Színházi Szövetség (UNITER) díjában a május 14-i, Iaşi-ban megtartott gálán. Kézdi Imola a Hedda Gabler címszerepéért kapta meg a rangos elismerést. Az Andrei Şerban rendezte Ibsen-dráma két további szereplője részesült UNITER-díjban: Hatházi András Brack bíró szerepéért a legjobb férfi mellékszereplő, Györgyjakab Enikő pedig Elvstedné alakjának megformálásáért a legjobb női mellékszereplő díját érdemelte ki.
Székelyföldi körúton vettek részt a Kortárs folyóirat munkatársai. Ambrus Lajos főszerkesztővel és Pécsi Györ-gyi versrovat-vezetővel május 21-én Székelyudvarhelyen, május 23-án Gyergyószentmiklóson, május 23-án Csíkszeredában találkozhattak az érdeklődők. 

A Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának május 17-én megrendezett díjkiosztó gáláján Farkas Wellmann Endre L. D. hagyatéka című verseskötetéért Szilágyi Domokos-díjban részesült, Hertza Mikola Kísérteti jelleggel című prózakötetéért Bálint Tibor-díjat vehetett át.

A 97 éve született Méhes György emlékére a kolozsvári Puck Bábszínház és az életművet gondozó Erdélyi Híradó Kiadó ajándékokkal, nyereményekkel és meglepetésekkel tűzdelt mesedélutánt szervezett a kolozsvári Bulgakov kávézóban, május 25-én. A mesedélután házigazdái Máté Varga Ibolya és Orbán János Dénes voltak.

Három estén át tartó nyári szezonavató kulturális ünnepséget szervezett a Látó szépirodalmi folyóirat és a marosvásárhelyi G. Café. A felolvasószínházi és irodalmi rendezvényekből összeálló programsorozat május 29-én kezdődött a József Attila Kör szerzőinek estjével. Fellépett: Balázs Imre József, Kemény Lili, Sopotnik Zoltán és Váradi Nagy Pál. Május 30-án a Havi Dráma 3. kiadásában Bryan Dykstra kortárs amerikai drámaíró darabját (Ketten – The 2 of U) Patkó Éva rendezésében Nagy István, Fodor Piroska és Bokor Andrea adta elő. Május 31-én Jékely 100 címmel Kovács András Ferenc Jékely Zoltán-verseket olvasott fel. A sorozat házigazdája Szabó Róbert Csaba volt. 

Június 5-7. között – a budapesti ünnepi könyvhéttel egy időben –, harmadik alkalommal szervezték meg a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet. A könyvhét középpontjában Dsida Jenő munkássága állt: a 75 éve elhunyt költőre több rendezvénnyel is megemlékeztek. Az irodalombarát közönség találkozhatott Bodor Ádámmal, Lackfi Jánossal és Király Lászlóval, valamint a Várad folyóirat szerkesztőivel, és meghallgathatta Kovács András Ferenc megzenésített verseit. A könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, emlékkiállítások mellett számos zenei, szórakoztató program és gyerekműsor is várta az érdeklődőket. 

Hírek

A Helikon-estek irodalmi rendezvénysorozat első állomásaként került sor a Helikon „fióklapja”, A nagy Kilometrik 200. lapszámának bemutatójára június 4-én a kolozsvári Bulgakov kávéház irodalmi szalonjában. Az est vendégei voltak: Szilágyi István, Balázs Imre József, Bréda Ferenc, Csuszner Ferencz, Fischer Botond, Győrfi Kata, Lovassy Cseh Tamás, Pethő Lorand és Varga László Edgár. A sorozat második rendezvényét június 18-án tartották: ezúttal Király László Készülődés Pazsgába című új verseskönyve volt terítéken. A költővel Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője beszélgetett.

Balázs Imre József Hadikórház a város szélén című publicisztika-kötetét mutatták be június 6-án, a kolozsvári Klausen kávéházban. A könyvet Demény Péter, valamint Simon Judit, a Riport Kiadó igazgatója méltatta.

A 3. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét égisze alatt tartották Márton Evelin Papírszív című kötetének bemutatóját június 7-én, a kolozsvári Klausen kávéházban. A szerzővel Fekete Vince beszélgetett.
Molnár Vilmos Az ördög megint Csíkban című kötetét mutatták be június 8-án, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. Az estre a 3. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében került sor. A szerzővel Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője beszélgetett. Molnár Vilmos könyvét június 12-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban is bemutatták.

Lackfi János szerzői estjével jelentkezett júniusban a Látó Irodalmi Játékok. A lassan egy éve induló rendezvénysorozatra június 13-án 24. alkalommal kerül sor a marosvásárhelyi G. Caféban. A József Attila-díjas költővel Demény Péter beszélgetett.

Az I. Erdélyi Slam Bajnokság nagyváradi fordulójára került sor június 13-án a Moszkva kávézóban.  A váradi fordulót Magics Csaba nyerte, őt követte Kiss Gyula és Kudelász Levente. A marosvásárhelyi fordulót a G. Caféban tartották június 14-én. Itt Bartha Lóránd vitte el a pálmát, a második helyen Gábos Dezső, a harmadik helyen Benedek Szabolcs végzett.

Kinde Annamária Húzódhatsz közelebb című új verseskötetét mutatták be június 15-én a nagyváradi Bábszínházban. A szerzővel Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszélgetett. A találkozó első részében értéke­lték és díjazták a Várad folyóirat ta­va­szi diák-versíró pályázatát, mely­nek kez­deményezője Kin­de An­namária volt.

A Korunk Akadémia meghívására június 19-én a kolozsvári Café Bulgakovban tartott estet Szkárosi Endre József Attila-díjas költő, performer, az Egy másik ember (2011) és a Verboterror (2013) című kötetek szerzője. A házigazda és beszélgetőtárs Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztő-helyettese volt.

Rejtőzködnöm nem lehet címmel emlékezett meg a 100 éve született Weöres Sándorról a Magyar Művészeti Akadémia június 20-án, a budapesti Duna Pa-lotában. A vers- és zenei előadást Dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára nyitotta meg, bevezetőt mondott Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője. Az est házigazdája Török Máté volt.

Hírek

Negyvenkét éves korában, június 24-én vonat gázolta halálra Rafi Lajos költőt. Rafi 1970-ben, Marosvásárhelyen született cigány kovácscsaládban. Egyéves korában került Gyergyószárhegyre a Nyárádmentéről. Iskoláit Gyergyószárhegyen és a gyer-gyószentmiklósi mezőgazdasági szakközépiskolában végezte. 1989-ben érettségizett, ekkor jelent meg nyomtatásban első verse. Hat gyermek édesapja volt. Bádogosságból tartotta fenn családját, Szárhegyen élt. Földhöz vert csoda című kötete 2007-ben jelent meg a budapesti L’Harmattan Kiadó gondozásában, a kötetet svéd nyelven is kiadták. Második kötete Az élet számlája címet viseli. Versei olvashatók a Találkozások című antológiákban, roma költők verseit tartalmazó gyűjteményes kötetekben és internetes irodalmi portálokon.

Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 80. évében, június 25-én elhunyt Marsall László Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Marsall 1933. november 3-án született Szegeden. Költői pályakezdését Weöres Sándor segítette, őt tekintette mesterének. A költő eleinte alkalmi munkákból élt, majd a Magyar Rádióhoz került, ahol 1957 és 1967 között külső munkatárs volt, 1967-től pedig az irodalmi osztály belső munkatársaként dolgozott. 1970-től szabadfoglalkozású író volt. Első kötete, a Vízjelek 1970-ben látott napvilágot. A hatvanas években tagja volt a Belvárosi Kávéház legendás hírű értelmiségi társaságának. Második könyve, a Szerelem alfapont 1977-ben, a Porcelánfigurák 1980-ban jelent meg. További kötetei: Egy világ mintája, Negyvenegy öregek, Holdraforgó, Város papírmadárból, Pókhálófüggvények, Tatus és szörnyei, A megpördített orsó, Szélketrec, Holnapután. Válogatott kötetét 1989-ben, a gyűjteményest 2002-ben adták ki. Írt drámákat, rádiójátékokat, ezek mellett festészettel, grafikával is foglalkozott.

Július 24. és 28. között a Fiatal Írók Szövetsége második alkalommal rendezte meg nyári táborát a fiatal irodalom Kárpát-medencei találkozójaként. A Visegrádon megtartott táborban az érdeklődők ezúttal Barnás Ferenccel, Térey Jánossal, Oravecz Imrével, Bartis Attilával és Kovács András Ferenccel találkozhattak, akik a műhelymunkák után tartottak felolvasásokat, beszélgetéseket a táborlakóknak. Napközben műhelymunka zajlott, kisebb csoportokban: a kritikaműhelyért Szilágyi Zsófia, a prózaműhelyért Hermann Zoltán és Csepregi János, míg a líraműhelyért Sirokai Mátyás, Győrffy Ákos és Bajtai András felelt. A műhelymunkák és az esti nagybeszélgetések után kiadók és (online) folyóiratok mutatkoztak be, köztük a Magvető, az Európa, a Scolar, a Kalligram, a Bárka, a Látó, a Litera és a Prae. A tábor – szinte már hagyományos módon – ezúttal is Kritikustusával indult, melyen FISZ-szerzők legfrissebb köteteiről volt szó. A táborban performanszt mutatott be a Kompánia Színházi Társulat.

A Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület tizedik alkalommal rendezte meg a Partiumi Írótábort, ezúttal Hagyomány, haladás, megmaradás címmel, július 4. és július 6. között. A X. Partiumi Írótábor fő témája idén a hagyományok ápolásának kérdése volt, ezzel összefüggésben kerültek megrendezésre a programok. Olyan alkotók, írók, irodalomtörténészek adtak elő, mint Pomogáts Béla, Bertha Zoltán, Mezey Katalin, Oláh János, Szentmártoni János, Fleisz János vagy épp Hodossy Gyula. 

Hírek

Augusztus 14-16. között tartották a 41. Tokaji Írótábort. A költők, irodalomtörténészek, írók részvételével megtartott idei tanácskozás folytatása volt a tavaly megkezdett tematikának, 2014-ben pedig a tervek szerint lezárják az 1945-től a rendszerváltásig tartó időszak megvitatását. Az idei tanácskozás keretében a tábor közössége a magyar irodalom 1965 és 1990 közötti időszakát, a hallgatás és elhallgattatás éveit vitatta meg, a kísérőprogramok keretében pedig színházi esttel, kiállítással és egy emléktábla avatásával emlékezett meg a 150 éve született Gárdonyi Gézáról és a 100 éve született Weöres Sándorról. Az idei tábornak több mint 200 résztvevője volt. A magyar irodalmi élet egyik legfontosabb rendezvényének résztvevői jövőre a rendszerváltás legfontosabb irodalmi, közéleti és politikai kérdéseit vitatják majd meg.

Irodalmi rendezvények sorozatát szervezte az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) az idei Kolozsvári Magyar Napokon, augusztus 20-24. között. A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) irodalmi délutánt tartott, Izsó Zita, Korpa Tamás és Molnár Illés részvételével. Zsidó Ferenc és Balázs K. Attila Laska Lajos, illetve A zöld fotel lakója című köteteit a szerzők kölcsönösen mutatták be. Vilma, te édes címmel Jancsó Miklós beszélt a hetvenes évek kolozsvári kocsmáiról. Sántha Attila Razglednicák című verseskötetét Fekete Vince mutatta be; szintén ő beszélgetett Szilágyi István Kossuth-díjas íróval, a Helikon alapító főszerkesztőjével. Bemutatták Bréda Ferenc Angyal a Monostoron, valamint László Noémi Föld, Király Zoltán Szívtűzoltóautó és György Attila Bestiarium Siculorum című könyveit. A Szonettszerda és a Limerick-csütörtök „utódeseményeként” idén Panegyrikusz-pénteket szerveztek, ennek keretében Egyed Emese, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, László Noémi és Varga László Edgár írt hexameterben dicshimnuszt a nekik modellt ülő érdeklődőkről.

A Kolozsvári Magyar Napok 2013-as kiadásán számos más irodalmi rendezvényt is tartottak: többek közt bemutatták Böszörményi Zoltán Katedrális az örök télnek című új verseskönyvét, valamint a Szőcs Géza 60. születésnapjára összeállított Album amicorumot, illetve a Ha polip szuszog Kolozsvárott mindkét kötetét.

Szimin Behbaháni iráni költőnő vehette át idén a Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat, augusztus 29-én Pécsett. Szimin Behbaháni világszerte elismert polgárjogi aktivista is, a nők jogaiért küzdő ismert személyiség, a kortárs perzsa irodalom meghatározó alakja. A 86 éves költőnő hosszú évek óta nem kapott kiutazási engedélyt Iránból, és útlevelét is bevonták, azonban a díj hírére visszakaphatta azt, így részt vett a pécsi díjátadón.

Hetvennégy évesen, augusztus 30-án elhunyt Seamus Heaney Nobel-díjas ír költő, a kortárs angol-ír líra egyik legjelentősebb alakja. Seamus Heaney 1939. április 13-án született Észak-Írországban egy kilencgyermekes család legidősebb gyermekeként. Kezdetben beleérző természetábrázolásaival vált ismertté, de költeményeinek legjellemzőbb témája az északír konfliktus volt. Az irodalmi Nobel-díjat 1995-ben nyerte el. Tizenkét kötetet publikált. 

Hírek

A Helikon csapata is részt vett az első alkalommal megszervezett sepsiszentgyörgyi PulzArt kortárs összművészeti fesztiválon, szeptember 7-én. Kolozsvár irodalmi folyóiratát Karácsonyi Zsolt főszerkesztő, valamint László Noémi és Papp Attila Zsolt szerkesztők képviselték a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében tartott irodalmi délutánon. A szeptember 5. és 8. között megszervezett fesztivál bővelkedett irodalmi programokban: az érdeklődők találkozhattak Szálinger Balázzsal, Karafiáth Orsolyával, Filip és Matei Floriannal; részt vehettek Háy János és Beck Zoltán, a 30Y zenekar frontembere Háy come Beck című közös irodalmi-zenei kísérletén; Grecsó Krisztián, Dés László és Dés András pedig Mellettem elférsz címmel tartott zenés pódiumestet.

Bányavakság című művéért Székely Csabának ítélték a legjobb új magyar drámáért járó díjat a magyar színikritikusok. A színházi Kritikusok Céhének díjátadóját szeptember 22-én tartották a budapesti Trafó – Kortárs Művészetek Házában, ahol az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit jutalmazták.

Buda Ferenc költőt, műfordítót választották a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) új tagjává a testület szeptember 20-i ülésén. A DIA tagjai a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) javaslatát egyhangúlag megerősítve Szentkuthy Miklóst új posztumusz taggá választották. A PIM-ben 1998-ban indult program tagjainak teljes irodalmi életművét digitalizálja és ingyenesen közzéteszi a www.dia.hu honlapon. Az új tagok választásával 78-ra nőtt a tagok száma, Buda Ferenc a harmincharmadik élő tag.

A Korunk Akadémia meghívására szeptember 30-án a kolozsvári Minerva-házban olvasott fel Máté Angi Bródy-díjas író, Az emlékfoltozók, Kapitány és Narancshal és Mamó című köteteiből. A házigazda és beszélgetőtárs Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztő-helyettese volt. 

