Szilágyi István, alapító főszerkesztő

Kötetei: Sorskovács (elbeszélések, 1964); Ezen a csillagon (elbeszélések, 1966); Üllő, dobszó, harang (regény, 1969); Jámbor vadak (elbeszélések, 1971); Kő hull apadó kútba (regény, 1975); Agancsbozót (regény, 1990); Hollóidő (regény, 2001), Bolygó tüzek (novellák, 2009).

Díjak: a Romániai Írók Szövetségének prózadíja (1975); Pezsgő-díj (1975); József Attila-díj (1990); a Romániai Írók Szövetségének nemzetiségi díja (1991); Ady Endre-díj (1992); Déry Tibor-jutalom (1995); Getz Corporation-díj (1998); Kossuth-díj (2001); a Romániai Írók Szövetsége regény-díja (2001); a Magyar Írószövetség és az Arany János Alapítvány Év-könyve díja (2002); a Pro Renovanda Hungariae Alapítvány Kemény Zsigmond-díja (2003); a N.K.Ö.M. Márai Sándor díja (2003); a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete adományozta Alkotói Nagydíj (2006), Alföld-díj (2009).

A lista elejére

Karácsonyi Zsolt, főszerkesztő

1977. április 27-én született Aradon. 1995 és 1999 között a Nyugati Jelen aradi napilap újságírója, szerkesztője. 2001-től 2008-ig az Irodalmi Jelen munkatársa, 2004-től a kolozsvári Helikon Serény Múmia rovatának, majd 2005-től a Helikon A nagy Kilometrik című rovatának szerkesztője.

Kötetei: Téli hadjárat (versek, 2001); Sárgapart (versek, 2003); A nagy Kilometrik (versek, 2006); Igazi nyár (2010); Ússz, Faust, ússz! (2010); A tér játékai. A virtuális tér és a történelmi idő viszonyának módosulásai Páskándi Géza és Marin Sorescu drámáiban (2010).

Fordításkötetek: Filip Florian, Kisujjak (regény, 2008); Mihai Măniuţiu, A sintér emlékiratai. Scardanelli (két kisregény, 2008); Filip Florian, A király napjai (regény, 2009); E. M. Cioran, Könnyek és szentek. Qadmon, Budapest, 2010.

Díjak: a Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja (2001), Látó-díj (debüt, 1999); Az EMIL és az Irodalmi Jelen költészeti díja (2006), A Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának műfordítói díja (2008), Csiki László-díj (2010).

A lista elejére

Király László, főmunkatárs

1943. november 19-én született Sóváradon, a kolozsvári BBTE orosz-magyar szakán végzett 1966-ban. 1968-tól az Előre kolozsvári tudósítója, ezt követően az Utunk szerkesztője. 1990-től a Helikon szerkesztőségi titkára, majd főszerkesztő-helyettese.

Verseskötetei: Vadásztánc (1967); Rendhagyó délután (1968) Ballada a fáradt asszonyokról (1970); Sétalovaglás (1976); Az elfelejtett hadsereg (1978); Amikor pipacsok voltatok (1982); Janicsártemető (válogatott versek, 1983) A téli tábor (1984); A költő égő asztala (1986); A föld körüli pálya (1988); Skorpió (1993); Beűzetés (1995); Azték imádság (1998); Éjféli esők (válogatott versek, 1998); A szibárdok története (2003); A Csomolungma bár (2001); Szentivánéji álmom (2005), Míg gyönyörű késemet fenem (2008) A nyitott könyv (2008) Akasztóhegy (2010).

Prózakötetei: A Santa Maria makettje (elbeszélések, 1970); Kék farkasok (regény, 1972); Fény hull arcodra, édesem (elbeszélések, 1981); Az örök hó határa (válogatott elbeszélések, 2001) Madarak árnyéka (egybegyűjtött prózai írások, 2003).

Esszékötet: Bóják (2008).

Díjak: A Romániai Írók Szövetségének díja (1970, 1976, 1981); a Kolozsvári Írói Egyesület díja (1975, 2000, 2003); a Román Akadémia díja (1981); Pezsgő-díj (1982); József Attila-díj (1997); Déry Tibor-díj (1998); Székelyföld-díj (2000); Látó-díj (2000); Kolozsvári Írói Egyesület költészeti díja (2000); A Hűséges Szolgálat Rend lovagkeresztje (2000).; E.M.I.L. nagydíj (2003); Caragiale emlékérem (2003), A Magyar Művészetért-díj (2004), Látó nívó-díj (2008), Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának díja (2008).

