STANLEY KUNITZ
A veszekedés
XX. ÉVFOLYAM 2009. 15. (533) SZÁM — AUGUSZTUS 10.

Az a szó amit mérgemben mondtam
könnyebb, mint egy petrezslyemmag,
de az út keresztülmegy rajta
mielőtt a síromhoz vezetne,
az a sírhely ami meg-lett-véve-s-ki-lett-fizetve
egy sóval megszórt dombon Trúróban
ahol a törpefenyők
az öbölre lenéznek.
Fél-úton elég halott vagyok,
eltekeregve saját természetemtől
és ádáz rakaszkodásomtól az élethez.
Ha sírni tudnék, sírnék most,
de már túl öreg vagyok,
hogy bárki gyereke legyek.
Liebchen,
kivel kéne veszekednem
ha nem a szeretet sziszegésében,
azzal a kegyetlen, rendetlen lánggal?

Jánosi András fordítása