Fekete Vince volt a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet irodalmi szalonjának meghívottja október 2-án. A költővel Lakatos Mihály, a Balassi Intézet – Magyar Kulturális Központ Sepsiszentgyörgyi Fiókintézetének igazgatója beszélgetett.

Sofi Oksanen finn író lesz a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég írója – közölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). Oksanen 2003-ban a Sztálin tehenei című könyvével robbant be a kortárs északi irodalomba. Ezt követően 2005-ben jelent meg a Baby Jane, majd 2008-ban a világhírt hozó Tisztogatás című könyve. Magyar nyelven műveit a Scolar Kiadó jelenteti meg. Legutóbbi könyvét, amely a Kun kyyhkyset katosiva (Amikor a galambok eltűnnek) címet viseli, szintén a Scolar fogja kiadni a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából. Sofi Oksanen személyében először nyeri el finn alkotó a Budapest Nagydíjat, és Ljudmilla Ulickaja 2009-es kitüntetése óta ő a második írónő, aki a rangos elismerésben részesül. A könyvfesztivált 2014. április 24. és 27. között tartják, az esemény díszvendég országa a korábbi bejelentés szerint Törökország lesz.

Hírek

Életének 69. évében, október 7-én elhunyt Tőzsér József könyvkiadó. Tőzsér Gyergyóalfaluban született 1945-ben, középiskolai tanulmányait Gyergyó-szentmiklóson, főiskolai tanulmányait Ko-lozsváron végezte. 1962–68-ig Borzonton, majd Gyergyóalfaluban helyettes tanári beosztásban tanított. 1969-től 1976-ig a Hargita megyei Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségénél könyvterjesztési szakértőként működött, falusi könyvesbolt- és könyvpostaszolgálat-hálózatot szervezett. 1976–93-ig a Hargita megyei Könyvterjesztő Vállalat kereskedelmi részlegét vezette, majd a vállalat kereskedelmi igazgatója lett. 1991-ben Domokos Gézával együtt létrehozta a Kriterion Alapítványt, az Alutus Rt. nyomdavállalatot Csíkszeredában. 1993-ban a budapesti Akadémiai Kiadóval együtt megalapította a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadót.

A Korunk Akadémia meghívására október 9-én a kolozsvári Minerva-házban lépett fel Székely Csaba, a Bányavidék című drámatrilógia szerzője. A házigazda és beszélgetőtárs Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztő-helyettese volt.
Az Őfelsége pincére voltam című Bohumil Hrabal-előadás bemutatója apropóján a Kolozsvári Állami Magyar Színház vendége volt Vörös István József Attila-díjas költő, prózaíró, kritikus, irodalomtörténész, esszéista, aki David Jarab színpadi adaptációját fordította magyar nyelvre. A premier másnapján, október 17-én a  Stúdióteremben Vörös Istvánnal Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője beszélgetett.

Tizennyolcadik alkalommal adták át az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díjait október 19-én, Szé-kelyudvarhelyen. A debütdíjat Varga László Edgár költő kapta, a Hídverő-díjat Füzi László, a kecskeméti Forrás folyóirat főszerkesztője, az életműdíjat Kántor Lajos irodalomtörténész, az EMIA-díjat pedig Király László költő vehette át. 

Az idén hetvenesztendős Király László költő, író, a Helikon főmunkatársa kapta az Arany János-díjat a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványától Budapesten, október 23-án. A díjazottat Szakolczay Lajos irodalomtörténész, kritikus méltatta. 

A 75 éves Szilágyi Istvánt köszöntötte október 25-én a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Művészeti Akadé-mia és a Digitális Irodalmi Akadémia Budapesten. A PIM-ben tartott rendezvényen köszöntőt mondott Ágh István író, költő, E. Csorba Csilla irodalomtörténész, a PIM főigazgatója és Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke. A Helikon alapító főszerkesztőjével Fekete Vince költő és Márkus Béla irodalomtörténész beszélgetett. Közreműködött Bács Ferenc színművész, Kakuts Ágnes előadóművész és Kiss Gy. László zeneművész.

A Miskolci Nemzeti Színház Játék-színében szervezett Találkozások sorozat keretében október 25-én Kányádi Sándort és László Noémit látta vendégül a műsor házigazdája, Salat Lehel. A sorozat erdélyi költők verseit, gondolatait hivatott a műsorban fellépő színészek és zenészek segítségével megismertetni a miskolci közönséggel. A miskolci teátrum következő, november 4-i kiadásának vendégei Kovács András Ferenc és Demény Péter voltak.

Horváth Előd Benjámin volt az október 28-i Bretter-kör meghívottja a kolozsvári Bulgakov kávézóban. A vitaindítót Balázs Imre József tartotta.

Király László ünneplése Budapesten és Kolozsváron

Király László költőt, lapunk főmunkatársát köszöntötték november 18-án Budapesten, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában. A Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia és az Orpheusz Kiadó által szervezett eseményt Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkára, az Orpheusz Kiadó vezetője nyitotta meg, majd Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Mezey Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője, és Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője köszöntötte az ünnepeltet. 
Szentmártoni János abban látta Király László munkásságának jelentőségét, hogy az „egyszerre mai és időkön átívelő. Egyszerre személyes és közösségi. Úgy újít, hogy közben nem szakad el a gyökerektől.” Mezey Katalin az ünnepelt nemzedéktársaként, többek között pályakezdésükről szólt, arról, hogy bíztak benne, képesek az adott történelmi helyzet fölé emelkedni. Karácsonyi Zsolt úgy vélte, Király László „annak az öröktől régi, mindenkor új nemzedéknek a tagja, ahová mindazok tartoznak, akik úgy költők, hogy már a vers megírásának pillanata előtt is azok”.
A rendezvény második felében Szakolczay Lajos beszélgetett a szerzővel pályafutásáról és az Orpheusz Kiadónál idén megjelent Készülődés Pazsgába című versekötetéről. Király László legújabb verseiből Lázár Balázs színművész olvasott fel, Faragó Laura énekművész erdélyi és csángó népdalokat adott elő – az esemény végén a koccintás és a születésnapi torta sem maradt el.
Kolozsváron, november 22-én, a Magyar Főkonzulátus dísztermében Kántor Lajos mutatta be Király László a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Nap hold kék mezőben című kötetét. A hetven éves költőt Magdó János főkonzul, H. Szabó Gyula, Fekete Vince, Lövétei Lázár László, Karácsonyi Zsolt és  László Noémi köszöntötte. 

Hírek

Átadták a Székelyföld folyóirat idei díjait november 21-én, Csíkszeredában.  A Székelyföld-díjakat Daczó Katalin újságíró, helytörténész és Markó Béla költő vehette át. A Székely Bicskarendet (mellyel magyarországi szerzőket tüntetnek ki) ezúttal Buda Ferencnek ítélték. Az ígéretes pályakezdőknek járó Szabó Gyula Emlékdíjjal Adorjáni Pannát jutalmazták.

A Helikon-estek rendezvénysorozat legújabb állomásának vendége a 80 éves Angi István zeneesztéta volt. A november 26-án, a kolozsvár Bulgakov Kávéház Irodalmi Szalonjában megtartott beszélgetés házigazdája Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője volt. Angi Istvánnal Lászlóffy Zsolt beszélgetett. 

Erdélyi körúton vett részt Esterházy Péter. A Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében az író Én vagyok a Te című darabját mutatták be felolvasószínházi formában, november 26-án. A felolvasást követően Visky András beszélgetett a szerzővel. November 28-án a székelyudvarhelyi G. Caféban lépett fel Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó főszerkesztője és Murányi Sándor Olivér író társaságában, itt Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat című regényéből olvasott fel. Esterházy – ugyancsak Mészárossal és Murányival együtt – Sepsiszentgyörgyön is irodalmi esten vett részt, november 29-én, a Bod Péter Megyei Könyvtárban.  

László Noémi Föld, György Attila Bestiarium Siculorum és Király Zoltán Szívtűzoltóautó című köteteit mutatták be december 2-án a székelyudvarhelyi G. Caféban. A Sétatér-könyvek szerzői december 3-án a csíkszeredai Tilosban, december 4-én pedig a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban is találkoztak az irodalomkedvelőkkel. 

Utolsó Magyar Slampárbaj címmel rendezték meg december 5-én, a kolozsvári Midi Clubban az év slam poetry zárórendezvényét.  Az anyaországi és az erdélyi slam „fenegyerekei” mérték össze erejüket kilenc teamslam-párosban. Ezek a következők voltak: André Ferenc – Gábor Tamás Indiana; Bartha Lóránd – Mavrák Kata Hugee; Csepei Zsolt – Basch Peti; Csinta Áron – Simon Márton; Győrfi Kata – Csider István Zoltán; Kali Ágnes – Kemény Zsófi; Márkus András – Süveg Márk Saїd; Müller Heni – Pion István; Vass Ákos – Bock Balázs.

Kétnapos „irodalmi show”-t tartott Kemény István, Kemény Zsófi és Kemény Lili a Bulgakov Kávéház, az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és a Slam Poetry Erdély szervezésében Kolozsváron. December 6-án Kemény Lili és Kemény Zsófi tartott verses-zenés estet, majd Kemény Istvánnal beszélgetett Selyem Zsuzsa. December 7-én egy írócsalád életébe nyerhettek bepillantást az érdeklődők: Selyem Zsuzsa Kemény Istvánt, Lilit, Zsófit és Szirmay Ágnest kérdezte. Ezután Kisszínes-minikoncertre került sor, majd Kemény Zsófi tartott slam poetry-estet, Győrfi Kata, Márkus András, Ugron Nóra, Vass Ákos és Visky Bence közreműködésével.

Kiosztották a Látó szépirodalmi folyóirat idei nívódíjait december 7-én, a marosvásárhelyi Bernády Házban. 2013-ban André Ferenc (debüt), Dimény Lóránt és Mihálycsa Erika (próza), valamint Zoltán Gábor (esszé) vehette át a Hunyady László képzőművész tervezte Batsányi-emlékplakettet és a díjjal járó pénzjutalmat.

Hírek

Újraválasztotta Szentmártoni Jánost a Magyar Írószövetség elnöki tisztségébe a szervezet közgyűlése Budapesten. Szentmártoni Jánost 40 igen szavazattal, 2 nem és 1 tartózkodás mellett választották meg további 3 évre az írószövetség élére. A tisztújító közgyűlés döntése értelmében az elnökség tagja lett Erős Kinga, Mezey Katalin, Fekete Vince, Dobozi Eszter, Csender Levente és Vasy Géza. Szentmártoni János korábban elmondta, azért indult ismét az elnöki posztért, mert szeretné végigvinni az írószövetség megújításának folyamatát, amelyet olyan alappillérekre épített, mint például a fiatalítás, a nemzetközi kapcsolatok szélesítése, valamint a nyitás.

Markó Béla Csatolmány című verseskötetét mutatták be a kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület székhelyén, december 4-én. A Bookart Kiadó által megjelentetett kötetről Tibori Szabó Zoltán, a Minerva egyesület elnöke, valamint Demény Péter író, költő beszélgetett a szerzővel.

Bálint Tibor Prózagálát tartottak a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban, december 6-án. A rendezvényen részt vett két Bálint Tibor-díjas író, Demény Péter és Hertza Mikola, valamint a Kolozs megyei középiskolákból és a nagyenyedi Bethlen Gábor Református Kollégiumból meghívott prózaíró diákok.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idei díjkiosztó gálaestjét a székelyudvarhelyi G. Caféban rendezték, december 14-én. Az E-MIL négy, frissen alapított díjat osztott ki: a prózadíjat Molnár Vilmos kapta Az ördög megint Csíkban című kötetéért; a költészeti díjat Király Lászlónak ítélte a választmány, Készülődés Pazsgába című verseskönyvéért; az irodalomkritika/esszé díj kitüntetettje Fried István, a kortárs erdélyi magyar irodalom népszerűsítéséért; a gyermekirodalmi díjjal pedig Szántai Jánost jutalmazták, A Jó, a Rossz, a Csúnya és egyéb mesebeli párbajok című könyvéért.

A 100 éves marosvásárhelyi Kultúr-palotának szentelt rendezvénysorozat keretében a Látó szépirodalmi folyóirat jelenlegi és egykori szerkesztői olvastak fel december 15-én a Kisteremben. A felolvasóest résztvevői – Demény Péter, Gálfalvi György, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Markó Béla, Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor – saját szövegeikből kínáltak ízelítőt.
Új regényei és az 5. kiadásban frissen megjelent Székely Jeruzsálem volt a témája Szávai Géza székelyföldi találkozóinak. Az író december 10-én Marosvásárhelyen, december 11-én Szentegyházán, december 12-én Csíkszeredában, december 13-án pedig Gyergyószentmiklóson találkozott az érdeklődőkkel. 

Január 4-én, életének 58. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Kinde Annamária költő, műfordító, szerkesztő. Kinde Annamária 1956. június 10-én született Nagyváradon. Brassóban, az Erdőmérnöki Egyetemen folytatta tanulmányait, majd Nagyvára-don szerzett újságírói diplomát. 1990-ben a Majomsziget című ifjúsági lap főszerkesztője. 1992–1996 között az Erdélyi Napló munkatársa. 1996 és 2002 között a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium igazgatója. 2002-ben a Nyugati Jelen aradi napilap főszerkesztője. 2003-tól az Erdélyi Riport szerkesztője. 2006-tól a Várad című irodalmi lap versrovatának vezetője. 1997 és 2013 között kilenc verseskötete jelent meg, az utolsó Húzódhatsz közelebb címmel.

Hírek

Az eirodalom.ro portál bemutatkozó estet tartott január 15-én a csíkszeredai Tilos Kávéházban. A házigazda György Attila író volt. 

Kiosztották az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat január 21-én, Kolozsváron. Az elismerést tavaly alapította az RMDSZ azzal a céllal, hogy olyan személyeknek vagy szervezeteknek adja át, akik vagy amelyek kultúránk megőrzéséhez, gyarapításához járultak hozzá. A díjjal idén Kézdi Imolát, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét, Vida Gábor írót, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztőjét, illetve Veres Szabolcs képzőművészt tüntették ki. A díjakat Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke adta át.

Kőesésben, fényhullásban címmel tartott közönségtalálkozót Szilágyi István író, a Helikon alapító főszerkesztője és Király László költő, író, a Helikon főmunkatársa a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, január 21-én. A meghívottakkal Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese beszélgetett. Az eseményt a könyvtár és a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ szervezte.

A Látó szépirodalmi folyóirat változatos rendezvénysorozattal ünnepelte a Magyar Kultúra Napját Maros-vásárhelyen. Január 21-én kiállítást rendeztek a Látó 2010 óta megjelent portréplakátjaiból a G. Caféban, verses kísérettel. Elhangzottak Jékely Zoltán, Szabédi László, Szép Ernő, Weöres Sándor és Parti Nagy Lajos versei. Január 22-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) képviseletében olvasott fel László Noémi, Győrfi Kata és Márton Evelin a Bolyai Klubban. Ugyanott Kovács András Ferenc és Demény Péter beszélgetett Weöres Sándor költészetéről. Éjsikoly – avagy: hol a K? címmel pedig tizennégy író és költő egyszerre olvasott fel. Írásaikból lényegében egy kórusmű állt össze. Közreműködött: Albert Mária, Demény Péter, Dimény Lóránt, Győrfi Kata, Horváth Péter, Kovács András Ferenc, Láng Orsolya, László Noémi, Márton Evelin, Mihály Emőke, Potozky László, Szabó R. Ádám, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba. 