A lista elejére

Szőcs István, főmunkatárs

1928. augusztus 2-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem pedagógia-lélektan szakán végzett 1951-ben. 1951-től az Ifjúsági Könyvkiadó, 1958-tól az Utunk, 1968-69: nyugdíjazásáig az Előre szerkesztője. Több mint 2000 közleménye jelent meg.

Kötetei: Kritikus holdölte (regény, 1965); Rovarcsapda (bűnügyi regény, 1969); Üvegfedő (regény, 1971); Délibáb (polemikus pamflet, 1973); Más is ember (illemtan, 1975); Selyemsárhajó (művelődéstörténeti tanulmányok, 1979); Az inga félrejár (tanulmányok, cikkek, 2004.). Selyemsárhajó (művelődéstörténeti tanulmányok, bővített 2004).

Díjak: Aranytoll-díj.

A lista elejére

Mózes Attila, próza

1952. április 8-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári BBTE magyar-francia szakán végzett 1976-ban. 1976-79: Székelyhidason francia-testnevelés szakos tanár, majd 1979-től a kolozsvári Utunk, később, 1990-től a Helikon prózarovatának szerkesztője.

Kötetei: Átmenetek (elbeszélések, 1978); Egyidejűségek (regény, 1980); Fény, árnyék, átdereng (elbeszélések, 1980); Üvegcsendélet (elbeszélések, 1982); Füstkorom (elbeszélések, 1984); A Gonosz színeváltozásai (három kamaratörténet, 1985); Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket (regény, 1990, újrakiadás: 2000); Yesterday. Az Oroszlán Hava és egyéb történetek (elbeszélések, 1990); A vénasszonyok nyara (kisregény, 1991); Egy pohár vigyor (válogatott elbeszélések, 1996); Napnyugati vándorlás (válogatott elbeszélések, 2000); Céda korok történelme (válogatott esszék, kritikák, 2004), Zsibvásár (próza, 2010).

Díjak: Ifjúság díj, a Romániai Írók Szövetsége prózadíja (1981, 1983, 1986, 2004), Látó-díj (2000). EMIL. nagydíj (2002); EMIL kritikai díj (2004), Székelyföld-díj (2010).

A lista elejére

Demeter Zsuzsa, kritika

1977. december 12-én született Székelyudvarhelyen. A kolozsvári BBTE magyar-finn szakán végzett 2002-ben. 2003-2007 között a BBTE Hungarológiai Doktori Iskola doktorandusa, 2007-től a Helikon szerkesztője.

A lista elejére

László Noémi, vers, műfordítás

1973-ban született Kolozsváron. Költő, műfordító, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Elnöke, kreatív írást tanít a BBTE Politológia karának Kommunikáció szakán. Magyar-angol szakon diplomázott a kolozsvári Babe?-Bolyai Tudományegyetemen. Az ELTE Angol-Amerikai Intézetében szerzett PhD fokozatot modern angol irodalomból. Verseskötetei: Nonó (1995), Az ébredés előterében (1996), Esés után (2000), Százegy (2004), Papírhajó (2009), Labdarózsa (2010), Feketeleves (2010). Verseit német, finn, lengyel és norvég nyelvre fordították. Sziveri János és József Attila díjas. Kolozsváron él. 2013-tól a Helikon vers- és műfordítás-rovatának szerkesztője.

A lista elejére

Papp Attila Zsolt, társművészetek

1979. május 10-én született Lugoson. 2002-ben végzett a kolozsvári BBTE bölcsészkarának magyar-román, majd 2007-ben a Sapientia-EMTE fotóművészet, filmművészet, média szakán. 2003-tól a kolozsvári Krónika napilap Szempont mellékletének, 2008 áprilisától a Helikon társművészetek rovatának szerkesztője.

Kötetei: A Dél kísértése (versek, 2002); Fogadó a senkiföldjén (versek, 2008).

Díjak: a Romániai Írók Szövetségének debütdíja (2002); Mikó András-díj (2002).

A lista elejére

Nagy Mária, olvasószerkesztő

1944. augusztus 31-én született Nagybányán. A Bukaresti Egyetem idegen nyelvek fakultásán végzett román-orosz szakot 1967-ben. 1967-1971 között tanár Nagybányán, 1971-től az Utunk, 1990-től a Helikon munkatársa.

A lista elejére

Rákossy Tibor, műszaki szerkesztő

1947. December 4-én született Kolozsváron. 1990-től a kolozsvári Helikon műszaki szerkesztője.

A lista elejére

Deák Judit, titkárnő

1966. szeptember 10-én született Tasnádon. 1994-től a kolozsvári Helikon titkárnője.

A lista elejére