Markó Béla költő, író és Egressy Zoltán író, drámaíró kapta meg ezévben a békéscsabai Bárka irodalmi és művészeti folyóirat díját. Az irodalmi lap szerkesztősége a magyar kultúra napjához közel évek óta ünnepi esten értékeli a folyóiratban előző évben megjelent prózai és verses alkotásokat. Az elismerést, amelyet már 14. alkalommal osztanak ki, olyan szerzők kaphatják meg, akik az előző évben jelentős publikációkkal gazdagították a folyóiratot, és évek óta munkakapcsolatban állnak a szerkesztőséggel. 

Szatmárnémeti vendége volt két napra Jókai Anna. A Kossuth-díjas írónő január 24-én az Ács Alajos Stúdióban tartott író-olvasó találkozót, másnap pedig Én, Szegény Sudár Anna című monodrámáját mutatták be, Bálint Márta előadásában.

Demény Péter A lélek trolija című esszékötetét mutatták be január 27-én, a kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület székhelyén. A szerzővel Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztő-helyettese és Szabó Réka színikritikus beszélgetett.

Hírek

Életének 93. évében, január 31-én elhunyt Jancsó Miklós cannes-i díjas, kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas filmrendező. Jancsó a magyar filmtörténet olyan meghatározó, világszerte elismert alkotásainak volt a rendezője, mint a Szegénylegények, az Oldás és kötés, a Csillagosok, katonák, a Még kér a nép, a Csend és kiáltás vagy a Szerelmem, Elektra. Jancsót február 22-én temették a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.

András Sándor költő, író és Pomogáts Béla irodalomtörténész kapták idén a 2004-ben alapított Korunk Kulcsa díjat. A díjazottak a kitüntetést a kolozsvári Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében vehették át február 18-án. 

Új magyar könyvesbolt nyílt Kolozsváron. Az IDEA Könyvtér ünnepélyes keretek közt nyitotta meg könyvesboltját február 19-én a Sapientia EMTE új épületének előterében. A bolt az „erdélyi magyar könyvek egy helyen” kezdeményezés továbbgondolásának és továbbfejlesztésének eredménye, a 2013 júliusában indult Mátyás utcai könyvstand választékának kibővítését, folyamatos jelenlétét feltételezi. Az IDEA Könyvtér boltjában, az elképzeléshez híven kizárólag erdélyi magyar kiadványok vásárolhatók meg.

Súly alatt a pálma címmel rendeztek Karácsony Benő- és Ligeti Ernő-emlékkonferenciát a holokauszt 70. évfordulója alkalmával, február 19-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egyesület székházában. A rendezvényt Füzes Oszkár, a Magyar Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának vezetője nyitotta meg. A konferencián erdélyi és magyarországi irodalomtörténészek, írók, költők elevenítették fel Karácsony Benő és Ligeti Ernő alakját, munkásságát. A rendezvény Mihályfy Sándor Napos oldal című játékfilmjének (1983) levetítésével zárult.

Magyarország Főkonzulátusa és a kolozsvári Német Kulturális Központ felolvasást szervezett Bánffy Miklós Erdély-trilógiájából, az író születésének 140. évfordulója alkalmából, február 28-án a TIFF-házban. A trilógia első kötetét olvasták fel, román és német nyelven. Jelen voltak: Andreas Oplatka és Marius Tabacu, a trilógia fordítói. Az olvasás előtt levetítették A Griff, a Dámvad és a Varjú című, Bánffy életéről szóló dokumentumfilmet.

Korunk kritikusai címmel rendezték meg A mellérendelő című beszélgetéssorozat ötödik, egyben utolsó találkozását március 3-án a kolozsvári Tranzit Házban. Horváth Andorral Selyem Zsuzsa és Szigeti Attila beszélgetett.  

Hírek

Átadták az állami kitüntetéseket az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, március 15-én a magyar Parlamentben. A Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Szilágyi István, a Helikon alapító főszerkesztője, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a kortárs magyar prózairodalom legnagyobb értékei közé tartozó nagy sikerű regényeiért, valamint szerkesztői tevékenysége elismeréseként. Költői és írói tevékenységéért, valamint az erdélyi magyar irodalmi életben betöltött irodalomszervezői szerepe elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja Díjat kapott Orbán János Dénes költő. A székelyudvarhelyi születésű Barabás Botond, a szolnoki Szigligeti Színház színésze Jászai Mari-díjat vehetett át. Továbbá a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta Cseke Péter, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára, író, publicista és Kovács Sándor kolozs-dobokai római katolikus főesperes-plébános.

„Madártávlatból” szemlélte az irodalmat az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) 12. írótábora: a március 27-30. között Árkoson megtartott rendezvénysorozat előadói az Erdély-kép alakulását vizsgálták az Erdélyből Magyarországra elszármazott prózaírók munkáiban. Március 28-án a jelenlévők Pécsi Györgyi Nagy Koppány Zsolt új regényéről szóló előadását hallgathatták meg, Erős Kinga Dragomán György, Csender Levente és Vincze Ferenc prózájának Erdély-képéről értekezett, Demeter Zsuzsa pedig Tompa Andrea két regényét ismertette. „A vers ma hallgat, mint akit összevertek” – ez volt Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke és Király Zoltán beszélgetésének mottója. Március 29-én megtartották az E-MIL közgyűlését, délután pedig Bodor Ádámmal találkozhattak a résztvevők, a Kossuth-díjas íróval Fekete Vince beszélgetett. 

Hírek

A Literárium-sorozat keretében Szilá-gyi Istvánnal találkozhattak az olvasók április 14-én, a budapesti Művészetek Palotájában. A Kossuth-díjas íróval, a Helikon alapító főszerkesztőjével Veiszer Alinda beszélgetett. Közreműködött a Juhász Márton Trió. A Literárium-estek sorozatszerkesztője Keresztury Tibor, rendezője Harsányi Sulyom László.

A Szépirodalmi Figyelő Kolozsvár-számát mutatták be a kincses városban, az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében, április 15-én. A folyóirat szerkesztőivel (Pápay György, Vass Norbert, Vincze Ferenc) Biró Annamária beszélgetett. Az est keretében átadták a Szépirodalmi Figyelő-díjakat László Noéminek és Király Lászlónak. A lapszámot április 16-án Nagyváradon is bemutatták.

Szántai János A Jó, a Rossz, a Csúnya és egyéb mesebeli párbajok című könyvét mutatták be április 23-án, a kolozsvári Minerva Egyesület Pincegalériájában. A kötetet méltatta Papp Attila Zsolt, felolvasott Szántai János és Szántai Kristóf. Közreműködött Jánosi Andrea, a kiadvány illusztrátora, a házigazda szerepét H. Szabó Gyula töltötte be.

A Látó szépirodalmi folyóirat Shakespeare-számát mutatták be április 23-án a marosvásárhelyi G. Caféban. A születésnapi lapszámbemutatón elhangzottak Shakespeare-sorra írt szonettek kortárs költők tollaiból, a Tompa Miklós Társulat színészeinek tolmácsolásában, a jelenlévők ízelítőt kaphattak a Shakespeare-borászat legjobb boraiból, valamint egykori Shakespeare-előadásokba pillanthattak bele, plakát- és fotókiállítást nézhettek meg. Közreműködtek: Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, valamint Bartha László Zsolt, Berekméri Katus, Meszesi Oszkár és Tompa Klára.

A Kolozsvári Televízió Erdélyi Figyelő című műsora idén is megrendezte a Versverseny díjátadó ünnepségét, ápri-lis 25-én, a Györkös Mányi Albert Em-lékházban. Az internetes szavazáson idén Markó Béla Csatolmány című verse (előadja Laczkó Vass Róbert és Szép András) kapta a legtöbb voksot, ezt követi Visky Zsolt A halálos vers című költeménye (Farkas Loránd előadásában), a harmadik László Noémi Édes-keserű dala lett (elmondja Kántor Melinda).

Farkas Wellmann Éva költői estjére került sor április 25-én a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban. A szerzővel Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója beszélgetett. Az esten bemutatták a szerző legutóbbi, Az itt az ottal című verskötetét.

A Helikon-estek sorozat keretében április 30-án Magánmitológiák címmel Egyed Emese költői estjét rendezték meg a kolozsvári Bulgakov kávézóban. A költővel László Noémi beszélgetett. Az est házigazdája Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője volt.

A Communitas Alapítvány ösztöndíjbizottsága közzétette az idei alkotói ösztöndíjasok névsorát. Irodalom kategóriában a következő fiatal szerzők részesültek támogatásban: André Ferenc, Borbély András, Dimény Lóránt, Győrfi Kata, Márton Evelin, Láng Orsolya, Váradi Nagy Pál, Potozky László és Szabó Róbert Csaba. 

Hírek

Két újabb Helikon-esten vehettek részt az érdeklődők májusban. Visszidensek címmel Ferdinandy Györgyöt és Csender Leventét látta vendégül Karácsonyi Zsolt május 7-én, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. Május 17-én pedig Nagy Koppány Zsolt volt a Helikon vendége, akivel új regénye, a Nem kell vala megvénülnöd 2.0 kapcsán Papp Attila Zsolt beszélgetett.
 
Az erdélyi irodalom az elszakítottság idején és ma címmel rendezett konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Írószövetség a pesti Vigadóban, május 21-én.  A tanácskozást Fekete György, az MMA elnöke nyitotta meg. Ács Margit felvezetője után Demeter Zsuzsa tartott előadást Sigmond Istvánról, Andorkó Júlia az Utunk 60-as éveiről, Elek Tibor a határon túli irodalom rendszerváltozás előtti és utáni állapotáról beszélt. A Szentmártoni János elnöklésével tartott második körben Borcsa János a haza és magyarság kérdését elemezte erdélyi magyar írók műveiben, Karácsonyi Zsolt az erdélyi líra idegenségélményéről, Lakatos Mihály az Előretolt Helyőrségről, Gondos Mária Magdolna pedig a legfiatalabb írógenerációról értekezett. Ugyanaznap délután Találkozzunk a Vigadóban címmel került sor a Helikon és a Székelyföld szerkesztőségének „csúcstalálkozójára”: Fekete Vince, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos, Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt válaszolt Elek Tibor kérdéseire.

A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet meghívására Darvasi László író volt a május 28–június 1. között megrendezett bukaresti Könyvfesztivál vendége. Az évről évre megrendezésre kerülő Donau Lounge program keretében többek között kerekasztal-beszélgetésre került sor, melyen Darvasi László, Daniel Bănulescu és Méhes Márton vett részt, a moderátor Dan Mircea Cipariu volt. Május 30-án Darvasi Lászlóval Demeter Zsuzsa beszélgetett.

Idén először – kísérleti jelleggel – a budapesti Vörösmarty téri könyvünnepnél hamarabb rendezték meg a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet. A rendezvénysorozat központja a főtéri Bánffy-palota belső tere volt, május 29. és június 1. között. A könyvhét idén is rendkívül gazdag kínálattal jelentkezett: a programban könyvbemutatók, előadások, irodalmi estek, tárlatmegnyitók, slam poetry rendezvények és koncertek is helyet kaptak.

Az MTA Miskolci Területi Bizottsága, a Miskolci Egyetem, illetve a Dsida Akadémia konferenciát szervezett az Erdélyi Szépmíves Céh megalapításának 90. évfordulójára. A június 3-án megtartott rendezvényen az erdélyi előadók mellett (Dávid Gyula, Kötő József) Kecskeméti Gábor, Lakatos István, Mózes Huba, Kabán Annamária, Cs. Nagy Ibolya, Márkus Béla, Pomogáts Béla, valamint Amedeo Di Francesco értekezett a Szépmíves Céh történetéről, valamint Dsida Jenő költészetéről.

Hírek

A Sapientia–EMTE csíkszeredai könyvtárában mutatták be június 4-én Vida Gábor Ahol az ő lelke című regényét, amiért az író idén megkapta az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat.

A Helikon-estek sorozat június 10-i meghívottja Fekete Vince költő, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese volt. Az est vendégével Karácsonyi Zsolt beszélgetett a kolozsvári Bulgakov kávéházban.

A budapesti 85. Ünnepi Könyvhéten, június 15-én az Erdélyi Híradó Kiadó/Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és a Fiatal Írók Szövetsége új közös kiadványait dedikálták a szerzők. A terítéken Papp Attila Zsolt: Vízimozi, Serestély Zalán: Feltételes átkelés és Varga László Edgár: Cseréptavasz című verseskönyvei voltak.
A Kaláka együttes legújabb, Ragyog a mindenség című gyereklemezét mutatta be június 16-án a Kolozsvári Állami Magyar Színház Nagytermében. A gyerekeknek szóló lemezük számait a kortárs erdélyi irodalom huszonnégy költőjének egy-egy gyerekverse alkotja. A lemez egy közel kétszáz kortárs erdélyi gyerekversből álló antológiával együtt jelent meg, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó gondozásában.

A Szerzőség és Tapintás beszélgetéssorozat második állomásának meghívottja Csehy Zoltán költő, irodalomtörténész, a pozsonyi Comenius Egyetem docense volt 2014. június 19-én  a kolozsvári Tranzit Házban. A költővel Balázs Imre József, illetve Gondos Mária Magdolna beszélgetett.

A Litera 2014-es A képtolvaj nyomában című meghívásos pályázatán első díjat nyert el Babiczky Tibor Szent Vér című műve, amely egyúttal kiérdemelte az idei Litera-díjat is. A nyílt pályázat első helyezettje Csutak Gabi lett, a második E. Kovács János, a harmadik Bakos Tamás. Az eredményhirdetésére és a 2014-es Litera-díj átadására  június 21-én, a Múzeumok Éjszakáján került sor.

Ugron Zsolnával találkozhatott a nagyváradi közönség 2014. június 28-án a Partiumi Keresztény Egyetem Dísztermében. A szerzővel az Erdélyi menyegző című történelmi regénye kapcsán Molnár-Bánffy Kata és Orbán Viktorné Lévai Anikó beszélgetett.

Irodalmi pályázat – eredményhirdetés
A Helikon irodalmi folyóirat eredményt hirdet a középiskolások számára kiírt irodalmi tehetségkutató pályázatán. A beérkezett pályaművek alapján a nyertesek a következők:
I. díj: Gothár Tamás (jelige: Iz­mos­kardvirágillat) – Joannes Kájo­ni Közgazdasági Iskolaközpont, 12. o., Csíkszereda
II. díj: Kovács Gabriella – Plugor Sándor Művészeti Líceum, 11. B. o., Sepsiszentgyörgy
III. díj: Sárkány Tímea (jelige: Cseresznyevirágzás) – Bod Péter Tanítóképző, 12. o., Kézdivásárhely
Különdíj: Pataki-Péter Hanna (jelige: Gyapjas, illetve Plukito) – Márton Áron Gimnázium, 10. C. o., Csíkszereda
A díjazottak közül az első 700 lejes, a második 500 lejes, a harmadik 300 lejes, a különdíjas pedig 200 lejes pénzjutalomban részesül. A legsikerül­tebb pályaművek a folyóiratban, A nagy Kilometrik hasábjain jelennek meg.

Augusztusi évfordulók

1 – 180 éve született Deotyma lengyel írónő
2 – 100 éve halt meg Emil Gârleanu román író
3 – 60 éve halt meg Gabrielle-Sidonie Colette francia írónő
90 éve halt meg Joseph Conrad angol író
4 – 130 éve született Balázs Béla magyar író
110 éve született Witold Gombrowicz lengyel író, filmesztéta
5 – 90 éve halt meg Jovan Hranilović horvát költő
100 éve halt meg Jules Lemaitre francia író
6 – 120 éve született Arvid Ranger Holmström svéd író
8 – 190 éve halt meg Friedrich August Wolf német filológus
9 – 100 éve született Bajomi Lázár Endre magyar irodalomtörténész
45 éve halt meg Kodolányi János magyar író
10 – 130 éve született Panait Istrati román író
11 – 550 éve halt meg Nicolaus Cusanus német filozófus
270 éve született Tamás António Gonzaga portugál költő
12 – 90 éve halt meg Bródy Sándor magyar író
240 éve született Robert Southey angol költő
13 – 130 éve született Jo van Ammers-Küller holland írónő
60 éve halt meg Gaál Gábor romániai magyar irodalomszervező
14 – 145 éve született N. Burlănescu-Alin román költő
95 éve született Nagy Ilona romániai magyar írónő
15 – 195 éve halt meg Cornelius Hermann von Ayrenhoff osztrák író
120 éve született Ion Chinezu román irodalomtörténész
550 éve halt meg Aeneas Sylvius Piccolomini olasz humanista
30 éve halt meg John Boynton Priestley angol drámaíró
140 éve született Seprődi János magyar tudós
16 – 950 éve halt meg Albú Muhammad Alí Ibn Hazm arab költő
17 – 40 éve halt meg Aldo Pallazzeschi olasz író
245 éve halt meg Vaszilij Kirillovics Tregyiakovszkij orosz költő
18 – 70 éve halt meg Jacques Roumain haiti költő
19 – 195 éve született Jules Barthélémy Saint-Hilaire francia filozófus
20 éve halt meg Szabó Zoltán angliai magyar író
20 – 370 éve született Manuel Bernardez portugál író
21 – 620 éve halt meg Luigi Marsigli olasz humanista
22 – 95 éve halt meg Samuel Bodicky szlovák író
430 éve halt meg Jan Kochanowski lengyel költő
23 – 90 éve született Paul Everac román drámaíró
60 éve halt meg Gálos Rezső magyar irodalomtörténész
24 – 150 éve halt meg Costache Negruzzi román író
25 – 270 éve született Johann Gottfried Herder német író
26 – 270 éve halt meg William Byrd amerikai író
27 – 160 éve született Badics Ferenc magyar irodalomtörténész
140 éve született Császár Elemér magyar irodalomtörténész
95 éve halt meg Dóczi Lajos magyar író
150 éve született Kuthy Lajos magyar író
45 éve halt meg Erika Mann német írónő
28 – 200 éve született Joseph Sheridan Le Fanu ír író
95 éve született Mikó Ervin romániai magyar riporter
29 – 580 éve született Janus Pannonius magyar humanista
30 – 245 éve született Thomas Hope angol író
440 éve született Szenczi Molnár Albert magyar költő
31 – 95 éve született Dr. Kós Károly romániai magyar etnográfus
95 éve született Végh György magyar költő

Hírek

A Magyar Írószövetség és a Kertész László Hajdúsági Irodalmi Kör szervezésében harmadik alkalommal került megrendezésre 2014. június 24-28. között a Hajdúböszörményi Írótábor. Az ötnapos rendezvényen a kortárs irodalmi programok és szemináriumok mellett a színház, a zene és a képzőművészet is szerephez jutott.
Július 18-án, pénteken este 8 órától Sepsiszentgyörgyön a Tein teaházban mutatták be Nagy Koppány Zsolt Nem kell vala megvénülnöd 2.0 című regényét. A szerzővel Kudelász Nóbel beszélgetett.
Harmadik alkalommal szervezte meg a Fiatal Írók Szövetséges (FISZ) a nyári táborát Visegrádon. A szakmai program, beszélgetés mellett a résztvevők a kortárs irodalom meghatározó alakjaival, Tolnai Ottóval, Grendel Lajossal, Tompa Andreával és Szvoren Edinával találkozhattak.
Irodalom és identitás alcímmel immár 11. alkalommal szervezték meg Nagyváradon a Partiumi Írótábort július 10–12 között. A meghívott irodalomtudósok és szerzők az előadásaik során arra keresték a választ, milyen a régió identitása és hogyan jelenik ez meg a művészetben.
A Látó Irodalmi Játékok 43. kiadásán a budapesti József Attila Kör három szerzője olvasott fel verseiből július 9-én a marosvásárhelyi G. Caféban. Három költő három verseskönyvével mutatkozott be: Nagy Márta Júlia Ophélia a kádban, Tóth Kinga All Machine, valamint Szőcs Petra Kétvízköz című kötetével. A szerzőkkel Szabó Róbert Csaba beszélgetett.
Július 18–20. között hivatalos ünnepség keretében megnyitotta kapuit a valkói Jékely Irodalmi Kert. A pavilont Magdó János főkonzul nyitotta meg, melyet kortárs írók, irodalomtörténészek beszélgetése követett. Péterfy Sarolttal, Karácsonyi Zsolttal, Vallasek Júliával, Balázs Imre Józseffel, valamint Lövétei Lázár Lászlóval Csender Levente beszélgetett. A Jékely Irodalmi Kert bekerült a 2014-es Velencei Építészeti Biennálé Magyar Pavilonjának 21 tablója közé, mint kiemelkedő közösségi építészeti alkotás.
A július 22–27. között 25. alkalommal megrendezett Tusványos Nyári Szabadegyetem irodalmi programjának vendége volt 24-én, csütörtökön Székely Csaba drámaíró, Seregi Zoltán rendező és György Attila író, akik a kortárs magyar dráma helyzetéről beszélgettek Fekete Péter, a békéscsabai Jókai Színház igazgatójának moderálásával. Ugyancsak csütörtökön a Székelyföld folyóirat szerkesztői (Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Molnár Vilmos és György Attila) bemutatták a lap 200. Számát. 25-én, pénteken Demeter Szilárd beszélgetett Papp Attila Zsolttal új verseskötetéről.

Hírek
A Kolozsvári Magyar Napok idén sem szükölködtek irodalmi programokban. Az augusztus 17. és 24. között megtartott rendezvénysorozat keretében az Erdélyi Magyar Írók Ligája vendégül látta a Magyar Napló és a Hévíz folyóiratok szerkesztőit, Papp-Für János költőt, Potozky László prózaírót, Nagy Kilometrik-esten olvastak fel a Mozdonytűz című antológia szerzői, fellépett Bréda Ferenc, a Sírvers-szombaton pedig „verset ásott” Balázs Imre József, Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, Király Farkas, László Noémi és Márkus András. Szintén a Magyar Napokon rendezték a II. Erdélyi Slam Poetry Bajnokság döntőjét, amelynek nyertese Horváth Előd Benjámin lett. Regényes Kolozsvár címmel kerekasztal-beszélgetést tartott Bányai Éva, Balázs Imre József, Demény Péter, Láng Zsolt, Tompa Andrea és Vallasek Júlia.  
Kertész Imre Nobel-díjas írót Szent István Renddel tüntették ki augusztus 20-án. Az író Áder Jánostól, Magyarország köztársasági elnökétől vette át a kitüntetést, a legfőbb magyar közjogi méltóságok jelenlétében.
A Fiatal Írók Szövetsége harmadik alkalommal rendezte meg nyári táborát Visegrá­don, július 23. és 27. között. A rendezvényen Szvoren Edinával, Grendel Lajossal, Tompa Andreával és Tolnai Ottóval találkozhattak a résztvevők. Napközben öt különböző műhelyben dolgozhattak a jelentkezők, délutánonként és esténként pedig felolvasásokon és szakmai beszélgetéseken vehettek részt. A műhelymunkák és az esti nagybeszélgetések mellett a szervezők fiatal lengyel szerzőket mutattak be, terítékre kerültek a FISZ elsőkönyveseinek kötetei, szó volt a holokauszt vizuális reprezentációjáról, valamint könyvbemutatók és felolvasószínház is színesítette a programot.
Elhunyt Pusztai János író augusztus 29-én. Az író 1934-ben született Szat­már­né­me­ti­ben. Szülővárosában végzett fémipari szakiskolát (1952), s utána a szatmári Dolgozó Nép szerkesztőségébe került (1952-53), onnan pedig háromévi katonáskodás (1954-57) után a szatmári Unió gyárba lakatosnak. 1953-ban már néhány versét közölte az Utunk és más lapok is. 1957-ben a Bányavidéki Fáklyához hívják riporternek, de felhagyott az újságíróskodással. Rövid ideig Nagyszebenben, majd 1990-ig Nagybányán szerszámlakatosként dolgozik. Nyolc regénye és elbeszéléskötete jelent meg, Önéletrajzát három kötetben publikálta. 1979-ben elnyerte a Pezsgő-díjat, 1979-ben, 1980-ban és 1983-ban a Romániai Írók Szövetségének prózadíját; 1990-ben Mikes Kelemen-díjjal tüntették ki.
Adonis szíríai születésű libanoni költőnek és Yves Bonnefoy francia költőnek, irodalomtudósnak ítélte oda idén a Magyar PEN Club által létrehozott Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat a zsűri. A nagydíj pénzjutalmának összege 50.000 euró készpénz. A kitüntetést augusztus 29-én adták át Pécsett, az átadási ceremónián közreműködött Gérard Depardieu francia színművész és Földes „Hobo” László dalszerző-énekes.

Hírek
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudomány­­egyetem díszdoktorává avatták október 7-én António Lobo Antunes portugál írót, a kortárs portugál irodalom egyik legjelentősebb személyiségét. Az 1998-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett José Saramagóval, valamint másik kortársukkal, Lídia Jorgéval egyetemben őt is azon írónemzedék tagjaként tartják számon, amely a latin-amerikai irodalom hatására teremti meg a mágikus realizmust, műveibe a posztmodern irodalom elemeit is beépítve.

Az október 12–17. között megrendezett 13. Puck Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiválján a francia Théâtre de Romette Krafff című előadása, illetve a spanyol Jordi Bertran társulatának Visual Poems című darabja megosztva kapta a legjobb előadás díját.

Új „évadot” nyitott a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör: október 13-án Karácsonyi Zsolttal, a Helikon főszerkesztőjével beszélgetett Horváth Előd Benjámin, október 27-én pedig Ugron Nórát látta vendégül a kör, beszélgetőtársa Kovács Bea volt.
Október 14-én Pantagruel bizarr álmai címmel nyílt kiállítás a Bánffy-palotában Salvador Dalí litográfiáiból. A 22 kőnyomatot tartalmazó tárlatnak köszönhetően először láthatnak Dalí-munkákat Kolozsváron az érdeklődők, a gyűjtemény minden darabja a művész kézjegyét viseli. A kiállítás november 23-ig tekinthető meg.

Elhunyt Szentmihályi Szabó Péter író, költő, műfordító október 20-án. 1945. január 8-án született Budapesten; az ELTE bölcsészkarának angol–magyar szakán végzett, ezután gimnáziumban, majd 1975-től az ELTÉ-n tanított. Az író, költő 1979-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, később ügyvezetője, 1985-től a Galaktika című folyóirat főmunkatársa volt. Szentmihályi Szabó Péter angolból fordított, irodalomtörténészként a 20. századi költészettel foglalkozott. Kedvelt műfaja a fantasztikus, illetve a történelmi regény. Nevéhez fűződik többek között Aldous Huxley Szép új világ című regényének fordítása (1982).
 
Erdélyi körúton vett részt Závada Pál és Parti Nagy Lajos. Október 22-én Marosvásárhelyen léptek fel, a házigazda Kovács András Ferenc volt. A szerzőpárossal október 23-án Székely­udvarhelyen, október 24-én Sepsi­szent­györgyön beszélgetett Murányi Sándor Olivér.

A kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület székhelyén Szilágyi Júlia Álmatlan könyv című memoárkötetét mutatták be október 28-án. A könyvről Balázs Imre József, a kötet szerkesztője, valamint Tibori Szabó Zoltán beszélgetett a szerzővel.

Gömöri György, Angliában élő irodalomtörténész, költő, műfordító volt a vendége október 30-án a Kolozsvár Társaság által szervezett Októberi Napok elnevezésű rendezvénysorozatnak. A meghívottal Rigán Lóránd szerkesztő és Kántor Lajos irodalomtörténész beszélgetett többek között a szerzőnek a Korunk–Komp-Press Kiadó Ariadné Könyvek sorozatában most megjelent A rejtőzködő Balassi című kötetéről.

Hírek

Átadták az Alföld folyóirat díjait november 6-án, Debrecenben. Idén Balázs Imre József, Tóth Krisztina és Szilágyi Zsófia részesült Alföld-díjban.

Huszadik alkalommal rendezték meg a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt, november 13-15. között. A könyvvásáron átadták a Szép Könyv-díjakat. Az idei díjazottak: Zágoni Balázs-Kürti Andrea: Erdélyi gyermekenciklopédia (Koinónia, gyerekirodalom kategória); Dragomán György-Részegh Botond: Erőtánc (Bookart, művészeti könyvek és albumok); Hajdú Farkas-Zoltán: Békebeli 1913 (Bookart, szépirodalom kategória).

Első alkalommal adták át november 17-én a Nemzet Művésze díjakat a Pesti Vigadóban. A díjazottak közt erdélyi alkotók is vannak, többek közt Szilágyi István, a Helikon alapító főszerkesztője, valamint Kányádi Sándor is részesült a kitüntetésben. Rajtuk kívül irodalom kategóriában a Nemzet Művésze lett: Ágh István, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Dobai Péter, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Tandori Dezső, Tornai József, Tőzsér Árpád és Vasadi Péter.
A Nemzet Művésze díjat azzal a céllal hozta létre a magyar kormány 2013-ban, hogy a legkiemelkedőbb művészek számára méltó életkörülményeket biztosítson életjáradék formájában.

Három magyarországi költőt, írót látott vendégül a Helikon november 14-én, Kolozsváron. A mezőn túl is látni valakit címmel megrendezett Helikon-esten Sütő Csaba András, Szalai Zsolt és Vincze Ferenc olvastak fel műveiből. Beszélgetőtársuk Karácsonyi Zsolt, lapunk főszerkesztője volt.

Szőcs Petra Kétvízköz című verseskötetét mutatták be a Bretter György Irodalmi Körön november 17-én, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A szerzővel Nagy Eszter és Horváth Előd Benjámin beszélgetett.

A Helikon közép-erdélyi körúton vett részt novemberben. Négy nap alatt 11 helységben olvastak fel a folyóirat szerzői és szerkesztői, a Kolozs Megyei Ta­nács támogatásával. A körút programja: November 24.: Körösfői Általános Is­ko­la, Kalotaszentkirályi Általános Is­ko­la, Octavian Goga Elméleti Líceum – Bánffy­hu­nyad. Felléptek: Demeter Zsuzsa, Horváth Előd Benjámin, Ka­rá­cso­nyi Zsolt, Szántai János. 17 órától: Bánffyhunyadi Református Egy­ház­ke­rü­let gyülekezeti terme.
November 25.: Magyarszováti Általános Iskola, Széki Általános Iskola, Petru Maior Elméleti Líceum – Szamosújvár. Felléptek: Benő Attila, Cseke Róbert, Csuszner Ferencz, Karácsonyi Zsolt.
November 26.: Tordaszentlászlói Általános Iskola, Várfalvai Általános Iskola, Jósika Miklós Elméleti Líceum – Torda. Felléptek: André Ferenc, Király László, Papp Attila Zsolt, Varga László Edgár. 17 órától: Tordai Református Egyházkerület Imaterme.
November 27.: Bálványosváraljai Általános Iskola, Andrei Mureşanu Nemzeti Kollégium – Dés. Felléptek: Bréda Ferenc, Demeter Zsuzsa, Horváth Előd Benjámin, Karácsonyi Zsolt.

Hírek
Karácsonyi Zsoltot, a Helikon főszerkesztőjét választották az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) új elnökének. A liga erről a kolozsvári Bulgakov kávéházban, 2014. december 13-án megtartott tisztújító közgyűlésén döntött. A szervezet leköszönő elnökének, László Noéminek és ügyvezetőjének, Király Zoltánnak a beszámolója után a közgyűlés résztvevői megvitatták az erdélyi magyar írótársadalom előtt álló problémákat. A közgyűlés egyúttal megválasztotta a liga új Választmányát és Etikai Bizottságát. Választmányi tag lett Balázs Imre József, Fekete Vince, Gáll Attila, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, László Noémi, Lövétei Lázár László, az etikai ügyekért pedig György Attila, Papp Attila Zsolt és Zsidó Ferenc felel. Az E-MIL kiosztotta a Méhes György irodalmi díjakat is: a nagydíjjal Nagy Koppány Zsoltot tüntették ki, Nem kell vala megvénülnöd 2.0 című regényéért, a debütdíjat pedig Dimény-Haszmann Árpád érdemelte ki, Apatológia című verseskötetével.

Kiosztották a Látó szépirodalmi folyóirat nívódíjait a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében, 2014. december 13-án. A tavalyi évben Benedek Szabolcs (próza), Fekete Vince (vers), Kincses Réka (dráma) és Varga László Edgár (debüt) részesült az elismerésben. A 25 éves Látó jubileumi lapszámát egyébként az 1989-es forradalomnak szentelte, a lap szerzőinek írásaiból „komponált” 89 – Szövegek Szimfóniáját a gálaesten adták elő.

Elhunyt Phyllis Dorothy James angol írónő, 2014. november 27-én. Az írónőt 94 éves korában érte a halál. P. D. James, aki II. Erzsébet brit uralkodótól 1991-ben bárónői rangot kapott, 20 könyvet írt, amelyeknek jelentős részéből játékfilm vagy sorozat is készült. Legismertebb munkái közé tartozik Az ember gyermeke, a Gyilkosok szobája, valamint A halál jár Pemberley-ben.

Papp-Zakor Ilka kapta a tavalyi év JAKkendő-díját. A József Attila Kör (JAK) és a MrSale Öltönyüzlet közösen alapított irodalmi díját december 12-én adták át Budapesten, az Írók Boltjában. A JAKkendő-díj nyilvános pályázatára az idén több mint harminc pályamű érkezett. A díjazott pályamunka 2015-ben kiadásra kerül a JAK-füzetek sorozatban. A díjnyertes kötet szerzője pénzjutalomban részesül a MrSale Öltönyüzlet támogatásával. Az immár harmadik éve odaítélt JAKkendő-díj célja, hogy kötettel még nem rendelkező, negyven év alatti prózaírókat segítsen a pályakezdésben. Papp-Zakor Ilka 1989-ben született Kolozsváron, jelenleg Helsinkiben él.

Az IDEA Könyvtér a Sapientia EMTE kolozsvári karával partnerségben tavaly ismét megszervezte az Adventi Könyvvásárt, december 12-14. között Kolozsváron. A rendezvénysorozaton 50 kiadó mintegy 1000, jelentős árleszállítással, kiadói áron kínált portékájából lehetett válogatni. Bemutatkozott a 10 éves Bookart kiadó, és sor került több könyvbemutatóra is, terítékre került többek közt Muszka Sándor, Cseh Katalin, Egyed Péter, Jancsik Pál új könyve, valamint bemutatták lapunk egykori munkatársának, Sigmond Istvánnak a Káosz című, hátrahagyott novellákat tartalmazó művét.

Hírek
Márai Sándor-díjban részesült Tompa Andrea író, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, a Színház című folyóirat szerkesztője. A díjat Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adta át a magyar kultúra napján, január 22-én, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 25. évfordulója alkalmából rendezett kolozsvári gálaesten, január 31-én. A díjat irodalom kategóriában Jánk Károly költő kapta, Bodgán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét előadóművészi tevékenységéért díjazták, Bartha Ciupe Ernő pedig képzőművészi tevékenységével érdemelte ki a kitüntetést. Most először életműdíjat is kiosztottak: az elismerésben Kántor Lajos irodalomtörténész, író részesült.

Kiosztották a Méhes György Tehetségkutató Pályázat díjat január 25-én, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A pályázatot az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) hirdette meg pályakezdő, ifjú szerzők számára. Az E-MIL vers és próza kategóriában három-három fiatal tehetséget díjazott. A próza kategória nyertesei: Finta Klára Enikő, Bartha Veres Klára és Jankovics-Izsó Nóra. Vers kategóriában Győrfi Kata, Benedek Szabolcs és Horváth Imre Olivér vehette át a jutalmat. A pályaműveket Gáll Attila költő, az Erdélyi Híradó Kiadó szerkesztője, Király Zoltán költő és László Noémi költő, a Helikon munkatársa bírálta el.

Irodalmi folyóiratok és a rendszerváltás címmel rendezett beszélgetést a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet január 28-án az intézet bukaresti székhelyén. Az erdélyi magyar irodalmi folyóiratok (Helikon, Látó, Székelyföld) szerkesztői beszélgetnek az elmúlt 25 év tapasztalatáról. A beszélgetésen a Helikont Karácsonyi Zsolt főszerkesztő, a Székelyföldet Fekete Vince főszerkesztő-helyettes, a Látót pedig Demény Péter és Vida Gábor szerkesztők képviselték. A lapszerkesztőkkel Lakatos Mihály, Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális Központjának igazgatója beszélgetett.

Weöres Sándor sorait viszi a Holdra a magyar fejlesztésű Puli űrszonda. A Kultúrpart internetes oldal ugyanis szavazást indított annak a magyar versidézetnek a kiválasztására, amely leginkább illik a Holdra. Az olvasók által beküldött versekből a Molnár Piroska színművészből, Turi Tímea és Fehér Renátó költőből, Tarján Tamás irodalomtörténészből, valamint az űrszondát fejlesztő csapatot vezető fizikusból, Pacher Tiborból álló szakmai zsűri választotta ki a 15 leginkább témához illő szöveget. A végső döntést az olvasók hozták meg. Weöres Sándor Petőfit, Pilinszkyt és József Attilát „körözte le” A teljesség felé című kötetében megjelent Szembe-fordított tükrök című versének részletével: „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” A Puli űrszonda a tervek szerint az idén landolna a Hold felszínén. Sikeres küldetése esetén ez lesz az első magyar űrszonda, amely eléri egy idegen égitest felszínét és egyúttal az első magyar rover a világűrben.

Hírek
Életének 93. évében, február 19-én elhunyt Jánosházy György költő, műfordító, kritikus és szerkesztő. 1922. június 20-án született Kolozsváron. Az unitárius kollégium elvégzése (1942) után a Bolyai Tudományegyetemen jogtudományi, majd a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán rendezői oklevelet szerzett. Szerkesztője volt egyebek mellett az Erdély, az Igazság, a Művészet és a Korunk című lapoknak, a kolozsvári Állami Magyar Opera dramaturgjaként és rendezőjeként is dolgozott 1949 és 1958 között. 1969-től 1990-ig a marosvásárhelyi Igaz Szó című folyóirat főszerkesztő-helyettese volt, majd 1991-ig ugyanezt a funkciót töltötte be a Látónál. Több Shakespeare-drámát újrafordított, és a világirodalom klasszikusait is értő, míves fordításban adta a magyar olvasók kezébe.

Kántor Lajos volt a nagyváradi Törzsasztal beszélgetéssorozat februári vendége. A kolozsvári irodalomtörténésszel, íróval Kőrössi P. József beszélgetett az Illyés Gyula könyvesboltban, február 20-án.
Nyáry Krisztián irodalomtörténészt és Cserna-Szabó András írót látta vendégül a kolozsvári Gaudeamus könyvesbolt február 20-án, a bolt 15. születésnapja alkalmából. A szerzőkkel Kinizsi Zoltán beszélgetett, ezt követően a meghívottak dedikáltak.

Cseh Tamás-emlékkoncertet tartottak február 24-én a Kolozsvári Magyar Operában, a 2009-ben elhunyt előadó 25 évvel ezelőtti kolozsvári fellépésének évfordulóján. A rendezvényt a Kincses Kolozsvár Egyesület és a Cseh Tamás Archívum Alapítvány szervezte. Az emlékkoncerten felléptek Cseh Tamás egykori zenésztársai, az Ad Libitum együttes tagjai (Márta István, Novák János, Kecskeméti Gábor, Bornai Szilveszter), valamint az énekes fia, Cseh András is.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) havi rendszerességgel irodalmi estsorozatot indít, Álljunk meg egy szóra címmel. Az estek állandó házigazdája László Noémi. A sorozat első meghívottja Markó Béla költő volt, akivel február 25-én találkozhattak az olvasók a Bulgakov kávéházban.
Huszonötödik születésnapját ünnepelte a Helikon február 26-án, Magyar­or­szág Kolozsvári Főkonzulátusán. A vendégeket Mile Lajos főkonzul és Kará­csonyi Zsolt főszerkesztő köszöntötte. Az évfordulós irodalmi esten felléptek: Szilágyi István alapító főszerkesztő, Egyed Emese, Fekete Vince, Király László, László Noémi és Papp Attila Zsolt. Az ünnepi rendezvényen Kecskés Tamás Hunor szerkesztő mutatta be a Helikon megújult honlapját, a www.helikon.ro-t.

Balázs Imre József költő, író, műfordító, irodalomtörténész és egyetemi tanár legújabb, Jung a gépteremben című verseskötetét mutatták be március 3-án, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A rendezvény házigazdája Karácsonyi Zsolt volt.

Lezárult a Helikon nyereményjátéka: a sorsolás alapján a nyertes Hoch Zsófia, aki egy Kindle Glare Free típusú e-book-olvasóval és egyéves Helikon-előfizetéssel lett gazdagabb.

Hírek
Erdélyieket is díjaztak a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával Budapesten. Szőcs Géza költőt, írót Kossuth-díjjal tüntették ki, Ferenczes István költő, a Székelyföld folyóirat egykori főszerkesztője Babérkoszorú-díjat kapott, Gálfalvi György szerkesztő, esszéíró munkásságát József Attila-díjjal ismerték el. Magyarország Babérkoszorúja díjat adományoztak továbbá Tamás Menyhért költőnek és Zalán Tibor költőnek. József Attila-díjban részesült idén Bakonyi István irodalomtörténész, író; Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész, kritikus; Csontos János költő, kritikus, publicista; Fenyvesi Ottó, az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának titkára; Szondi György költő, műfordító, művelődéstörténész; valamint Zsille Gábor költő, műfordító, publicista.

Mircea Cărtărescu kapta meg az Európai Egyetértés Lipcsei Könyvdíját a Lipcsei Könyvvásár – a német nyelvterület legnagyobb irodalmi közönségfesztiválja – nyitóünnepségén, március 11-én. A kortárs román irodalom egyik legismertebb alkotóját az Orbitor (Vakvilág) című trilógiájáért tüntették ki. A trilógia első kötete magyarul is megjelent, A bal szárny címmel.
 
Posztumusz Magyar Örökség díjjal ismerték el Bálint Tibor (1932–2002) irodalmi munkásságát. A több mint húsz könyvet – köztük a Zokogó majom című regényt – jegyző írót többek között József Attila- és Márai Sándor-díjjal is kitüntették pályafutása során.

Cserna-Szabó András volt az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Álljunk meg egy szóra elnevezésű estsorozatának vendége, március 25-én a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A szerzővel az estek állandó házigazdája, László Noémi beszélgetett.

A Látó Irodalmi Játékok keretében a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) szerzőivel találkozhattak az érdeklődők a marosvásárhelyi G. Caféban, március 27-én. Ayhan Gökhannal, Izsó Zitával, Korpa Tamással és Mészáros Mártonnal Szabó Róbert Csaba, a szépirodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese beszélgetett.

Pest és/vagy hegy? címmel tartott irodalmi estet Bodor Ádám, március 31-én, a székelyudvarhelyi G. Caféban. Az íróval Murányi Sándor Olivér beszélgetett.
A BBTE Magyar Irodalomtudo­mányi Intézetének vendége volt Miklós Ágnes Kata, a Bűnös szövegek. Bevezetés a detektívtörténetekbe (2009) és A szóértés feltételei (2010) című kötetek szerzője. Nemzedékváltási esélyek a hetvenes évek romániai magyar irodalmában címmel a BBTE bölcsészkarának Popovici termében tartott előadást március 31-én, másnap, április 1-jén pedig A detektívtörténetek mozgatórugóiról beszélgetett Balázs Imre Józseffel a Minerva Művelődési Egyesület székhelyén.

Március 31-én az Erdélyi Múzeum-
Egyesület székhelyén a következő könyveket mutatták be: Vajda András: Az írás és az írott szó hatalma. Az írás a mindennapokban egy Maros menti településen; Szalma Anna-Mária: A fénykép a mindennapi életben. Fényképkorpuszok antropológiai elemzése; Czégényi Dóra: A mágikus erejű pap. Szerepek és helyzetek; Keszeg Vilmos (szerk.): Lokális történelmek. A lokális történelem alakzatai; Keszeg Vilmos: Aranyos-vidék. Honismereti könyv.

Hírek
Az ötvenéves Fekete Vince volt az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Álljunk meg egy szóra című estsorozatának költészetnapi meghívottja, április 11-én. A költővel László Noémi, a Helikon szerkesztője beszélgetett.

A klasszikusok aktualitása címmel került sor a legutóbbi Helikon-estre április 23-án. Az est meghívottja Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője volt, akivel Demeter Zsuzsa, a Helikon szerkesztője beszélgetett.

Elhunyt Günter Grass Nobel-díjas német író április 13-án. Grass 1927. október 16-án született Gdanskban (Danzig), a huszadik századi német irodalom egyik legkiemelkedőbb szerzője volt. Első regénye, az 1959-es A bádogdob rögtön elnyerte a Gruppe 47 nevű tekintélyes német irodalmi társaság díját és világhírűvé tette. A regénynek két folytatása készült (Macska és egér, Kutyaévek), így állt össze a Danzig-trilógia. Több tucat könyve jelent meg, és a művészi tevékenység mellett a politikában is aktív volt. Hetvenkét éves korában, 1999-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták azzal az indoklással, hogy „fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be”. Grass írásait és személyét a dicsérő szavak mellett sok kritika is érte obszcénnek nevezett jelenetei, politikai megnyilvánulásai vagy ifjúkori Waffen-SS-tagsága miatt. Legutóbbi prózai munkája, A doboz című önéletrajzi regény 2008-ban jelent meg, legutóbbi könyve, a Tiszavirágok című verseskötet pedig 2012-ben.

Idén is megtartotta a Kolozsvári Televízió Erdélyi Figyelő című műsora az immár hagyományossá vált Versversenyt, melynek keretében az elmúlt évek – irodalmi szerkesztőségek által kiválasztott – 11 legjobb erdélyi magyar versére, illetve a belőlük készült videókra lehetett szavazni a Facebookon. Az idei versenyt André Ferenc Babadal című verse nyerte, Marosán Csaba előadásában. A verseny további résztvevői (zárójelben az előadó színművész neve): Dimény-Haszmann Árpád: Egy ház (Váta Loránd); Orbán János Dénes: Exordium (Viola Gábor); László Noémi: Káprázat (Vindis Andrea); Ferencz Imre: Epilógus (Laczkó Vass Róbert); Varga László Edgár: York napsütése (Köllő Csongor); Varga Melinda: Kávé helyett (Kántor Melinda); Lőnhárt Melinda: Egy belső amulett (Kali Andrea); Muszka Sándor: Hajnali ének (Györgyjakab Enikő); Karácsonyi Zsolt: A nyári kép (Farkas Loránd); Fekete Vince: A világ újra (Albert Csilla).

A Látó Irodalmi Színpad és Játékok 58. kiadásának meghívottja Ilma Rakusa költő, író, műfordító és esszéista, a zürichi egyetem szlavisztika tanszékének megbízott előadója volt, április 27-én. Az est házigazdája Láng Zsolt volt. Ilma Rakusa a Kolozsvári Állami Magyar Színházban is fellépett április 28-án, beszélgetőtársai Láng Zsolt és Visky András voltak. A közönség itt két dramolettjét láthatta, felolvasószínházi köntösben, Albert Csilla és Dimény Áron előadásában. Ilma Rakusa a szlovákiai Rimaszombaton született 1946-ban, magyar anya és szlovén apa gyermekeként. Budapesten, Ljubljanában és Triesztben töltötte gyermekkorát, majd 1951-ben a családjával Svájcba költözött. Bár könyveit németül írja, a magyart anyanyelvének tekinti.

Hírek
Az irodalom hazatalál címmel kortárs szerzők szülőhelyein és fontos helyszínein forgat kisfilmeket a Litera. Legutóbb Dragomán Györgyöt, A pusztítás könyve, A fehér király és a Máglya szerzőjét kísérték el szülővárosába, Marosvásárhelyre, ahol május 13-án személyesen is találkozhattak vele az olvasók, a G. Caféban rendezett esten.
A Litera, a Világháló-Irodalom Alapítvány és a Látó folyóirat közös estjén részletek hangzottak el a szerző regényeiből. A beszélgetést Csutak Gabi vezette.

A Látó irodalmi játékok májusi meghívottja Kőrösi Zoltán József Attila-díjas író volt. A szerzővel Szívlekvár című, a Libri Kiadó gondozásában megjelent regénye kapcsán Demény Péter beszélgetett, május 21-én Marosvásárhelyen.

Átadták a Communitas Alapítvány ösztöndíjait: irodalom, vizuális művészetek, zeneművészet, színházművészet, valamint a film és a televíziózás kategóriában idén 42 fiatal alkotó vehette át az egyéves időtartamra biztosított havi 770 lejes támogatásról szóló oklevelet.  A Communitas Alapítvány 2015-ös ösztöndíjasai irodalom kategóriában: Adorjáni Panna, Bálint Tamás, Horváth Előd Benjámin, Márkus András, Muszka Sándor, Serestély Zalán, Szabó Ádám, Székely Örs, Visky Zsolt.

Krasznahorkai Lászlónak, a Sátán­tangó, Az ellenállás melankóliája, a Háború és háború és más kimagasló művek szerzőjének ítélték oda az idén hatodik alkalommal kiosztott Nemzetközi Man Booker-díjat – az angolszász világ legrangosabb irodalmi kitüntetését – a londoni Victoria és Albert Múzeumban tartott díjkiosztó gálán. A Nemzetközi Man Booker-díjat olyan élő alkotó kaphatja meg, aki vagy angol nyelven ír, vagy munkái általában hozzáférhetőek angolul. Az évente kiosztott Man Booker-díjjal szemben a 60 ezer fonttal (mintegy 25,5 millió forint) járó, kétévente átadott nemzetközi díjat nem egy-egy mű alapján, hanem az író teljes munkássága nyomán ítélik oda.

Nemes Jeles László Saul fia című filmje nyerte el az idei Cannes-i Filmfesztiválon a zsűri nagydíját. A legrangosabb európai filmszemlének ez a második legfontosabb díja, az Arany Pálma után, amelyet idén a francia Jacques Audiard kapott, Dheepan című filmjéért. A Saul fia megkapta többek közt a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) a díját is. A zsidók gázkamrákba terelésére és a holttestek eltakarításra kényszerített foglyokról, a Sonderkommando tagjairól szóló film végig a főhőst követi úgy, hogy az áldozatokat nem mutatja, s a hanghatásokkal, halálkiáltásokkal, lövésekkel, nyögésekkel a nézők képzeletére támaszkodva idézi meg a megmutathatatlant.

Május 24-én, hatvankét éves korában elhunyt Barabás Zoltán költő, újságíró, a nagyváradi Ady Társaság alapította Várad kulturális folyóirat egyik alapítója és szerkesztője. Barabás Zoltán Nagyváradon született, 1953-ban. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd 1981-ben Kolozsváron filozófusi képesítést szerzett. Ettől az évtől dolgozott a sajtóban, több erdélyi magyar lap munkatársa volt. A kilencvenes évek közepétől a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálatát vezette és a Partiumi Közlöny főszerkesztője volt.

Hírek
A június 4–7. között megrendezésre került 5. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét a   könyvvásár mellett könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és koncertekkel várta az irodalmi élet iránt érdeklődőket. A rendezvénysorozat első napján került sor Demeter Zsuzsa Költői tradíció és könyvkiadás. Gyöngyösi István példája című tanulmánykötetének bemutatására Egyed Emese közreműködésével az  EME székházában. Ugyancsak ezen a napon, az E-MIL szervezésében mutatta be Karácsonyi Zsolt Markó Béla Elölnézet című verseskötetét a Bulgakov Kávéházban.  A Helikon-estek keretében június 6-án  A gyermekbirodalom titkai, kortárs gyermekirodalom címmel szervezett beszélgetőestet a Helikon a Bulgakov Kávéházban, ahol az est meghívottai (Jánosi Andrea, László Noémi, Szántai János, Zsigmond Emese) a házigazdával, Demeter Zsuzsával közösen járták körbe az erdélyi gyermekirodalom berkeit és fórumait. Ezt követően, szintén az E-MIL szervezésében, Dimény-Haszmann Árpád Apatológia című kötetének könyvbemutatóján vehetett részt a hallgatóság, a szerzőt és a kötetet László Noémi vezette fel. Június 7-én, vasárnap ismét a Bulgakov Kávéházban találkozhattak a populáris irodalom kedvelői Oravecz Nórával, ezt követően Tompa Andrea íróval Balázs Imre József beszélgetett.

Június 12-én díszdoktori címmel tüntette ki Kertész Imrét a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem. Az ünnepélyes átadóra Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székhelyén került sor. Iulian Boldea, az egyetem bölcsészkarának dékánja laudációjában Kertész Imrét a világirodalom és kultúra kiemelkedő alkotójának, korunk lelkiismeretének nevezte, külön megemlékezve a Sorstalanság és A kudarc című regényeiről.

Június 12-én és 13-án Helikon-esten vehettek részt  a szatmárnémeti és beregszászi irodalomkedvelők. A Csavargás, írók, mégmodern címmel ellátott felolvasó körúton A nagy Kilometrik rovatának szerzői (Bréda Ferenc, Fischer Botond, Horváth Benji, Karácsonyi Zsolt) voltak jelen, június 12-én közösen nyitották meg Szatmári Ifjúsági Napokat Szatmárnémetiben. Az est házigazdája Kereskényi Sándor volt. A körút másnap Kárpátalján folytatódott, ahol a beregszászi Európa Házban Fischer Botond, Füzesi Magda, Horváth Benji, Jánk Károly és Karácsonyi Zsolt olvastak fel.

Ma­gyar­ország Ko­lozsvári Főkon­zu­lá­tusának vendégeként Kukorelly Endre íróval, költővel két alkalommal is találkozhattak az érdeklődők. Először június 18-án a Bulgakov Kávéházban, majd másnap a Főkonzulátus rendezvénytermében. Mindkét irodalmi estet Mile Lajos főkonzul moderálta.

A hónap utolsó Helikon-estjén  június 22-én, Egyed Péterrel beszélgetett legújabb, válogatott esszéit, kritikáit, tanulmányait magába foglaló, Irodalmi rosta című kötete apropóján Karácsonyi Zsolt a kolozsvári Bulgakov Kávéházban.

Június 30-án az E-MIL Álljunk meg egy szóra elnevezésű beszélgetés-sorozatának meghívottja Kemény István költő volt, akit a rendezvény állandó házigazdája, László Noémi kérdezett.

Hírek
Elhunyt Anamaria Pop, a neves műfordítót július 7-én kevéssel éjfél előtt, 63 éves korában érte a halál Dunaújvárosban. 1952. április 7-én született Keresztesen (Torda). Tanulmányait a bukaresti Újságíró Egyetemen végezte. A Román Írószövetség (USR), a Szépírók Társassága és a Magyar Műfordítók Egyesülete (MEGY) tagja volt.
Pályáját Szatmárnémetiben kezdte, különböző lapok szerkesztőjeként. A Román-Magyar, illetve a Magyar-Román Baráti Társaság alapító tagja és programigazgatója volt, a kolozsvári Korunk című folyóiratban műfordításokat publikált, majd a Pro Európa Liga Szatmárnémeti Fiókjának alapító tagja lett, s a liga társelnökeként és programigazgatójaként működött. Később a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium előadótanáraként tevékenykedett, majd
szerkesztője lett a marosvásárhelyi Altera folyóiratnak, műsorvezetője a Transilvania Rádiónak. Ezután a Magyar Köztársaság Kulturális Köz­pont­jának kulturális tanácsosaként, majd a bukaresti Európa Unió Kiren­delt­ség – Phare Programok tanácsadó/szakértőjeként, illetve később a budapesti Román Kulturális Központ diplomata igazgatójaként tevékenykedett. 2001-től máig Szatmárnémetiben, majd Szalkszentmártonban élt. Többek közt Bartis Attila, Esterházy Péter, Hervay Gizella, Kertész Imre, Márai Sándor, Nádas Péter, Szabó Magda, Szőcs Géza műveit fordította románra. Több saját verseskötetet is publikált.

Az Erdély fővárosa Európában, Mai (és történelmi) nézet útmutatókban, esszékben című kötetet mutatták be a kolozsvári Pergola kávéház teraszán, a Fellegváron, július 6-án. A könyvbemutatón a Kolozsvár Társaság és a Komp-Press közös kiadásában megjelent kötet szerkesztőivel, Kántor Lajossal és Rigán Lóránddal, valamint a jelen lévő szerzőkkel és interjúalanyokkal beszélgethetett el a közönség.

A Látó szépirodalmi folyóirat és a Lector kiadó szervezésében Dimény Lóránt Ha elhal című novelláskötetét mutatták be július 7-én a marosvásárhelyi G. Caféban. Az est házigazdája Láng Zsolt volt.
Nemzeti kultúra és mítosz a globális átalakulás korszakában – ezzel a mottóval hirdette meg idei nyári rendezvénysorozatát a Tokaji Írótábor elnöksége. A soron következő 43. írótábori tanácskozást augusztus 12-14. között tartják. Ezúttal arra kérdeznek rá, hogy milyen hatással van a globális átalakulás és a legújabb kori népvándorlás például a magyar nemzet kulturális gyökereire, öntudatára, önismeretére, hogyan őrizhető meg egy nép identitása, nyelve és kultúrája, hagyományai és szokásai az elektronikus ipari forradalom és a határokat nem ismerő gazdaságszervezési gyakorlat korszakában. A plenáris ülések, felolvasások, kiállítások, koncertek, előadások és megemlékezések (a 90 éve született Nagy Lászlóra és a 40 éve elhunyt Németh Lászlóra emlékeznek) sorában szerepel lapunk bemutatkozása is: a Helikont Karácsonyi Zsolt, Horváth Előd Benjámin és Láng Orsolya képviseli, és a Bécsi Naplóval közös esten lép fel. Fiatal generáció – R25 címmel bemutatkozik a rendszerváltás után született költőgeneráció.

Hírek
Augusztus 7-én elhunyt Prágai Tamás író, költő, irodalomtörténész. Prágai 1968. július 2-án született Budapesten, Pázmándon élt. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán magyar-angol tanári szakon, a Pécsi Tudományegyetemen magyar szakon szerzett diplomát, a Torontói Egyetemen poétikaelméleti tanulmányokat folytatott. Az irodalomtudomány doktora volt, irodalomkritikai írásaiban főként kortárs költészettel foglalkozott. Írásai 1990 óta jelentek meg irodalmi folyóiratokban. Több irodalmi lap szerkesztőjeként és munkatársaként dolgozott, köztük a Polisz, a Szépirodalmi Figyelő, a Kortárs (2002–2007), illetve a Napút (1998–2015) és a Képírás (2009–2015) folyóiratnál. 2001-től a Magyar Írószövetség, 2002-től a Fiatal Írók Szövetsége, 2005-től a JAK tagja. 2005-ben József Attila-díjat kapott.

Karácsonyi Zsoltnak ítélték oda az idei, 43. Tokaji Írótábor díját. A díjat a tokaji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola aulájában adták át augusztus 14-én. A költőre az indoklás szerint az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnökeként és lapunk főszerkesztőjeként kifejtett irodalom-közéleti tevékenysége, valamint jelentős költői és irodalomtörténeti munkássága miatt esett a választás. A Tokaji Írótáborban átadták a Nagy Hordó-díjakat is, amelyeket idén Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténésznek és az írótábor szervezésén 42 évig munkálkodó Sáray Lászlónak ítéltek oda. Teljes eddigi életművük elismeréseképpen, valamint a Tokaji Írótábor hagyományaihoz és örökségéhez való hűségükért idén hárman kaptak Hordó-díjat: Csontos János költő és publicista, Kiss Benedek költő és műfordító, valamint Vári Fábián László költő, műfordító, a kárpátaljai magyar irodalom kiemelkedő alakja.

Idén is változatos programnak örülhettek az irodalomkedvelők a Kolozsvári Magyar Napokon, augusztus 16. és 23. között. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) szervezésében bemutatkozott a kulter.hu irodalmi portál, amelynek a munkatársaival – Áfra Jánossal, Herczeg Ákossal, Papp Sándorral és Vigh Leventével – Karácsonyi Zsolt beszélgetett; szintén bemutatkozott a pozsonyi Irodalmi Szemle, amelyet Szalay Zoltán, Száz Pál és Gyenes Gábor képviselt, Balázs Imre József moderálásával. Szerzői estet tartott a budapesti Orpheusz Kiadó: Muszka Sándor, Ughy Szabina és Király Farkas Vincze Ferenccel beszélgetett. Bemutatták Horváth Benji Beatcore, Láng Orsolya Tejszobor és Varga Melinda Űrezüst című köteteit, a szerzőket László Noémi kérdezte. Király Lászlóval beszélgetett Fekete Vince, a Blason-szombat keretében pedig László Noémi, Fekete Vince, Márkus Barbarossa János, Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt írt verset megadott témára.
A Helikon is képviseltette magát a Magyar Napokon: A nagy Kilometrik szerzőinek délutánján felolvasott André Ferenc, Kulcsár Árpád, Sárkány Tímea és Ugron Nóra, a házigazda Horváth Benji volt; Sándor Zoltánnal és Vincze Ferenccel Karácsonyi Zsolt beszélgetett; valamint közös estet tartott a Helikon és a miskolci Műút folyóirat, amelyet Zemlényi Attila, kabai lóránt, Antal Balázs és Tellinger András képviselt, beszélgetőtársuk Demeter Zsuzsa volt.

Hírek
Irodalmak, határvidékek – ezzel a címmel rendezte meg XIV. írótáborát az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL), a már megszokott helyszínen, a háromszéki Árkoson. A szeptember 3. és 6. között zajló esemény nem csak az erdélyi írók és költők seregszemléje volt, de szakmai fórum is. Az idei tematika a magyar és román irodalom kapcsolata és különbözősége, mindez a műfordítások, illetve a két nyelvterület könyvkiadásának prizmáján keresztül. A táborban zajló beszélgetéseken részt vettek a román irodalom jelentős képviselői is, mint Filip Florian, Lucian Dan Teodorovici, Dan Lungu, Ioan Groşan, valamint a román irodalom magyar tolmácsolói közül többek között Lövétei Lázár László, Szonda Szabolcs, Lakatos Mihály. Minden nap beszélgetésekre került sor, amelyeken a román és magyar irodalom kapcsolatának kérdését járták körül a meghívottak. Bemutatkozott több fiatal román költő: Andrei Dósa, Vlad Drăgoi, Alex Văsieş. Könyvkiadói szemmel is megközelítették a román és a magyar irodalom fordításának problémáit, kapcsolatait (a beszélgetésen jelen voltak a Helikon, a Charmides és a Sétatér kiadó vezetői), és fiatal erdélyi magyar szerzők (Fischer Botond, Horváth Benji, Kali Ágnes, Varga László Edgár) is felolvastak.

Székely Csaba Marosvásárhelyen élő drámaíró Vitéz Mihály című művét ítélte a legjobb új magyar drámának a Színházi Kritikusok Céhe. A legtöbb díjat Schilling Árpád Faust-rendezése kapta. A budapesti gálán a Színházi Kritikusok Céhe 35. alkalommal adta át a Színikritikusok Díját. Az elismerésekre a kritikus céh tagjai legalább évi kilencven premier megtekintése után szavazhattak. Az adott díjat a legtöbb szavazatot kapó művész, illetve produkció vihette haza. A gála keretében 15 kategóriában hirdettek győztest, a díjakért a kategóriák mindegyikében három jelölt volt versenyben. A legjobb előadás díját az Örkény Színház e föld befogad avagy SZÁMODRA HELY című előadása (rendező: Mohácsi János), a legjobb rendezés díját pedig Zsótér Sándor – a Nemzeti Színház Brand című előadásáért – vihette haza.

Demeter Zsuzsának, a Helikon szerkesztőjének ítélte oda a bíráló bizottság (Gábor Csilla és Keszeg Vilmos) az Erdélyi Múzeum-Egyesület Debüt-díját, az elismerést Sipos Gábor EME-elnök adta át szeptember 22-én az egyesület székházában. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály által első tudományos teljesítményekre kiírt díjat Keszeg Vilmos szakosztályi elnök javaslatára 2006-ban hozták létre. Azóta több mint negyven pályázat érkezett be elbírálásra, és megszakítás nélkül minden évben gazdára is talált a kitüntetés.

Péterfy Gergely volt az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Álljunk meg egy szóra elnevezésű rendezvénysorozatának vendége szeptember 24-én, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. Az íróval Kitömött barbár című regényéről László Noémi beszélgetett.

Hírek
Hatvannégy éves korában elhunyt Turcsány Péter író, költő és műfordító. A Wass Albert-művek kiadásával is foglalkozó Kráter Műhely Egyesület és Könyvkiadó vezetőjét szeptember 29-én érte a halál. Turcsány 1951-ben született Budapesten. 1980-tól az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa, 1988-tól az Isis kiadó szerkesztőségi titkára, 1995 és 1997 között a Polisz főszerkesztője volt. 1991-től a Kráter Műhely Egyesület elnöke és kiadóvezetője. Turcsányt elsősorban költőként ismerték, de írt irodalmi és szociográfiai témájú esszéket is.

Szvetlana Alekszijevicsnek ítélte a Svéd Királyi Akadémia az idei irodalmi Nobel-díjat. A bizottság indoklása szerint a fehérorosz írónőnek a díjat „polifonikus írásaiért ítélték oda, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban”. A díj mellé 8 millió svéd korona (266,3 millió forint) is jár.
1948. május 31-én született az ukrajnai Ivano-Frankivszkban. Eleinte riporterként, valamint egy minszki irodalmi lap tudósítójaként dolgozott. Összesen hét könyve jelent meg, ezek közül három olvasható magyarul is (Fiúk cinkkoporsóban, A háború nem asszonyi dolog, Elhordott múltjaink). Munkásságáért több nemzetközi elismerést kapott: többek között 1999-ben Herder-díjjal, 2013-ban a német könyvszakma békedíjával jutalmazták. Legutóbb 2013-ban jelent meg könyve, Vremja szekond hend (Second-hand Time) címmel. Az írónőt hazájában ellenzékiként tartják számon.

Életének 94. évében, október 6-án elhunyt Göncz Árpád író, műfordító, a Magyar Köztársaság első szabadon választott elnöke. 1922-ben született Budapesten. Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. 1990-től 2000-ig Magyarország elnöke volt. Első könyve, a Sarusok 1974-ben jelent meg, ezt több szépirodalmi kötet (elbeszélések, drámák, esszék) követte. Göncz Árpádot a magyar fordításirodalom nagyjai között tartották számon, ő ültette át magyarra például J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című regényét, de lefordította John Updike, William Faulkner, Agatha Christie, Arthur C. Clarke, Ernest Hemingway, William Styron, Mary Shelley vagy William Golding több művét is.

Meghalt Nemeskürty István Széche­nyi-­díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, október 8-án. 1925-ben született Budapesten. Többek közt volt a Mafilm stúdióvezetője, a Budapest Filmstúdió és a Magyar Filmintézet igazgatója, irányítása alatt csaknem 160 magyar nagyjátékfilm készült el. Munkássága elsősorban a 16. és 17. századi magyar irodalomtörténetre, valamint a 20. századi magyar filmtörténetre terjedt ki. Termékeny író volt, több mint 50 kötet fűződik a nevéhez. Műveinek témái igen széles spektrumon mozognak: Federico Felliniről, Balassi Bálintról, Dózsa Györgyről, Horthy Miklósról, a Don-kanyarról szóló művek szerzője, írt magyar irodalomtörténetet és filmforgatókönyveket is.

Hírek
Elhunyt Adonyi Nagy Mária költő, újságíró október 13-án, Berettyóújfaluban. Éradonyban született 1951. október 6-án. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, magyar–német szakon szerzett diplomát 1974-ben. Három évig Szatmárnémetiben tanított, 1978-tól Bukarestben a Munkásélet, 1979-től 1989 végéig A Hét belső munkatársa. 1990–1992 között a bukaresti Romániai Magyar Szó, majd a Valóság szerkesztője, 1992–1995 között az Erdélyi Napló szerkesztője, főszerkesztő-helyettese. 1996-ban az Erdélyi Híradó könyvkiadó részlegének főszerkesztője, majd a Scripta Kiadó szerkesztője, később Budapestre települt, a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjának olvasószerkesztője lett. Irodalmi pályáját versekkel, kritikákkal az Utunkban kezdte 1969-ben. Önálló verseskötetei: Emlék jelen időben (1978), Állatövi jegyek (1982). Több antológiában is szerepelt, a harmadik Forrás-nemzedékhez sorolják.

Zenés, három nyelvű (magyar, román, angol) esemény keretében mutatták be A nagy Kilometrik szerkesztője, Horváth Benji új, Beatcore című verseskötetét, október 26-án a kolozsvári Insomnia kávéházban. Közreműködött Iszlai és Quidbop, továbbá André Ferenc, Selyem Zsuzsa és Szántai János.

Székely Csaba drámaíróval beszélgetett Kovács András Ferenc, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője, a marosvásárhelyi G. Caféban, október 28-án. Az esten részletek hangzottak el a szerző Vitéz Mihály című díjnyertes drámájából.

Kovács András Ferenc volt az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Álljunk meg egy szóra elnevezésű estsorozatának legújabb vendége, október 29-én, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A költővel László Noémi, az est házigazdája beszélgetett.

Janovics Jenő-emlékhetet tartottak november 5-11. között, a Kolozsvári Román Nemzeti Operában és Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Bemutatták Salat Zakariás Erzsébet Janovics Jenő című tanulmánykötetét, levetítették Kertész Mihály A tolonc című némafilmjét élőzenei kísérettel, valamint a Zágoni Bálint által rendezett Janovics Jenő, a magyar Pathé című dokumentumfilmet is. Selmeczi György karmester neves alkotókkal, előadóművészekkel működött közre a Szívem szeret című operettparádé bemutatásában. Műsorra került Silviu Purcărete  Julius Caesar-rendezése, valamint egy Bánk bán-bemutató is.

November 12. és 15. között rendezték meg idén a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt. Több mint 80 program várta az érdeklődőket, az író-olvasó találkozók, dedikálások mellett kiemelt irodalmi programokra is sor került, így például a Magyar írók estjére, amelynek Györe Balázs, Krusovszky Dénes, Papp Sándor Zsigmond és Tompa Andrea voltak a meghívottjai, vagy a Főszerkesztők estjére, ahol az erdélyi szépirodalmi lapok, a Helikon, Irodalmi Jelen, Látó, Korunk, Székelyföld és Várad folyóiratok képviselői voltak jelen. Hulló csillag címmel Jánosházy György-emlékestet is tartottak.

Hírek

Életének 88. évében, 2015. december másodikán  elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, a nemzet művésze. 1928-ban született Bián, az elemi iskolát szülőfalujában, a polgári iskolát Bicskén végezte. 1946-ban a budapesti egyetem szanszkrit-magyar szakára iratkozott be, de tanulmányait egy év múlva megszakította. A József Attila Népi Kollégium tagjaként 1948-ban folytatta egyetemi tanulmányait, később a Hunnia Filmgyár dramaturgja lett, majd 1951-ig a Könyvhivatalban és az Írószövetség lektorátusában dolgozott, 1974-ig pedig a Szépirodalmi Kiadó szerkesztője volt. Közben 1963-ban bekapcsolódott az Új Írás című folyóirat szerkesztésébe, 1974 és 1991 között a lap főszerkesztője is volt, 1992-ben részt vett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalapításában. Első verseskötete, a Szárnyas csikó 1949-ben a Franklin Társulat kiadásában jelent meg, ezt Baumgarten-díjjal jutalmazták. A Sántha család című könyvéért 1950-ben József Attila-díjat, egy évvel később az Apám című elbeszélő költeményéért Kossuth-díjat kapott. Költészetének nyelvi forradalmát A tékozló ország című, 1954-ben napvilágot látott eposza hozta meg. 1965-től sorra jelentek meg kötetei, legutóbbi kötete a tavalyi Ünnepi Könyvhétre jelent meg, A végtelen tükre címmel.

Kilencvenéves korában, november 30-án elhunyt Csávossy György temesvári születésű költő, színműíró, mezőgazdasági szakíró és borász. A középiskolát szülővárosában a piarista gimnáziumban, a mezőgazdasági főiskolát Kolozsváron végezte. 1953-ig a bihardiószegi szőlészeti szakiskolában, 1953-tól a csombordi mezőgazdasági líceumban tanított, Csombordról ment nyugdíjba, azután Nagyenyeden élt. 1955-től közölt verseket, első kötete, a Fütyörészve 1962-ben jelent meg a Forrás-sorozatban. Gyermekverseket, továbbá színműveket és vígjátékokat is írt, amelyeket kolozsvári, marosvásárhelyi, szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi és temesvári színpadokon is bemutattak. A szőlészet és borászat tárgyköréből vett ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő írásokkal, cikksorozatokkal is rendszeresen jelentkezett. 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.

Bartis Attila volt az E-MIL Álljunk meg egy szóra elnevezésű estsorozatának vendége december 7-én a Bulgakov kávéházban. Az íróval – aki legújabb, A vége című regényét hozta el Kolozsvárra – László Noémi beszélgetett.

December 11-én és 12-én Kolozsvári Kikötő. Kárpát-medencei fiatal magyar írók találkozója címmel az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL), a Kolozsvár 2015 Ifjúsági Fővárosa eseménysorozata keretében megszervezte a fiatal magyar írók kolozsvári seregszemléjét a Bulgakov kávéházban. A kétnapos rendezvényen délvidéki, erdélyi, felvidéki, magyarországi és kárpátaljai fiatal szerzők olvastak fel műveikből és beszélgettek aktuális irodalmi kérdésekről.

A fiatal írók találkozója után, december 12-én megtartották az E-MIL díjkiosztó gálaestjét is. A Méhes György-nagydíjat 2015-ben Egyed Péter kapta, a debütdíjjal pedig Láng Orsolyát jutalmazták, Tejszobor című kötetéért.

Hírek
Január 21-én elhunyt Paul Drumaru költő, író, műfordító. 1938. december 5-én született Gyulafehérváron. Szülő­városában és Nagyváradon kezdte tanulmányait, volt könyvelő és könyvtáros a Regionális Könyvtárban, Nagy­vá­ra­don. Az Alexandru Ioan Cuza Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett 1966-ban, román nyelv és irodalom szakon. 1964-ben részt vett a Lunar 11 csoport megalapításában. A iaşi-i Nemzeti Színház irodalmi kritikusa, majd a Kriterion Kiadó szerkesztője volt (Bukarest, 1971-1998). A klasszikus és kortárs magyar irodalom olyan alkotóinak műveit ültette át román nyelvre, mint Ady Endre, Babits Mihály, Farkas Árpád, József Attila, Kányádi Sándor, Király László, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Mózes Attila vagy Szilágyi Domokos.

A megújult arculatú Helikon újévi első, fiatal magyar irodalommal foglalkozó lapszámát mutatták be január 21-én Magyarország kolozsvári főkonzulátusán. A Nem lehet eltakarni című estet Mile Lajos főkonzul és Karácsonyi Zsolt, lapunk főszerkesztője nyitotta meg. Felolvasott és a fiatal irodalomról beszélgetett: André Ferenc, Gothár Tamás, Horváth Benji, Kali Ágnes és Serestély Zalán.

Átadták az RMDSZ Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjait január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, a kolozsvári sétatéri Kaszinóban. Idén a díjat Fekete Vince költő, Onucsán Miklós képzőművész és Molnár Levente színész kapta, életműdíjjal tüntették ki Egyed Ákos történészt.
Orcsik Roland Harmadolás című kötetét mutatták be január 25-én Kolozsváron. A szerzővel Kovács Flóra beszélgetett.

Márton Evelin volt az E-MIL Álljunk meg egy szóra beszélgetéssorozatának vendége január 27-én Kolozsváron. Az est házigazdája László Noémi volt.

Balázs Imre József Álomfarsang című gyerekkötetét mutatták be a kolozsvári Koffer könyvesboltban és kávézóban, január 27-én. A könyv műhelytitkairól Demény Péter faggatta a szerzőt és Orosz Annabellát, a könyv illusztrátorát.
Nemes Jeles László Saul fia című filmje nyerte el idén a Hollywoodba akkreditált külföldi filmkritikusok díját, az Aranyglóbuszt. A Saul fiát beválasztották a legjobb öt idegen nyelvű film közé is, amely indulni fog az Oscar-díjért folyó versenyben.

Dimény Áron színművésznek ítélte oda a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti tanácsa a 2013/2014-es évadban nyújtott kiemelkedő művészi teljesítményéért és elsősorban a Viktor, avagy a gyermekuralom című előadás címszerepéért a Bánffy Miklós-vándordíjat.

Az Írók Alapítványa, az Írók Szak­szer­vezete, a Sárvári Tinódi Gimná­zium és Sárvár Város Önkormány­zata meghirdeti a 39. Kárpát-medencei Közép­iskolás Irodalmi Pályázatot, és 2016. március 22-március 25-ig Sárvár városában megrendezi az irodalmi pályázat táborát. Pályázni vers-, próza- és tanulmány kategóriában lehet. Várják minden 14 – 18 év közötti középiskolás diák magyar nyelven írt írásait. A pályázat benyújtási határideje: 2016. február 22. Bővebb részletek a http://helikon.ro/irodalmi-palyazat-kozepiskolasok-reszere-sarvari-irodalmi-tabor/ linken.

Hírek
Február 5-én meghalt Kőrösi Zoltán író, filmforgatókönyv-író, dramaturg. 1962. március 14-én született Buda­pesten. A budapesti ELTE Bölcsé­szet­tudo­mányi Karán magyar-történelem szakon diplomázott 1987-ben. 1989-ben Lissza­bonban, Portugáliában élt. 1990-2007 között a Magyar Rádióban dolgozott. Volt lapszerkesztő (Kritika) és könyvsorozat (JAK-füzetek) felelőse, dramaturg és forgatókönyvíró, tanár és műsorkészítő. 1998 óta több éven keresztül tagja volt a MEDIAWAVE-Fényírók fesztiválja nemzetközi zsűrijének, illetve 2001-2008 között a Magyar Mozgókép Közalapítvány játékfilmes szakkollégiumának. Néhány szemeszteren át a Színház- és Film­művé­szeti Egyetemen volt óraadó. Novelláit számos nyelvre lefordították. Rangos irodalmi díjak – többek közt a József Attila-díj – birtokosa volt.

A Helikon-estek sorozatban az Ex Symposion folyóirat Kuncz Aladár-számát mutatták be február 26-án a kolozsvári Bulgakov kávéházban. Meghívottak voltak a lap szerkesztői és szerzői: Bozsik Péter, Mesés Péter, Selyem Zsuzsa, Vágvölgyi B. András. A beszélgetést Józsa Márta vezette, a házigazda szerepét Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője töltötte be.
Életének 74. évében, hosszan tartó betegség után, február 25-én elhunyt Katona Éva kolozsvári színművész. 1942. augusztus 4-én született Kolozsváron. 1964-ben végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, és a kolozsvári Állami Magyar Színházhoz szerződött. Lírai és karakterszerepeket egyaránt játszott. Főbb szerepei között volt: Ottilie (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása); Kasszandra (Euripidész–Sartre–Illyés Gy.: A trójai nők); Margaret (Shaw: Fanny első színdarabja); Madár (Fodor S.: Csipike). A közönség versmondó estjeiről is jól ismerhette, szerkesztőként pedig több könyv összeállításában is közreműködött: ő válogatta többek közt a Kriterion Kiadó versantológia-sorozatában megjelent kötetek egy részét, valamint segédkezett férje, Király László költő, író több könyvének összeállításában.

Három fiatal magyar szerző találkozott a kolozsvári fiatal román írók fórumának számító Thoreau unokája kör közönségével a kolozsvári Insomnia kávéházban, március 2-án. Horváth Benji, Kulcsár Árpád és Varga László Edgár magyar és román nyelven olvastak fel műveikből (románul Andrei Dósa fordításában).

A Látó szépirodalmi folyóirat és a Mentor Könyvek Kiadó a 70 éves Vári Attilát köszöntötte a marosvásárhelyi Bernády Házban, március 2-án. Az írót Káli Király István, a Széltörésben című verseskötetét Kovács András Ferenc méltatta.

A magyar kormány 150 millió forintnyi keretből létrehozta a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t. A KMTG első projektje irodalmi jellegű: az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, amelynek projektvezetője Orbán János Dénes. Az íróakadémia kiírta első pályázatait, amelyeknek futamideje alatt legfeljebb 30 alkotó részesülhet anyagi támogatásban, tanulási, továbbképzési lehetőségekben, műhelymunkában és korszerű önmenedzselési módszerek elsajátításában. A KMTG-ről, az Előretolt Helyőrség Íróakadémiáról és pályázatairól a kmtg.hu honlapon lehet tájékozódni bővebben.

Hírek
Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas írót 2016. március 31-én budapesti otthonában érte a halál. Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944-ben, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. Első regényét, a Sorstalanságot 13 évig írta, majd többévi visszautasítás után 1975-ben jelent meg, 2005-ben rendezett belőle filmet Koltai Lajos. A Sorstalanság mellett többek közt A kudarc (1988), a Kaddis a meg nem született gyermekért (1990), Az angol lobogó (1991), a Felszámolás (2003), a K. dosszié (2006) vagy A végső kocsma (2014) című műveivel írta be nevét az irodalom történetébe. Műveit számtalan nyelvre lefordították, ő maga németből fordított. Több mint húsz rangos magyarországi és nemzetközi irodalmi díjat kapott, 2002-ben pedig Nobel-díjjal tüntették ki.

Karácsonyi Zsolt A Krím című, a budapesti Orpheusz Kiadó gondozásában megjelent új verseskötetét mutatták be a Helikon Estek rendezvénysorozat keretében március 11-én, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A költővel Balázs Imre József beszélgetett.

Erdélyi – és Erdélyből elszármazott – írókat, költőket is kitüntettek a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával Budapesten. Király László és Farkas Árpád Magyarország Babérkoszorúját kapta, Farkas Wellmann Endrét és Nagy Koppány Zsoltot pedig József Attila-díjjal tüntették ki. Böszörményi Zoltánt a Magyar Érdemrend középkeresztjének polgári tagozatával jutalmazták.

Elhunyt Lendvay Éva költő, műfordító. 1934. április 24-én született Brassóban, a kolozsvári egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos diplomát. Újságíróként dolgozott az Utunk, a brassói Új Idő, a Művelődés, majd a Brassói Lapok szerkesztőségében, éveken át a Román Rádió bukaresti magyar adásának is munkatársa volt. Fontosabb verskötetei: Bájoló ének (1967), A második kérdés (1977), A földtől a homlokunkig (1981), Felszálló füst (1986).
Besztercére látogatott a Helikon március 21-én. Az Alkotások, nemzedékek témájú rendezvényen a szerkesztőséget Karácsonyi Zsolt főszerkesztő, valamint Demeter Zsuzsa és Horváth Előd Benjámin szerkesztők képviselték.

A 80 éves Bodor Ádámot köszöntötte a Látó szépirodalmi folyóirat a Maros­vásárhelyi Nemzeti Színház kistermében, március 29-én. A Kossuth-díjas íróval Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője beszélgetett. Bodor műveiből a folyóirat szerkesztői, Szabó Róbert Csaba és Demény Péter, valamint Gáspárik Attila, a színház igazgatója olvasott fel, Vida Gábor pedig a Helikonban megjelent Bodor Ádám-paródiájával köszöntötte az ünnepeltet.

Békés Pál-díjjal tüntették ki Potozky Lászlót. A díjat negyedik alkalommal ítélték oda, korábban Tompa Andrea, Csabai László és Kiss Tibor Noé vehette át.

Garaczi László volt az E-MIL Álljunk meg egy szóra! elnevezésű estsorozatának vendége március 30-án, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. Az íróval, költővel, műfordítóval László Noémi beszélgetett.

Hírek
Gálfalvi György Kacagásaink című esszé- és memoárkötetét mutatták be április 7-én, a kolozsvári Minerva-házban. A könyvet Markó Béla ismertette, a szerzővel Szűcs László beszélgetett, a házigazda szerepét Tibori Szabó Zoltán töltötte be.

Oravecz Imrének ítélték az idei Aegon Művészeti Díjat. Az elismerést – és a vele járó hárommillió forintot – a költő Távozó fa című kötetéért kapta. Az idén tizenegyedik alkalommal átadott Aegon Művészeti Díj Magyarország legrangosabb, független magánalapítású díja, az előző év legjelentősebb, magyar nyelven megjelent kortárs szépirodalmi alkotását ismeri el.

Simon Réka Zsuzsánna vehette át április 7-én az idei Csukás István-díjat a budapesti Mesemúzeumban. A szerző a Pajzsika, Pimpó és az Ezerjó Lovagrend című művével pályázott a díjra, amelyet Csukás István, a pályázat névadója és tiszteletbeli elnöke adott át.

A román közszolgálati televízió kolozsvári szerkesztőségének Erdélyi Figyelő című műsora, a magyar költészet napja apropóján idén is megszervezte a Versversenyt. A műsor szerkesztője, Víg Emese az erdélyi magyar irodalmi folyóiratok és szakmai fórumok ajánlásai alapján 11 költő 11 versét választotta ki. A költeményeket a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészei mondták el, az ebből készült „klipekre” az Erdélyi Figyelő Facebook-oldalán lehetett szavazni. Az idei versenyen a legtöbb szavazatot Papp Attila Zsolt Valaki ismét megérkezett című verse kapta, amelyet Marosán Csaba szólaltatott meg. A második helyen Simonfy József és Albert Csilla áll, a Csak azt ne című verssel, a harmadik pedig Varga László Edgár A névadás önbizalma című költeménye, amelyet Laczkó Vass Róbert adott elő.

Erdélyi városokban lépett fel áprilisban Térey János. A Látó szépirodalmi folyóirat vendégeként április 13-án a marosvásárhelyi G. Caféban olvasott fel, beszélgetőtársa Vida Gábor volt. Jégkorszak és vulkánok címmel pedig a sepsiszentgyörgyi Tein kávé- és teaházban tartott szerzői estet április 15-én, a Szent György Napok irodalmi programjainak keretében. A költővel Murányi Sándor Olivér beszélgetett, a házigazda Szonda Szabolcs volt.  

Szabó Róbert Csaba Alakváltók című regényét mutatták be április 27-én a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban. A szerzővel Márton Evelin beszélgetett.

Vágvölgyi B. András volt az E-MIL Álljunk meg egy szóra estsorozatának vendége május 5-én, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A szerzővel László Noémi beszélgetett.

Csaknem húsz százalékkal meghaladta a tavalyi rekordot az idei, sorrendben 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóinak száma. Az április 21-24. között tartott rendezvényen a dedikálásokkal együtt több mint 400 program, mintegy 200 új kötet, valamint 600 szerző, tudós és művész várta az érdeklődőket a Millenáris parkban, ahol a fesztivál zárónapján átadták a Budai Díjat is. Az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent 100 Magyar Népmesét nevezték meg a legjobb oktatássegítő könyvnek, a legjobb hangzóanyag a Napkút Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum közösen kiadott, Lázár Ervin meséit tartalmazó könyv-CD-je lett.

Hírek
A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét május 12–15 között került megrendezésre. A rendezvény keretein belül a Helikon-délután  elnevezésű eseménysorozat vendége Kulin Ferenc József Attila-díjas irodalomtörténész volt, akivel Egyed Emese beszélgetett. Szintén az Ünnepi Könyvhét keretei közt sorra kerülő E-MIL-esteken május 13-án Király Lászlóval László Noémi, Fekete Vincével Karácsonyi Zsolt beszélgetett, 14-én pedig k. kabai lóránttal Horváth Benji, Csider István Zoltánnal André Ferenc beszélgetett. Május 12-én Péterfy Gergely, 13-án Varró Dániel tartott közönségtalálkozót.  Május 15-én Gergely Borbála, Horváth Benji, Kulcsár Árpád és Visky Zsolt olvasott fel és beszélgetett a fiatal irodalom helyzetéről André Ferenc moderálásával, valamint A Szem irodalmi folyóirat szerzői olvastak fel, este pedig közösségi versmondásra került sor Szilágyi Domokos verseiből.

Debrecenbe látogatott a Helikon május 13-án a KULTerdő rendezvénysorozat keretein belül. Karácsonyi Zsolt főszerkesztővel, illetve Horváth Benjivel és André Ferenccel Juhász Tibor költő beszélgetett. A beszélgetés után André Ferenc és Horváth Benji slammeltek, majd a Debreslam csoport tagjai is bemutatkoztak.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézete által szervezett Fogalmak, képek, fordítások című, Nemes Nagy Ágnes munkásságáról szóló konferenciára május 24-én került sor a kolozsvári Bölcsészkaron. A rendezvény során Angyalosi Gergely, Balázs Imre József, Balla Zsófia, Báthori Csaba, Berszán István, Demény Péter, Egyed Emese, Kovács Flóra, Schein Gábor Gábor előadásait hallgathatták meg az érdeklődők.

Lövétei Lázár László volt az E-MIL Álljunk meg egy szóra! elnevezésű eseménysorozatának vendége május 25-én, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A költővel, szerkesztővel, műfordítóval László Noémi beszélgetett.

A Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókszervezete május 26-án osztotta ki a tavalyi könyvtermést értékelő díjait. Cseke Péter tavaly megjelent sajtótörténeti munkáiért Kacsó Sándor-díjban részesült, Horváth Benji, a Helikon szerkesztője Beatcore című verseskötetéért a Dsida Jenő-díjat vehette át.

Besztercére látogatott a Helikon május 31-én. A Helikon-délelőtt rendezvényen Karácsonyi Zsolt főszerkesztő, valamint André Ferenc és Serestély Zalán olvastak fel gimnáziumi tanulóknak.

Május 31-én, a bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színházban osztotta ki a Romániai Írók Szövetsége az elmúlt év legjobb könyveit értékelő díjait. A kisebbségi irodalmak kategóriában Vak visszhang című verseskötetéért Fekete Vince költőt, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettesét is díjazták Ivo Muncian szerb költővel egyetemben. A Romániai Írók Szövetsége nagydíját Mircea Cărtărescu nyerte el Solenoid című kötetéért.

A Hévíz Irodalmi Díjat idén Kemény Istvánnak ítélték oda Zrínyi Miklós és az üvegplafon című írásáért. A díjat a folyóiratban előző évben megjelent legjobb írásnak ítélik oda, Kemény István esszéjét a Hévíz 2015/4–5. számában publikálták. A díjátadásra Hévízen került sor június 1-én.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében